A magyar uniós biztos exkluzív interjút adott a Zoom.hu-nak a kvótaperről, a Juncker-Orbán vitáról, a hetes cikkely alkalmazásáról és arról is, mit gondol a közigazgatási és igazságügyi miniszterként végrehajtott reformjairól.
Orbán Viktor és Junker között kialakult ún. szolidaritás-vitáról, ill. az európai, uniód szolidaritás eltérő értelmezésekről megjegyezete:
Én ezt egy érdekes politikai vitának tartom, már csak azért is, mert a szolidaritás olyan fogalom, amire a vitában résztvevő mindkét oldal két és fél éve előszeretettel hivatkozik, ugyanakkor mindenki máshogy értelmezi. Viszont pont a fogalmak definíciója miatt lassan közeledünk a migrációs válság miatt kirobbant európai vita gyökeréhez.”
Hozzátette, hogy a közép-európai országok érzik, hogy “mások hozták nyakukra a bajt”, és azzal, hogy “drasztikus és határozott” lépésekkel igyekeztek véget vetni a beáramlásnak, eleget tettek az uniós szolidaritásnak. A kétsebeséges Európa koncepciója által kedvezményezett, nyugati gazdasági oriásai szerint a krízist a háborús helyzet idézte elő, éppen ezért a szolidaritás jegyében most mindenkinek össze kell “kapaszkodni” és segíteni a válság által sújtott országok gondjainak enyhítésében.
Arról, hogy az európai parlamenti választásokon miért alacsony a részvételi arány. az ebből fakadó folyamatosan megkérdőjelezhető legitimáció a következőket mondta Navracsics:
Az európai parlamenti választásokat sokszor érte kritika az alacsony részvétel miatt, ami annak is a következménye, hogy nincsenek közös európai témák.”
Elmondta a migrációs válság könnyen meghozhatja az első páneurópai témát, amely a 2019-es választáson közös ügye lehet a parlamenti pártoknak. Az uniós biztos meggyőzödése, hogy
az a kampány már tartalmazni fogja azt is, hogy a különböző európai pártszövetségek milyen választ adnának a migrációs válságra. Tehát igen, én ezt fájdalmas, de hasznos vitának tartom”.
Arra a kérdésre, hogy jogosnak tartja-e a magyar kormány követelését, miszerint az Európai Unió fizesse ki a határvédelemre költött összeg felét azt felelte:
Erről személy szerint azért nem nyilatkozhatok, mert köt az Európai Bizottság álláspontja, de tudunk olyan példákat mondani, hogy a bizottság hozzájárul ilyen kiadások fedezéséhez. Az Európai Bizottság korábban is többször jelezte már a segítségét, de hogy ennek pénzben vagy technikai támogatásban kell-e megvalósulnia, az csak konkrét egyeztetések után dőlhet el. Én mindenképpen támogatnám a tárgyalásokat erről, hiszen a schengeni határok külső védelméről van szó.
Jean-Claude Juncker levelében felsorolt segítség nagyjából 15 milliárd eurós összeget tesz ki, miközben a magyar kormány csaknem 140 milliárdra tart igényt – az anyagi segítség kétirányú mértékéről, az ebből kialakuló feszültségekre a következőket nyilatkozta:
Itt inkább egy jókora kulturális szakadékról van szó. Miközben a kelet-európaiak ezt tartják álságosnak, addig a nyugat-európaiaknak az is a szolidaritás fogalmába tartozik, hogy a nettó befizető országok pénze hogyan hasznosul. Amikor viszont arról lenne szó, hogy a bajban álljanak ki a közép-európaiak a nyugat-európaiakért, ők úgy érzik, hogy Közép-Európának csak a pénz kell, a gesztust már nem hajlandók megtenni. Ez nemcsak politikusok közötti vita, nekem ismerőseim is azt mondják, hogy sok tagállamban, akár Hollandiában, Svédországban vagy Finnországban is ez a közhangulat. Úgy látják, az ő pénzükön élnek jól ezek az országok, amikor pedig segíteni kellene, nem teszik.
Navracsics Tibor hozzátette, hogy a “magyar diplomáciának alaposan fel kell arra készülni“, hogy kevésbé a bizottsággal kell majd a vitákat megvívnia, hanem más országok képviselőivel a tanácsban. A hetes cikkely alkalmazása, Juncker felől érkező “nyomás” kapcsán kijelentette:
Nem pontosan így volt, mivel nem volt presszió. Egy kérés volt a biztosok felé, hogy szondázzák az otthoni közvéleményt és a kormányt, mi lenne az álláspont, ha a lengyel helyzetben tovább kellene lépni. (…) Azt fontos tudni, hogy amikor mi a hetes cikkelyről beszélünk, mindig a kizárásról beszélünk, pedig az csak a folyamat vége.
Elmondta, hogy az eljárás megkezdéséhez a tagállamok négyötödének támogató szavazataira lenne szükség. Majd hozzátette:
Magyarországon gyakran elhangzik, hogy Lengyelországot nem lehet kizárni, hiszen úgyis megvétóznánk. Ez így is van, ugyanakkor a hetes cikkely alapján elinduló strukturális párbeszéd elindításához csak körülbelül 22 tagállam szavazata szükséges.
A második Orbán-kormány minisztereként Navracsic Tibor részt vett abban a kétharmados törvényalkotási folyamatban, amely az ellenzék szerint a “fékek és egyensúlyok” rendszerének lebontásához vezetett. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e az elhangzó kritikákkal a következőket felelte:
Nem. 2010 és 2014 között egy olyan államigazgatási reformot hajtottunk végre, melyet ma már senki nem kérdőjelez meg, sem a járásokat, sem a kormányhivatalok létét. Az igazságszolgáltatási reformot politikailag sokkal többen vitatták, mégis az eredményeként az Európai Bizottság által évente elkészített, az igazságszolgáltatás függetlenségéről és hatékonyságáról szóló jelentésben Magyarország sokat javított a reform előtti helyzethez képest.
A korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszter megjegyezte:
Úgy gondolom, hogy az én területemhez tartozó szakpolitikai törvényhozási tevékenység nem rontott a magyar jogállamiság állapotán, sőt olyan lépéseket tudtunk megtenni, amik évtizedek óta adósságai voltak a magyar politikai elitnek. Úgyhogy tiszta a lelkiismeretem.
Arra kérdésre, hogy “mennyit árt egy tagországnak, ha annak kormánya folyamatosan harcról beszél és meg akarja állítani Brüsszelt(?)” a magyar politikai élet érzelmi túlfűtöttségére hivatkozva reagált, amely az uniós biztos szerint: “mindig durva nyelvezetként csapódik le külföldön“.
A kvótaper-ügyben, arra kérdésre, hogy végül milyen következményekkel járna az, ha a magyar kormány végül nem tartja be rá szabott kötelezettségeit a következőket válazolta:
(…) nem tudunk arra példát, hogy egy tagállam ne hajtott volna végre bírósági határozatot. Nem utolsósorban azért, mert egy olyan brutális pénzbüntetést vonna maga után, amelyet a nálunk sokkal gazdagabb országok sem kockáztattak meg eddig.”
Arra, a kérdésre hogy egyetért-e a kvótaper megindításával, egyértelműen kijelentette:
Az európai politikai konfliktuskezelésnek bevett módja, hogy a bírósághoz fordulnak a felek, ha nem értenek egyet valamiben. Én ezt a szokásos eszköznek tartom, ilyen értelemben egyetérthetek vele, de a bizottság álláspontját kell képviselnem. Releváns érveket hozott fel a magyar és a szlovák fél, a bíróság máshogy döntött, ez előfordul.”
Navracsics Tibor azt is hangsúlyozta, hogy
Magyarország rettenetesen hiányzik, Veszprém különösen. Ez a magyar belpolitika viszont nyelvileg és strukturálisan is nagyon más már, mint amiben én korábban részt vettem. Hiányoznak a barátok, az események, még a viták is, de a ma uralkodó hang kicsit más, mint amikor még én lubickoltam benne.
zoom.hu; Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS