Úgy tűnik, hogy a Donald Trump orosz kapcsolatait vizsgáló Muellerrel összefüggésben bevált a jóslatunk, amely szerint bármi, és annak az ellenkezője is kiderülhet. A szuperügyész olyan alaposan végezte a dolgát, hogy a Clinton-család orosz üzleteit is elkezdte felgöngyölíteni és kirobbantott egy újabb ügyet a már ismert, de ezidáig összeesküvés-elméletnek tartott uráneladásokkal kapcsolatban. A kongresszus republikánus politikusai pedig végre vizsgálatot indítanak Obama és Clinton ellen.
A Clinton-ügy rövid háttere
Minden 10 évvel ezelőtt kezdődött, amikor is a Clinton Alapítvány egyik főbefektetője, Frank Giustra eladta uráncégét, az UrAsia-t egy kanadai vállalatnak, az Uranium One-nak. Ezzel a cégfúzióval az Uranium One Nyugat-Amerika, beleértve Wyoming uránkészletét megszerezte, amely összességében Amerika összuránkészletének 20%-át tette ki. 2009-ben Oroszország nukleáris atomellátója, a Roszatom 17%-os részesedést kaparintott meg az Uranium One-ból, egy évvel később pedig már több mint a felét birtokolták. Ha érdekes párhuzamot akarnánk vonni, Oroszország hamarabb hagyta ott hatalmas lábnyomát Amerika uránkészletén, mint amilyen gyorsan egy tinédzser leteszi a jogosítványát. Hogyan lehetséges mindez? Egyértelműen sokak érdeke fűződött a sikeres üzlethez. Ezek közül pedig kiemelten Hillary Clinton volt, akinek családi vállalkozása súlyos millió dollárokat zsebelt be az oroszokkal összeköttetésben lévő befektetőktől, valamint olyanoktól, akiknek az uránbizniszben érdekeltségük volt. Hogyan mehetett végbe egy ilyen üzlet? Egyszerű lehet a válasz, talán semmi többről nincs szó, mint a Demokraták, illetve Clinton befektetői felé egyfajta visszatérítés. Az ügylet sikerességéhez egyébként nemzetbiztonsági okoknál fogva az amerikai külügyminisztériumnak is hozzá kellett járulnia. A tárcavezető ekkor Hillary Clinton volt, aki megadta az engedélyt.
Megindították a vizsgálatokat Obama és Clintonék ellen
Az amerikai kongresszus republikánus politikusai kedden jelentették be, hogy több vizsgálatot is indítanak a Barack Obama elnöksége idején az oroszokkal kötött uránüzlet és Hillary Clinton e-mailjei ügyében.
Mint Devin Nunes kaliforniai képviselő a sajtónak elmondta, a képviselőház hírszerzési bizottsága vizsgálatot indít annak feltárására, hogy az Obama-kormányzat milyen indoklással hagyta jóvá, hogy Oroszország 20 százalékos részesedést szerezhessen abban a kanadai uránbányászati cégben, amelynek az Egyesült Államok nyugati vidékein is vannak uránbányái. Bob Goodlatte, a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke és Trey Gowdy, a képviselőház felügyeleti bizottságának vezetője pedig azt jelentette be, hogy bizottságaik Hillary Clinton külügyminisztersége idejének elektronikus levelezését, és annak biztonságosságát kívánják kivizsgálni.
A tavalyi elnökválasztási kampányban többször is előkerült az ügylet, és a The New York Times, valamint a The Hill című, kongresszusi ügyekkel foglalkozó lap is jelentette: orosz tisztségviselők és az Uranium One elnöke is dollármilliókat adományozott a Clinton Alapítványnak. Devin Nunes képviselő sajtóértekezletén hangsúlyozta: a bizottság arra is kíváncsi, hogy az ügyletet annak idején vizsgálta-e a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vagy az Igazságügyi Minisztérium, és ha igen, akkor arról a törvényhozókat miért nem tájékoztatták.
Donald Trump elnök már a múlt héten Twitter-bejegyzést tett közzé, amelyben arról írt, hogy az Oroszországgal kötött uránmegállapodás “Clinton segítségével és az Obama-kormányzat tudtával a legnagyobb sztori, amelyet a Hamis Média nem akar feldolgozni”. Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje és volt külügyminiszter hétfőn a C-SPAN közszolgálati televízióban “süket dumának” minősítette az információkat.
A másik két kongresszusi bizottság Hillary Clinton külügyminiszteri levelezésének biztonságosságát és az FBI ezzel kapcsolatos nyomozását kívánja részletesebben megismerni. Clinton ugyanis, amikor a külügyi tárcát irányította, a hivatalos e-mailjei egy részét nem a biztonságos külügyi rendszeren, hanem a magánfiókján és a magánszerverén keresztül bonyolította, vagyis bizalmas és titkosított információk is kikerülhettek tőle.
A The Washington Post egyébként kedden délután az internetes oldalán arról cikkezett, hogy Hillary Clinton kampánystábja és a Demokrata Párt finanszírozta annak a dossziénak az összeállítását, amely Donald Trump állítólagos oroszországi kapcsolatairól, a Trump-kampánycsapat és orosz tisztségviselők közötti vélelmezett egyeztetésekről szólt. Trump erre reagálva egy szerda esti televíziós interjúban “szégyennek” nevezte, hogy a tavalyi elnökválasztási kampányban terhelő adatokat próbáltak gyűjtetni róla egy céggel, és ezért fizettek is.
Egyszeriben azonban rájöttek, hogy mégis tudnak róla, és milyen fura, kiderült, hatmillió dollárt is fizettek érte”
– fogalmazott az Amerikai Egyesült Államok elnöke.
Robert Mueller “szuperügyész” Clintonék nyomában van
Muellert idén májusban bízták meg a vizsgálat irányításával, miután Donald Trump elnök eltávolította posztjáról James Comey, addigi FBI-igazgatót, aki 2016 júliusa óta szintén vizsgálódott az orosz beavatkozás ügyében. Mueller vizsgálata elsősorban a Trump-kampány és orosz tisztségviselők esetleges összejátszására összpontosít, de vizsgálja Donald Trump volt kampánymenedzsere, Paul Manafort és volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn külföldi megbízásra végzett lobbitevékenységeit is. Csavar a történetben, hogy pont az, akinek feladata Trump és az oroszok kapcsolatainak felderítése, nyomozása során akadt rá a Clinton Alapítvány és a Roszatom közti bizonyító erejű dokumentumokra.
Tények, amelyeket érdemes tudni az Uranium One vállaltról
- Bill Clinton 500.000 dollárt kapott moszkvai beszédéért
Bill Clinton 500.000 dollárt zsebelt be Moszkvában tartott beszédéért, egy a Kreml által finanszírozott banktól, röviddel azután, hogy Oroszország bejelentette nagyobb részesedési szándékát a Uranium One vállaltból. A Times szerint Clinton 2010 júniusában utazott Moszkvába, ugyanabban a hónapban, amikor a Roszatom megegyezett a nagyobb részesedésben az említett kanadai vállalattal.
- A Clinton Alapítvány nem kis összeget kaszált az uránbefektetőkön
A Times szerint a Clinton Alapítvány 2.35 millió dollár adományt kapott Ian Telfer bánya-befektetőtől, aki egyben az Uranium One elnökségi tagja volt, amikor a Roszatom megszerezte a céget. ezen kívül több mint 31 millió dollárt, illetve további 100 millió dollárt zálogba kaptak Frank Giustrától, aki eladta UrAsia nevű cégét az Uranium One-nak, ezzel befektetve a fuzionált vállaltba.
- Peter Schweizer robbantotta az Uranium One botrányt
A Breitbart News főszerkesztője, Peter Schweizer törte meg a csendet az Uranium One botrány kapcsán könyvében, a Clinton Cash-ben: Az eltitkolt sztori arról szól, hogyan, és miért segítették Bill és Hillary Clintont gazdaggá külföldi kormányok és bizniszeik. A könyv leírja, hogy Clintonék beleegyezésével számos más szervezettel egyetemben hogyan adták el Amerika uránkészletének több mint 20%-át az oroszoknak, valamint a Clinton Alapítvány Oroszországokkal összekötött befektetőitől szerzett 145 millió dollárról is értekezik.
- A New York Times 2015-ben megerősítette az urán-botrányt
A New York Times megerősítette Schweizer, az Uranium Onehoz kapcsolódó nyomozását egy címlapsztoriban, amiért Pulitzer díjat kapott, mint oknyomozó riporter. Elemezte benne, hogy a Roszatom hogyan vette át a kanadai vállalatot három különböző adásvétellel 2009 és 2013 között, javarészt Hillary Clinton külügyminisztériuma alatt.
Forrás: Breitbart, Fox News, MTI, PS; Vezető kép: Your news Wire
Facebook
Twitter
YouTube
RSS