Az idei az infláció letörésének éve, ám a pénzromlás egy számjegyű tartományát elérve jövő évben el kell kezdeni a gazdasági növekedés helyreállítását – jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter pénteken, a 61. Közgazdász-vándorgyűlés zárónapján, Egerben. Nagy Márton az esemény záró plenáris ülésén elmondta: az ország jelenleg még védekező, válságkezelő üzemmódban van.
Az elmúlt időszak legfontosabb célja a csapdák elkerülése volt. Ennek nagyobb részén hazánk sikeresen túljutott, és bár e téren is van még teendő, ám 2024-nek már a gazdasági növekedés jegyében kell telnie. A növekedés legfontosabb forrása a fogyasztás, amelynek előfeltétele a reálbérek emelkedése
– tette hozzá. A részletekről szólva azt mondta: az energiacsapdán túl vagyunk, az európai energiaárak jelentősen mérséklődtek, bár még mindig a válság előtti szint dupláját meghaladó szinten állnak. Emlékeztetett, hogy 4,4 százalék GDP-arányos energiaimportjával már a recessziót megelőzően is Magyarország energiakitettsége volt az egyik legjelentősebb az unióban.
Ennek következtében a 2021-es 7 milliárd után tavaly 17 milliárd euróra ugrott az energiaimport-kiadás, amely idén várhatóan 8,5–9 milliárd euróra “normalizálódik”
– mondta. Szavai szerint az infláció okozta kamatcsapdát elkerülendő jelentős beavatkozás történt a kamatlábak letörése és az önfinanszírozás megerősítése érdekében, aminek vannak hatásai. Nagy Márton szerint a fogyasztás – ugyancsak pénzromlásból eredő visszaesésének – mértékére nem lehetett számítani.
Ez egy önbeteljesítő, lefelé tartó spirált indított el a gazdaságban, amelyet meg kell szüntetni
– szögezte le. Rámutatott: a rezsivédelem miatt az energiaárak emelkedése a külkereskedelmi mérlegen kívül a költségvetésre is komoly nyomást helyezett. Ez az alól a teher alól várhatóan 2025-re szabadul fel a büdzsé, amely a GDP 1–1,5 százalékával enged nagyobb mozgásteret a továbbiakban egyéb, fontos célok finanszírozására. Felidézte: szintén a rezsicsökkentés védelmét szolgálta, hogy 2022 nyarán a kormány – a világon elsőként – extraprofitadót vetett ki hét szektorra.
Ugyanakkor a kabinet négy lépcsős vállalati mentőprogramja miatt Magyarország elkerülte az energiacsapdát
– hangsúlyozta a tárcavezető. Kifejtette, hogy az eközben megugrott infláció törvényszerűen alakult ki.
Alapvetően nem felelős érte senki, a gazdaság szerkezetéből és Magyarország mozgó árfolyamú, önálló valutájából eredően a pénzromlásnak ez a mértéke elkerülhetetlen volt, amit nem lehetett kivédeni
– fogalmazott Nagy Márton. Hozzátette, hogy jelenleg az üzemanyagárak emelkedése tolja felfelé a pénzromlást, ezért novemberre látszik elérhetőnek az egy számjegyű érték.
A kormány vizsgálja az üzemanyagárak alakulásának okait, és ha kell, beavatkozik
– mondta a gazdaságfejlesztési miniszter. Kitért arra, hogy 2008 óta nem látott kamatpálya jellemzi a lakossági és vállalati hitelezést.
Ilyen kamatok mellett nincs hitelezés. A kabinet itt is négy intézkedéssel akadályozta meg a teljes “hitelkiszáradást”, amelynek köszönhetően az új vállalati hitelszerződésekben már fordulat látszik
– mondta, hozzátéve: ezek a döntések idén 1,5 százalékkal segítik a GDP-t, “nélkülük mély recesszió lenne”.
E területen a legfontosabb feladat erősíteni a megbicsaklott önfinanszírozást, növelve az állampapírok iránti intézményi és lakossági keresletet, ezért újabb négy lépéssel “nagyon erősen” beavatkozott a kormány a piaci folyamatokba
– idézte fel a tárcavezető, jelezve: ezzel sikerült látványosan leszorítani az állampapírpiaci kamatokat, és idén június, valamint július között közel 900 milliárd forint lakossági megtakarítás áramlott állampapírokba. A fogyasztás visszaesésének kezelésére kitérve újdonságként említette, hogy ez a válság nem okoz munkanélküliséget; a jövedelmeket az infláció “zabálja fel”.
Ezért az infláció megfékezését követően a reálbérek és fogyasztás növelése az elsődleges teendő. E téren a nyugdíjkompenzáció és a minimálbér-emelés már jelentős egyensúly-helyreállító tényező lehet
– mondta. Nagy Márton hangsúlyozta: a fogyasztás helyreállítása kiemelt jelentőségű, hiszen a magyar költségvetés nem jövedelmi, hanem fogyasztási alapú adókra épül. A gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta: az elmúlt két évben meghozott 18 intézkedés, valamint azok eddigi eredményei azt mutatják, hogy a kormány felismerte és elkerülte a csapdákat, amelyek hatásait kivédve és kezelve visszatérhet Magyarország a válság előtti növekvő pályára.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Komka Péter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS