A statisztika elvileg a számok és tények tudománya, kivéve Magyarországot, ahol a jelek szerint a csodák birodalmához hasonlatos. A Központi Statisztikai Hivatal március 6-án tette közzé azt a becslést, hogy 2017-ben a magyar gazdaság 4 százalékkal bővült. De ezt hamarosan korrigálni fogják, és az is meglehet, hogy 4 helyett akár 5 százalékos növekedést értünk el. Ennek a váratlan eredménynek a kisilabizálásban segített nekünk Suppan Gergely, a Takarékbank elemző közgazdásza (kiemelt képünkön), aki szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az idei évben hasonló pozitív meglepetés ér majd minket.
A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felfelé módosította a tavalyi évre vonatkozó számokat a beruházások tekintetében. Ez azért történt így, mert például egy lakópark esetében – amit az idén adtak át kulcsrakészen – a beruházás valójában tavaly kezdődött. Így értelemszerűen a 2017-re eső részt csak most tudták elszámolni és felfelé korrigálni a tavalyi számokat. Ez megtörtént, és ennek révén nagyon markáns módosításra került sor a tavalyi beruházások tekintetében, amely elsősorban az építőipart érinti. Ennek az ágazatnak az a sajátossága, hogy folyamatban lévő fejlesztésekről beszélhetünk, nem olyan, mint a gépbeszerzés, ami csak egyszer történik meg, az építkezés ezzel szemben az alapozástól a belső falfestésig tart.
Eredetileg a KSH szerint a tavalyi évi beruházási ráta 16,6 százalék volt, ami annyit jelent, hogy a GDP-n belül ekkora részt tettek ki a beruházások. Ezt a számot, a 16,6 százalékot a KSH 23,2 százalékra korrigálta. Ez annyit jelent, hogy a tavalyi évre vonatkozó GDP akár 1,4 százalékkal magasabb lehet az előzetesen megállapított 4 százaléknál.
Suppan Gergely szerint
komoly arra az esély, hogy a tavalyi végleges GDP-adat 5 százalékosnál magasabb bővülést fog mutatni. Vagyis meg fog szépülni a múlt. Egyébként a 2017-re vonatkozó számokat a jövő héten teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal.
Lendületben a gazdaság
Ennek óriási jelentősége van, mert ha magasabb a GDP, akkor alacsonyabb lesz az adósságráta, vagy kisebb lesz a költségvetési hiány. Továbbá azok a folyamatok, amelyek utólag még szebbé tették a tavalyi évet, azok az idén is hatni fognak. Ebből következik, hogy az idei GDP szintén magasabb lehet az előzetes adatoknál.
Suppan Gergely elmondta, hogy a Takarékbank jelenleg 4,6 százalékos növekedést vár az idei évre, de könnyen lehet, hogy a tényleges szám meg fogja közelíteni az 5 százalékot. Az építőipari beruházások legtöbbje csúszásban van a munkaerőhiány miatt, zömük negyed- vagy féléves lemaradásban van. De állítólag van olyan lakópark, amely másfél éves késést halmozott fel.
A lényeg, ha ezeket az épületeket átadják, akkor robbanásszerű javulást fog okozni a statisztikákban.
Továbbá a lakásépítéseknél ott van az a körülmény, hogy az ÁFA-mentesség az év végén megszűnik. Így várhatóan a készlakás-átadás az utolsó hónapokban brutális méreteket ölt majd – hacsak a kormány nem dönt úgy, hogy valamivel meghosszabbítja a kedvezményes ÁFA időszakát, ami mellett számos érv szól.
Makrogazdaságilag ez annyit jelent, hogy az idei számokat majd jövőre fogják markánsan felülkorrigálni. Ha ehhez még hozzátesszük a bérrobbanás hatását és az uniós beruházások magas szintjét, akkor jövőre is nagyon szép számokat kaphatunk. Most úgy tűnik, hogy ezek a pozitív hatások 2020 közepéig egészen biztosan ki fognak tartani
– fejtette ki Suppan Gergely.
Egy megjegyzést érdemes az elemzéshez hozzátenni. A választási kampányban mennyivel jobb lett volna, ha kormánypárti vezetők a tényleges 5 százalékos növekedési adattal tudtak volna büszkélkedni. De ez így utólag mindegy, tavaly áprilisban enélkül is meglett a kétharmad. Továbbá újabb pofont kaptak azok, akik Magyarország lemaradását vizionálták az elmúlt években. Elsősorban Tölgyessy Péter volt, aki nagyívű írásokban és interjúkban vizionálta az ország leszakadását. Azonban érdemes leszögezni, hogy a makrogazdasági adatok nem támasztják alá az érvelését, Magyarország valóban elkezdett felzárkózni a sokak által fetisizált nyugathoz – vagy, ha úgy tetszik, akkor a kelethez.
Az irány egyértelmű, és a makrogazdasági keretek meglehetősen stabilak egy fenntartható növekedési pályához. Csak remélni lehet, hogy ez a lendület sokáig kitart és nem szakítja meg valamilyen nemzetközi esemény, vagy egy itthoni meggondolatlan kurzusváltás.
ómió
2018-09-03 at 09:03
Mit mikorra könyvelünk el kérdése?
Toth Bela
2018-09-01 at 11:41
Mikor januarban lehülyeztem es szanalmas idiotanak neveztem a “szakertöt” , aki 2017-re 3,8% ot nem meghalado növekedesröl beszelt , mitöbb 2018-ra 3% alattit prognosztizalt , kaptam hideget-meleget , amatör balfeknek neveztek sokan . Azt szajkozta minden “hozzaertö”, hogy bedölök a kormanypropagandanak es nem latom a valosagot, majd hangos hahotazasban törtek ki mikor azt mondtam , hogy 2018-ban közelebb leszünk a 6%-hoz mint az 5%-hoz.
Meglepö modon ezek a “szakertök” azota kussolnak vagy nem gyöznek magyarazkodni…
Mar nem emlekszem a raiffeisenes mokus nevere , de az epitöiparban segedmunkas hiany van, vki szolhatna neki, hogy ott talan nagyobb hasznat vennek, mert a bankszektorban hatarozattan kartekonyak az ilyen koklerek.
Naprózsa
2018-09-01 at 11:58
Így igaz, kedves Tóth Béla. Én is mondogattam a környezetemben, hogy több lehet a GDP bővülés. Pesten iszonyatos építkezési ütem van főleg lakásépítésben, de ipari csarnokoknál is. Viszont úgy készülnek mint a luca széke, mert szakmunkáshiány van. Aztán látom a fogyasztás, főleg a tartós cikk vásárlások, a külföldi-hazai turizmus lendületét, az autók korában való fiatalodást, vagyis mindenhol a bővülést. Én is a hivatalos (pedig már az is szép) helyett 5,1-5,4% GDP bővülésre tippeltem.
S idénre még a mezőgazdaság is jó évet zár, meg befejezésközeliek az épületek, úgyhogy felmehet 2018-ban 5,6%-ra is.