Donald Tusk és kormánya mindent megtesz azért, hogy bebizonyítsa, a balliberális oldalon a nem ismerik a demokrácia fogalmát, mindezt olyan szintre fejlesztette, hogy már tragikomikus módon próbálja vasmarkába vonni a teljes lengyel sajtót. A bohózat legfrissebb eleme, hogy a köztévé két, egymást el nem ismerő felügyelőbizottsága két elnököt választott a média élére. Mindez már olyan szinten kiakasztó mindenki számára, aki legalább egy kicsit is komolyan veszi a sajtószabadság intézményét, hogy a lengyel Helsinki Emberi Jogi Alapítvány is megüzente a kormányfőnek, hogy ez már sok.
Ahogy portálunk is beszámolt róla, Donald Tusk szó szerint hadjáratot indított a lengyel sajtószabadság ellen, konkrétan verőlegényekkel foglaltatta el a közmédia épületét (erről bővebben ITT). A támadássorozat legújabb fejleménye, hogy december 26-án a lengyel Nemzeti Médiatanács (RMN) bejelentette, hogy Michal Adamczyket nevezték ki az állami televízió (TVP) elnökének. Az RMN-t még a Jog és Igazságosság (PiS)-kormány hozta létre 2016-ban, hogy ellenőrizze a lengyel média működését és kinevezze a közmédia vezetőit.
Michal Adamczyk a TVP egyik legismertebb arca, a PiS két ciklusa alatt a köztévé egyik leginkább foglalkoztatott újságírója volt.
Fő feladata, hogy helyreállítsa a vállalati irányítást, illetve véget vessen a közmédiának kárt okozó tevékenységeknek
– idézte a PiS-képviselő Joanna Lichocka közleményét a Mandiner. Bartlomiej Sienkiewicz, a Donald Tusk által december 15-én kinevezett kulturális miniszter egyik első intézkedéseként felmentette a köztévé, a közrádió és az állami hírügynökség, a PAP vezetőit, felügyelőbizottságait, és egy új testületeket iktatott be. A TVP új felügyelőbizottsága a köztévé élére a múlt héten Tomasz Sygut újságírót nevezte ki. A helyzetet bonyolítja, hogy hétfőn egy harmadik köztévé-vezető neve is felbukkant, ugyanis a TVP régi felügyelőbizottsága – amely törvénytelennek, így semmisnek tekinti a felmentését – Maciej Lopinskit, a PiS egyik volt parlamenti képviselőjét nevezte ki a köztévé elnökének. Bartlomiej Sienkiewicz kulturális miniszter a hétfői bejelentést komolytalannak nevezte, hiszen egy már nem létező testület döntése „nem bír semmilyen jogi kötőerővel”, míg a Nemzeti Médiatanács keddi bejelentésére egyelőre nem reagált.
A közmédia feletti ellenőrzésért folyó küzdelem rengeteg jogi kérdést vet fel: Donald Tusk kormánya beiktatását követően szinte azonnal leváltotta a lengyel közmédia vezetőit, egy csatornát bezáratott, illetve több propagandának minősített programot, műsort felfüggesztett, ezzel választási kampányígéretét teljesítve, hiszen azok nyolc éves működését a “PiS-propaganda” fő eszközének látta, ugyanakkor a PiS panaszai szerint a leváltási-átszervezési folyamatokban az nem tartja be a törvényi előírásokat, a parlamenti eljárásokat.
A volt konzervatív kormánypárt több képviselője ezért tiltakozásokat szerveztek, rendszeresen beülnek tüntetni a közmédia székházaiba, és a sajtószabadság lábbal tipróinak nevezik a Tusk-kormány embereit. Maga a lengyel elnök, Andrzej Duda is elítélte, illetve „anarchikusnak” nevezte az új kormány médiaügyi intézkedéseit, a múlt héten közösségi oldalán azt írta, hogy alkotmányos elveket még politikai célok érdekében sem lehet megsérteni. Szombaton pedig azzal fenyegetőzött a lengyel államfő, hogy megvétózza az új varsói kormány 2024-es költségvetési törvényét.
Az elnök és a miniszterelnök közötti politikai küzdelem fellángolt, hiszen Duda esetleges vétója egyúttal a tanárok büdzsébe foglalt fizetésemelését is akadályozza majd, ezzel komoly politikai fegyvert adva Tusk kezébe. A kormányfő azzal indokolja a gyors médiapolitikai intézkedéseit, hogy közérdek a közmédia függetlenségének mihamarabbi helyreállítása, a PiS-kormányzás alatti állami médiamanipuláció felszámolása, illetve visszautasította a vádat, hogy jogszerűtlen lenne az eljárás, utalva arra, hogy éppen az elmúlt nyolc év médiaügyi intézkedései, intézményi változtatásai kerülték ki a törvényeket.
Érdekes módon a Tusk-kormány gyakorlatát több liberális kötődésű jogvédő szervezet is bírálta.
Nincs kétség, a közmédia tevékenységét illetően alapos reformokra van szükség. (…) Ugyanakkor nem kerülhetjük meg a tényt, hogy az a mód, ahogy ezeket a változtatásokat a közmédiában levezénylik, komoly jogi kérdéseket vet fel
– írja közleményében a lengyel Helsinki Emberi Jogi Alapítvány. Más független lengyel sajtószervezetek is figyelmeztettek, hogy a közmédia átszervezésének törvényes úton kell történnie, és nem szabad félelmet keltenie az újságírók körében.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski
Facebook
Twitter
YouTube
RSS