Több mint negyven éve láthatták első ízben a nézők a szeretnivaló egyfejű sárkány, Süsü kalandjaiból készült zenés bábfilm-sorozat első részét, a jubileum alkalmából kiállítás látható péntektől a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen Budapesten – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóirodája az MTI-vel.
A születésnap alkalmából igazi kincsekkel találkozhat a látogató a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen, amely átalakul Süsü sárkány otthonává. Az MTVA Bábtárában található figurákat nemcsak megmutatják a nagyközönségnek, hanem megidézik a forgatási helyszínt, a stúdiót is. Megemlékeznek a történet alkotóiról, szereplőiről, a stábról. Eddig még nem látott kellékek, eszközök mellett werkfotókat, hangjátékokat és videorészleteket is bemutatnak. A május 12-ig látható interaktív kiállításon a látogatók szelfit készíthetnek Süsüvel, beülhetnek a királyi trónszékbe, magunkra ölthetik a királyfi vagy a királylány jelmezét. A múzeumpedagógiai foglakozásokon a gyerekek megtanulhatnak bábozni vagy pillangót készíteni. A jubileum alkalmából szervezett közönségtalálkozókon pedig találkozhatnak a bábsorozat alkotóival is, emellett egy működő televízióstúdió is várja a látogatókat, ahol valódi trónszékből olvashatják a híreket.
A nézők először 1977 karácsonyán találkozhattak Süsü, a sárkány kedves csetlő-botló alakjával, a Kóbor királyfival és a mára már jól ismert bábfigurákkal. A kesztyűs bábtechnikával készült, nemzetközileg is sikert aratott zenés bábjáték forgatókönyvét Csukás István írta Miroslav Nastosijevic szerb szerző rádiójátéka alapján. A munkába bekapcsolódott a rendező Szabó Attila és a bábtervező Lévai Sándor is. Az egyfejű sárkány hangja Bodrogi Gyula volt, a bábot Kemény Henrik mozgatta a bábfilm felvételein. A sorozat felnövő generációk kedvelt meséje lett, amelyet zenéjének is köszönhet: szinte mindenki ismeri az Ó, ha rózsabimbó lehetnék című dal szövegét. A történet szerint Süsü, a sárkány meggyógyítja ellenségét, ezért háromfejű apja kitagadja, testvérei kigúnyolják. A szegény egyfejű emberföldre kerül, de ott sincs nyugalma, mert kinézete miatt mindenki fél és retteg tőle, menekülnek előle, támadásra készülnek. Szerencséjére találkozik a jó királyfival, akinek az a hivatása, hogy mindenkin segít. Némi csellel, csalafintasággal Süsüt is bejuttatja a királyi udvarba, hogy elnyerhesse a királylány kezét, de közben ő maga szeret bele a királylányba és király lesz. Süsü sem jár pórul, mert az udvarban maradhat és ő lesz a birodalom fő-fő és udvari mindenes sárkánya. Felfűti a hideg palotát, követ fejt, vadkörtét gyűjt, lepkét kerget, kiállítják elrettentő látványosságként, megkettőzik, megküzd Torzonborz seregével is, mígnem megjelenik életében a gyönyörű és szépséges egyfejű Sárkánylány.
Forrás: MTI. Fotó: PS
Rabló Idő
2018-03-04 at 14:30
Ha egy migráns így viselkedik, az süsü.
Kéfa
2018-03-04 at 14:03
Szerintem a sárkányfűárus szerepére Gyurcsány F. hangja teljesen megfelelhetne. 🙂
Vona G. meg esetleg Huvrinek szerepére vagy a Süsüből az egyik zsoldosnak?
“Mi vagyunk a zsoldosok,
kezünk sose dolgozott…” 🙂
Az nem lehet, hogy Torzonborz a nagy király szerepét mintha Gulyás M.-ra találták volna ki?
Páfránynak meg talán F.győr?
🙂
Kéfa
2018-03-04 at 13:37
Azért érdekelne a gyerekek reakciója, ha teszem fel Havas Henrik adná Spejbl vagy Süsü hangját. 🙂
Kéfa
2018-03-04 at 13:32
Süsü nagy mesefilm, felejthetetlen karakterekkel. Azért tudunk mi ha akarunk, pedig erős versenytársai voltak. Moha és Páfrány, Spejbl és Hurvinek, Lolka és Bolka, Rumcájsz, a varázscerkás kisfiú, stb.stb.
Na most, a modern genderizmus miatt mindez mehet a kukába, mert nem lesznek elég PC-k. Ezekben a mesékben határozott lány és fiú karakterek vannak, ráadásul mind európai és sehol semmi a transzneműségről.
Még a bugyutának ábrázolt Spejbl is jól tudta, hogy ő fiú. Süsü meg egy sárkánylányba lesz szerelmes! Hàt ez nem PC!
Igaz ugyan, hogy előtte meg a királylányt nem akarja feleségül venni, de ebben a királylány dadájának fazékdobálási szokása nagy szerepet kapott.
Merkel Angéla
2018-03-04 at 11:08
NA UGYE !