Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden részt vett a Fidesz–KDNP gazdasági kabinetjének ülésén, az Országházban. A tárcavezető a gazdasági kormányzásban bekövetkezett változások mellett az aktuális gazdasági folyamatokról és a jövő évi gazdasági kihívásokról tájékoztatta a kormánypárti parlamenti képviselőket – tájékoztatott keddi közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Előadásában Nagy Márton kiemelte, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a növekedés helyreállításának az éve. A kormány teljesítette a vállalását, októberben egy számjegyűre, novemberben pedig 7,9 százalékra szorította vissza az inflációt, miközben a gazdaságban is pozitív folyamatok azonosíthatók: megszűnt az ikerdeficit, újra nőnek a reálbérek, negyedéves alapon pedig növekszik a gazdaság. Nagy Márton kiemelte, hogy jövőre az unión belül Magyarországon nőhet az egyik legnagyobb mértékben a gazdaság. Az óvatossági motívum fokozatos oldódásával 10 százalék körülire csökkenhet vissza a háztartások jövedelemarányos megtakarítási rátája, amely a reálbérek növekedése mellett egyre inkább támogathatja a lakossági fogyasztás bővülését.
A tárcavezető kiemelte, hogy 2022-ben a teljes beruházási ráta meghaladta a GDP 28 százalékát, a magánszektor beruházásai hozzávetőlegesen 23 százalékot tettek ki. Az idei évben a beruházási ráta várhatóan 26 százalék körüli szintre mérséklődik az elmaradt állami beruházások miatt. A magánszektor beruházásai ugyanakkor gyorsan visszapattantak, és a mutató elérheti a GDP 22 százalékát 2023-ban, és a GDP 23–24 százalékát 2024-ben.
A kormány célja, hogy a beruházási rátát 25 százalék fölötti szinten tartsa. Az óvatossági motívum oldódása, valamint a reálbérek növelése a fogyasztás helyreállását fogja eredményezni, ami végső soron a hazai piacra termelő ágazatok termelésének és beruházásainak bővülésében csapódhat le, ezzel is segítve a belgazdaság megerősödését
– állapította meg. A tárcavezető mindezek mellett hangsúlyozta, hogy 2010 óta az aktivitási ráta Magyarországon jelentős mértékben, 56,7 százalékról 67,3 százalékra nőtt a 15–74 évesek között. Aláhúzta, hogy a gazdaság visszapattanásához arra van szükség, hogy a munkaerő-tartalék kihasználásával tovább bővüljön a foglalkoztatottság.
Emiatt az idegenrendészeti törvény, így a vendégmunkások alkalmazásának szigorítása mellett tovább kell aktivizálni a hazai munkaerő-tartalékot, amelynek érdekében a kormány célzott programot fog kidolgozni
– derül ki a GFM közleményéből.
Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/Soós Lajos
Facebook
Twitter
YouTube
RSS