Meddig tartható a kívülálló, tűzszünet- és békepárti magyar álláspont, miért olyan nagy bűn, ha az orosz-ukrán konfliktus ügyében nem a mai, hanem a Merkel-féle 4-5 évvel ezelőtti állásponttal értünk egyet? – kérdezte Huth Gergely főszerkesztő Nagy Attila Tibor politikai elemzőt a Politikai Pankrációban, felidézve a miniszterelnök évértékelőjében minderről elmondott gondolatokat. Nagy Attila Tibor többek között kifejtette: Az az álláspont, hogy ki kell maradni az orosz-ukrán háborúból, egészen biztosan a magyar társadalom többségének támogatását bírja. A magyar kormányfő evvel valóban egyedül van Európában, de világszerte már nem feltétlenül, hiszen Kína, India, vagy Dél-Afrika hasonlóan tartózkodó nézetet képvisel.
Nagy Attila Tibor Orbán Viktor az évértékelőn és hétfőn a parlament tavaszi ülésszakának első napján kifejtett álláspontjából egy másik érdekes elemet is kiemelt:
Nekem feltűnt, hogy Orbán Viktor külön hangsúlyozta: a NATO-védelmi szövetség és Magyarországnak csak akkor volna kötelessége a katonai beavatkozás, ha NATO-tagot érne támadás. Kevesek figyeltek fel rá, de ezzel a kormányfő nyitva hagyta a lehetőségét, hogy egy NATO-tagot ért agresszió esetén magyar katonák részt vegyenek egy Oroszországgal szembeni hadműveletben.
Nagy Attila Tibor szerint ugyanakkor cinikus az azonnali tűzszünetről kialakított magyar álláspont az ukránok számára, hiszen ez jóváhagyná az oroszok eddigi hódításait.
Orbán Viktornak ki kéne mondania, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia a 2014 óta megszerzett területekről
hangoztatta az elemző, mire Huth Gergely visszakérdezett:
Bárki komolyan gondolja, hogy ilyen tűzszünetbe Oroszország belemenne? Te is elismerted, hogy valóban fennáll a harmadik világháború veszélye, akkor a moralizálás és Ukrajna igazsága helyett nem az a legfontosabb, hogy a világégést mindenáron elkerüljük?
Nagy Attila Tibor szerint egyáltalán nem tudni, hogy Oroszország hogyan reagálna egy fegyverszünetre, amely legalizálná Ukrajna egy hatodának elfoglalását:
Lehet, hogy inkább bátorítást jelentene, nekik is és minden más országnak, amely területi konfliktusokat próbál lerendezni.
Miért szorítják háttérbe az Országgyűlést?
A második borítékot Nagy Attila Tibor hozta, avval a témával, hogy a kormány a háborús veszélyhelyzetre vonatkozó felhatalmazását bevetve, szilveszter előtt rendeleti úton nagyon jelentősen átírta a 2023-as költségvetést.
A HVG számolta össze, hogy a kormány a rendkívüli felhatalmazására hivatkozva már több mint 300 esetben alkotott olyan rendeleteket, melyek az Országgyűlés hatáskörébe tartoznak. Például átírta a pedagógusok sztrájkjogát. De engem jobban felháborít, hogy december 29-én teljesen átírták a költségvetést, amely évszázadok óta minden parlamentáris demokráciában a képviselők jogköre. Ezt persze utólag majd jóváhagyja a parlament, de negyed évig gyakorlatilag enélkül lehetett költeni a közpénzt.
Huth Gergely úgy válaszolt, bár ez a felvetés teljesen legitim, de nem mehetünk el amellett, hogy a háború és a szankciók az év végére teljesen felforgatták az európai gazdaságot, nem véletlenül vezették be a rendkívüli jogrendet. Egy hosszú országgyűlési vitára semmiképp nem volt idő, gyorsan kellett cselekedni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Európában sokkal durvább példákat látunk a demokratikus akarat felülbírálására.
Melyik parlament adott például felhatalmazást Josep Borellnek, az Európai Unió külügyi képviselőjének, hogy uniós és azonnali lőszerszállítmányok küldését követelje Ukrajnának?
A műsor végén ugyanakkor Huth Gergely és Nagy Attila Tibor egyetértett abban, hogy a parlament nem szorulhat háttérbe, és a Covid-járvány elteltével többek között itt az ideje helyreállítani a parlamenti munka nyilvánosságát, azaz újra megengedni a (szabályokat betartó) újságíróknak, hogy érintkezzenek a képviselőkkel és ne egy távol eső ketrecbe szorítva kelljen elvégezniük a munkájukat.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS