Donald Trump nyert. Nem kicsit, nagyon, a liberális világ pedig egy harmadik világháborút kezdett azonnal vizionálni, és egyszerűen nem értik, hogy miként történhetett mindez a safe space buborékukkal. Pedig nagyon egyszerű a képlet: minden Clinton kezében volt egy dolgot kivéve, az átlagembert, akik a legnagyobb mértékben befolyásolják az Egyesült Államok választási eredményeit. Hogy mi lesz a világ sorsa, azt nem tudhatjuk, azzal kapcsolatban viszont van néhány tippünk, mi nem lesz. Az egyik ilyen épp a világháború. Megmondjuk miért.
Nem kötelező Donald Trumpot szeretni, de felelőtlen olyan dolgokat állítani, hogy háborúba fogja sodorni a világot. Ez éppen Clinton “programjának” lett volna része.
A Közel-Kelet rendbetétele a program fontos célja
Trump erősen kritizálta az iraki inváziót, valamint azt, hogy az egyébként sem túl jó helyzetet még rosszabbá tette az amerikai vezetés. Az arab tavasz volt az Iszlám Állam térhódításának az elsődleges oka, ami pedig egyértelműen az amerikai külpolitika eredménye. Líbia és Szíria helyzete szintén olyan, ami nem tetszik a republikánus üzletembernek, akitől nagy valószínűséggel csak az Iszlám Államnak kell tartania, nekik viszont nagyon. Az új elnök szerint inkább az ő legyőzésükre kellene fókuszálni, mint arra, hogy Bassár el-Aszadot elmozdítsák. Clinton egyébként nagyban felelősségre vonható mindazért, ami régióban történik, amit elnökként tetézett volna Szíria légterében kialakítandó “no fly” zónákkal, amivel megakadályozta volna, hogy az oroszok bombázzák az Iszlám Államot és a többi milíciát. Ez inkább tűnt a harmadik világháború elindítására tett kísérletnek, mint Trump programjának bármelyik része.
Fotó: youtube.com
Megoldódhatnak a nemzetközi kapcsolatok, ami szintén a háború elkerülésének egy jó módszere
Trumpot összesen 3 európai politikus támogatta a kampánya során, az egyik éppen Orbán Viktor volt, aki Tusnádfürdőn kijelentette:
Sose gondoltam volna, de a helyzet mégiscsak úgy áll: meghallgattam ezt a jelöltet, és azt kell mondanom önöknek, hogy tett három javaslatot a terrorizmus megfékezésére, és aligha tudtam volna jobban megfogalmazni európaiként azt, hogy mire lenne szüksége Európának.
Ez nekünk értelemszerűen jó, hiszen Amerika az EU-n kívüli legfontosabb kereskedelmi partnerünk, még annak ellenére is, hogy az elmúlt években elég borús volt a két ország politikai kapcsolata. Nagy valószínűséggel hamarosan ez is megváltozik majd.
Fotó: resources.stuff.co.nz
Ami Oroszországot – az egyik legnagyobb háborús veszélyforrást – illeti, remélhetőleg azon a fronton is történnek majd változások, a mostani hidegháborús helyzetet a két elnök egymás iránti szimpátia megszüntetheti. Putyin tegnap gratulált Trumpnak, kifejezte reményét, hogy az amerikai elnökkel együtt tud majd működni és kivezetik az orosz-amerikai kapcsolatokat a jelenlegi válságos állapotból. Az orosz elnök biztos benne, hogy “a Moszkva és Washington közötti, az egyenlőségre, a kölcsönös tiszteletre és egymás álláspontjának reális figyelembe vételére épülő, pozitív párbeszéd kiépítése megfelel országaink népei és az egész nemzetközi közösség érdekeinek”.
Az erős hadsereg nem jelent háborús készülődést
Trump a kampány során sokat beszélt arról, hogy egy igen erős amerikai hadsereget szeretne építeni, de ez egyáltalán nem biztos, hogy a világra nézve rosszat jelent, sőt. Amerikának szerte a világon vannak bázisai, szinte mindenhol jelen vannak, ami sokszor eredményez rossz stratégiai döntéseket. Egy erős, fókuszált és felturbózott hadsereggel az új elnök elérheti azt, hogy sokkal szervezettebben legyen képes szükség esetén eljátszani a világrendőr szerepét. Trump egyébként jóval kevesebb pénzt akar majd a hadiiparba tolni, vagyis a különböző fejlesztéseket üzletemberként hatékonyabbá kívánja tenni, ez pedig azt jelenti, hogy valószínűleg jóval kevesebb pénz jut majd külföldi beavatkozásokra.
Címlapfotó: newsweek.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS