Néhány napja az a hír járja, hogy a más vallásúak érzékenysége miatt eltakarnának keresztény jelképeket egy olasz temetőben. A haladó média persze tagadja, hogy ennek bármi köze lenne a bevándorláshoz és a híres nyugati “toleranciához”, pusztán egy régi, nagyböjttel kapcsolatos szokásról van szó. Szilvay Gergely, a Mandiner munkatársa szerint azonban a katolicizmus sokfelé hasonlóképpen hatott a népi kultúrára, de azért ennyire nem egységesített, az olasz és a magyar temperamentum pedig jó eséllyel nem hozott létre tök azonos vallási szokásrendszert.
A muszlimok miatt fekete lepellel takarták le a kereszteket egy kis észak-olasz falu temetőjében – írta meg több jobboldali lap egy olasz lap, az Il Giornale nyomán. A Magyar Nemzetben publicisztika is született az ügyben.
A haladó újságírók az ügy kapcsán gyorsan megírták a HVG-ben, hogy mekkora lukra futott a „kormánymédia”, nem ellenőrizték a forrást, az Il Giornale Berlusconiék tulajdona, helyi meg se szólal a cikkben. A „-ha” néven író szerző leszögezi, hogy nagyböjt ötödik vasárnapja, feketevasárnap alkalmából le szokták takarni a kereszteket a templomokban, s ez ügyben iszonyatos forráskezelési tehetségről tanúságot téve idézi a Katolikus Lexikont, illetve a Magyar Néprajzi Lexikont is.
A lap azonban a haladó, objektív újságírás kedvéért azért beismeri, hogy valójában fogalma sincsen, mi az igazság. A HVG publicistája leszögezi:
Ismétlem, nem tudjuk pontosan, mi történt, de jó eséllyel az, hogy a keresztény és magyar kultúra önkéntes védelmezői egy, a magyar néphagyományba beépült, katolikus szertartást a muzulmán migránsok hatásának tudtak be. Felháborító nemzet- és egyházgyalázás!
Szilvay Gergely a Mandineren azt írja: bár a katolicizmus sokfelé hasonlóképpen hatott a népi kultúrára, de azért ennyire nem egységesített; például a húsvéti körmenet sem világszerte elterjedt szokás, csak inkább a volt Osztrák-Magyar Monarchia területén.
Az olasz és a magyar temperamentum pedig jó eséllyel nem hozott létre tök azonos vallási szokásrendszert. A templomi keresztek és a körmeneti kereszt lila kendővel való letakarása is bevett szokás, de hogy egy temető keresztjeit mind letakarják nagyböjt idején, olyanról még nem hallottam. Kicsit sok kendő kéne hozzá. A népszokások pedig nemhogy országról országra, de még faluról falura is változtak a legutóbbi időkig (jórészük eltűnéséig).
– fejti ki Szilvay. Hozzáteszi: ma hazánkban például a lila az elterjedt, nem a fekete.
A Magyar Hang elsősorban kápolnafelújítással és átalakítással magyarázza az esetet az olasz balközép La Repubblica regionális kiadása nyomán.
Szilvay Gergely a Repubblica cikkére is hivatkozik, amely szerint a következő történik: “van egy nem felszentelt kápolnaépület a temetőben, amit a tervek szerint felszerelnének egy függönyrendszerrel abból a célból, hogy a vallástalan, avagy más vallású, közöttük muszlim temetkezési megemlékezések idején el tudják takarni a keresztény szentképeket és családi síremlékeket az épületben”.
Nagybetűs tény az, hogy ebben az ügyben van összefüggés a más vallásúak és vallástalanok érzékenysége, valamint a keresztény jelképek eltakarása között. Aki ezt akarná teljességgel tagadni, az szalad bele a fake news zsákutcájába
– írja a szerző.
Forrás: Mandiner; Fotó: Magyar Nemzet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS