Matolcsy: Voltunk már gazdagok, és leszünk ismét gazdagok

Eljött Közép-Európa, illetve Közép-Európa keleti részének az ideje, de ezt úgy is mondhatnák, hogy eljött a visegrádi országok felemelkedésének ideje – jelentette ki Matolcsy György jegybankelnök. Egyben azt is lehet mondani, hogy eljött Magyarország felemelkedésének ideje. Az elmúlt nyolc év reformjai után az a feladatunk, hogy Magyarországot a fenntartható felzárkózás pályáján tartsuk. Öt éve történt meg a növekedési fordulat és tavaly megkezdődött a versenyképességi fordulat, amelynek az a célja, hogy idővel megközelítsük Ausztriát, vagy ha tetszik, akkor Németországot – ezek a megállapítások a Debreceni Közgazdász Vándorgyűlésen hangzottak el a héten, ahol a nyitóelőadást Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartotta. Alábbiakban ebből ismertetünk néhány fontosabb részletet.

Matolcsy kiindulásként geopolitikai szempontból közelítette meg Magyarország helyzetét. Szerinte kialakult a régiónkra ható öt erőközpont között egyfajta egyensúly, amely szükséges a felzárkózáshoz. Ezek a központok a következők: Berlin, Washington, Moszkva, Peking és Isztambul. Hasonló módon kialakult egy négy erőforrásból álló tartalék, amely szükséges a felzárkózáshoz. Politikai stabilitás, egy helyes gazdaságpolitika, harmadrészt pedig egy kedvező monetáris politika, és elindult egy okos fejlesztési politika.

A jegybankelnök ezután azt fejtegette, hogy a kelet-közép-európai régióban 10 város válik majd regionális központtá, és ezek közül az egyik éppen Debrecen. Ez az állítás kissé meglepő, ezért a cívis város lehetőségeit érdemes áttekinteni, hogy jobban megértsük a szituációt. Debrecen még a középkorban, Nagyvárad lehanyatlása után átvette a keleti régió vezető szerepét, amit a szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhet, mivel négy makrorégió metszéspontjában fekszik.

Matolcsy előadása során ezután merész történelmi fordulatba kezdett, és a mai helyzetet párhuzamba állította Károly Róbert idejével. Akkoriban elindult egy gazdasági és politikai integráció a térségbeli államok között. Ennek egyik előfeltétele az volt, hogy Magyarország akkoriban az aranytermelésének köszönhetően rendkívül gazdag volt.

Ezt az aranyat korunkban a tehetség, szorgalom, innováció helyettesíti – amely tulajdonságokat rendre felfedeznek bennünk külföldiek.

Elég csak az Audira, vagy éppenséggel a BMW-re gondolni. Érdemes leszögezni az Anjou-korra gondolva, hogy voltunk már egyszer nagyon gazdagok és leszünk majd újra gazdagok – jelentette ki Matolcsy György. Ennek kapcsán érdemes kiemelni a visegrádi országok egységét, amely együttműködés az Európai Unió egyik sikertörténete és a fejlődésének egyik motorja. A mi régiónk a nyugat-európai magországokhoz képest az elmúlt 10 évben mintegy évi 2 százalékos növekedési többletet ért el. Ha ezt a pluszt sikerül fenntartani a következő évtizedekben, akkor fel fogunk zárkózni.

Érdemes rögzíteni, hogy nincs szükség újabb gazdaság politikai fordulatra, mert ez már megtörtént és már felzárkózási pályán vagyunk.

A visegrádi országok súlya egyre nő Európában, és a korábbi 3 százalékról mára már 6 százalékra nőtt. Vagy ha Németországot tekintjük, akkor a régiónk részesedése meghaladja Franciaország, vagy a déli államok részarányát. A visegrádi csoport fejlődése a problémák ellenére sikertörténet, és Magyarország is része ennek.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt