Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól – a korábbi 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül – az elkövetkező két év során 120 ezer menekültet vállaljon át, tagállamonként meghatározott kvóta szerint a többi uniós tagállam.
Az Európai Bizottság indítványában a javasolt kedvezményezett országok között Olaszország és Görögország mellett Magyarország is szerepel. Magyarország azonban több más tagállammal együtt ellenzi a kötelező kvótarendszert.
A magyar kormány arra hivatkozik, hogy a jelenlegi migrációs hullám tekintetében nem tekinthető határországnak, hiszen az országhatárra olyan migránsok érkeznek, akiket egy másik EU-tagállamban, Görögországban már regisztrálni kellett volna.
A szerdai plenáris EP-vitában az EU soros elnöksége nevében felszólaló Jean Asselborn luxemburgi bevándorlás- és menedékügyi miniszter erről a következőképpen tájékoztatta a képviselőket, hogy “fontos változás lesz az eredeti javaslatban: Magyarország nem tekinti magát határországnak, és nem kívánja kihasználni az áttelepítési mechanizmust. Az Európai Parlamentnek az álláspontja kialakításakor figyelembe kell vennie ezt a változást”.
Az EP csütörtöki brüsszeli ülésén ugyan meggyőző többséggel – 370 szavazattal, 134 ellenszavazat és 52 tartózkodás mellett – elfogadta az előterjesztést, de arról jövő kedden még tárgyalniuk kell az uniós országok belügyminisztereinek.
Az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye májusi javaslata arról szólt, hogy Olaszországtól 24 ezer, Görögországtól 16 ezer menekültet vegyenek át. Az e hónap elején közzétett, további 120 ezer főre vonatkozó előterjesztés értelmében Olaszország 15 600, Görögország 50 400, Magyarország pedig 54 ezer fő erejéig mentesülne a terhek alól. A legtöbb menekültet, 31 443 főt Németország vállalna át.
Nagy-Britannia, Írország és Dánia – az ilyen jellegű belügyi együttműködésből már korábban érvényesített kimaradása okán – nem köteles részt vállalni ebben az áttelepítési sémában.
A kvóták megállapításakor 40 százalék erejéig a fogadó ország lélekszámát, további 40 százalék erejéig pedig egy főre jutó GDP-jét vették alapul. A fennmaradó, 20 százalék erejéig figyelembe veendő két szempont – 10-10 százalékkal – a 2010 és 2014 közötti menekültbefogadási átlag, illetve a munkanélküliségi ráta.
A mechanizmusban részt vevő tagállamok áttelepített menedékkérőnként 6 ezer eurót kapnának, amelynek felét előfinanszírozás keretében fizetné az unió. A menekülteket “átadó” tagállamok minden áttelepített után 500 eurót kapnának az utazási költségek fedezésére.
A javaslat szerint ha egy tagállam méltányolható és objektív okok – például természeti katasztrófa – miatt átmenetileg nem képes részt venni a mechanizmusban, akkor GDP-jének 0,002 százaléka erejéig be kell fizetnie az uniós költségvetésbe. A tagállam indoklását az Európai Bizottság értékeli, majd eldönti, hogy jogosnak tartja-e a tagállam kimaradását a rendszerből legfeljebb 12 hónapra.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS