Nem adja ki Németország a magyar madámot

Egy Németországban élő magyar madámot akar kiadatni Magyarország, de az illetékes brémai főügyész nem hajlik a kérés teljesítésére.

Schmitz Erzsébet a németországi Bremerhaven piros lámpás negyedét vezeti, ahol főként magyar prostituáltak dolgoznak. Mindezt törvényesen, hiszen Németországban az ellenőrzött piros lámpás negyedek fenntartása és a 18 év feletti EU-s állampolgárok prostituálti munkája is legális. A nő állítja, hogy Németországon kívül semmilyen más országban, így Magyarországon sem végzett semmilyen prostitúcióval összefüggésbe hozható tevékenységet, a Nemzeti Nyomozó Iroda viszont kerítés bűncselekmény miatt másfél éve nyomoz a nő ellen.

Schmitzet még tavaly novemberben beidézte a nyomozó hatóság, de nem utazott Magyarországra. Az NNI viszont nem vette fel a kapcsolatot a nemzetközi büntetőügyek egyszerűbb lefolytatására, szakosodott európai jogsegély szolgálattal. Schmitz állítja, ha a jogsegély keretein belül Németországban hívták volna kihallgatásra, akkor elment volna. Így viszont, mivel nem jelent meg a magyarországi kihallgatáson, a rendőrség kérésére a Nyíregyházi Járásbíróság európai elfogatóparancsot rendelt el ellene.

Feloldhatatlan patthelyzet a magyar és a német jogrend között

Közel fél évvel az elfogatóparancs kiadása után Mathias Glasbrenner brémai főügyész május 12-i határozatában elutasította a nő kiadatását Magyarországnak, mivel a német hatóságok szerint nem követett el semmilyen bűncselekményt. A főügyész szerint csak akkor lenne lehetséges a nő kiadatása, ha a cselekményeket teljesen vagy nagyrészt Magyarországon követte volna el, hiszen amellett, hogy a német törvényeket nem sértette meg Schmitz, az uniós állampolgárok által Németországban elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokat is Németországban kell lefolytatni. Az Index által megkérdezett, nemzetközi büntetőügyekben szakértő jogászok viszont azt mondták, hogy ha egy cselekmény a magyar törvények szerint bűncselekménynek számít, akkor azt hiába követi el egy magyar állampolgár külföldön, felelősségre vonható, még akkor is, ha az adott cselekmény legális a külföldi országban.

A nemzetközi jogi gyakorlat viszont az, hogy a bűncselekményt elkövető magyart a kettős büntethetőség elvének értelmében csak akkor adják ki Magyarországnak, ha a szóban forgó cselekmény mind a magyar, mind a cselekmény helyszínéül szolgáló ország joga szerint bűncselekménynek minősül. A kerítés pedig Németországban nem az, tehát a brémai főügyész határozata a szokásos nemzetközi joggyakorlatnak felel meg. Schmitz Erzsébet továbbra is úgy érzi, hogy jogtalan az ellene folyó magyar eljárás, és akár a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságig is elmegy igaza bizonyítása érdekében.

index.hu, kép: wikipedia.org