Moszkva szerint megszűnt az együttműködés Oroszország és a NATO között

Mind polgári, mind katonai vonalon teljesen megszűnt az együttműködés Oroszország és a NATO között – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által hétfőn közölt interjújában.

A NATO maga vetette el a pozitív napirendet az Oroszországgal fenntartott viszonyban. Ilyen nem létezik. És egyelőre nincs jele annak, hogy a NATO-nál tudnák, hogyan kellene kijönni ebből a zsákutcából

– mondta a diplomata, aki korábban Oroszország állandó képviselője volt az észak-atlanti szövetségnél. A tárcavezető-helyettes abszurdnak minősítette azt az általa a NATO-nak tulajdonított döntést, miszerint katonai vonalon fel kell függeszteni a meglévő normális munkakapcsolatokat. Mejegyezte, hogy az európai biztonság nagymértékben függ az Oroszország és a szövetség közötti viszonytól. Úgy vélekedett, hogy a NATO túl messzire ment az Oroszországgal való konfrontálódásban. Mint mondta, Moszkva és a szövetség viszonya ma a hidegháborúra emlékeztet.

Ismét lefújták a port a párbeszédről és a feltartóztatásról szóló Harmel-doktrínáról. Csakhogy ebben a képletben ma sok a feltartóztatás és kevés a párbeszéd

– nyilatkozott a diplomata. Rámutatott, hogy a NATO katonai kiadásai tavaly meghaladták az ezer milliárd dollárt, ami több, mint 22-szeresen haladta meg a hasonló orosz adatokat. A miniszterhelyettes azt hangoztatta, hogy Moszkva nem kíván költségvetés-növelési versenybe szállni a szövetséggel, és inkább költséghatékony lépésekkel számol.

Ami a NATO-val való fegyveres konfliktust illeti, nos, minden józan gondolkodó abban bízik, hogy nem történik meg. Ez katasztrófa lenne az egész emberiség számára. Biztos vagyok benne, hogy ezt mind Washingtonban, mind Brüsszelben értik

– mondta. Grusko úgy vélekedett, hogy a NATO az Oroszországgal való stratégiai együttműködés létrehozásán keresztül tudna megújulni, amire a lisszaboni NATO-orosz csúcson történt is kísérlet. Meglátása szerint ehhez azonban a szövetségnek le kellene mondania saját “kivételességéről” és készen kellene állnia a mindkét fél közös érdekét szolgáló kompromisszumra. A diplomata kifogásolta, hogy a NATO “példátlan aktivitást” tanúsít az orosz határoknál, amit “az orosz agresszió feltartóztatásának” nevez. Emlékeztetett a Kreml részéről a korábbi állásfoglalásra, amely szerint Oroszország nem jelent fenyegetést más országokra, de nem hagyja válasz nélkül az érdekeit veszélyeztető lépéseket.

A Harmel-doktrína felidézésével Grusko a hazája kormányfői tisztségét is betöltő néhai belga politikusra, Pierre Harmelre (1911-2009) utalt, aki jelentős szerepet játszott a NATO stratégiai koncepciójának alakításában. Az ő nevéhez fűződik az atlanti szövetség feladatairól szóló, 1967 decemberében elfogadott jelentés, amely a közös védelem fejlesztése mellett a Varsói Szerződés tagállamaival való diplomáciai párbeszédet javasolta a NATO-nak. A “katonai erőn alapuló dialógus” koncepciója – a Harmel-doktrína – alapozta meg végső soron nyugati részről az 1975-ös helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBEÉ, az EBESZ elődje) megrendezését, a Helsinki Záróokmány aláírását.

Forrás: MTI; Fotó: MTI