Nem bűnös a kémper nyomozási bírája

Felmentették az államtitoksértés vádja alól azt a nyugalmazott hadbíró tábornokot, aki az úgynevezett kémügyben járt el nyomozási bíróként. A jogászt bűncselekmény hiányában mentették fel. A döntés még nem jogerős.

A szigorúan titkos minősítésű kémügyben Galambos Lajost, az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődje, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterét, Laborc Sándort, Galambos Lajos utódját és P. Lászlót a kiszivárgott sajtóinformációk szerint az ügyészség kémkedéssel és államellenes cselekményekkel vádolja.

A büntetőeljárás alapja sajtóinformációk szerint az, hogy a Gyurcsány-kormány idején orosz szakemberek világították át a magyar elhárítás munkatársait, és ennek során technikai támadás is érhette az NBH-t. A vádlottak tagadják bűnösségüket.

A Debreceni Törvényszék 2013 nyarán Galambos Lajost és Szilvásy Györgyöt két év tíz hónap letöltendő, Laborc Sándort bűnpártolásért egy év, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta, míg a civil P. Lászlót felmentette. A fellebbezések folytán másodfokra kerülő kémügyben idén júniusra tűzte ki a tárgyalást a Fővárosi Ítélőtábla.

A kémügy egyik mellékszálaként időközben megvádolták Varga Béla nyugalmazott hadbíró dandártábornokot, a Fővárosi Törvényszék volt bíráját minősített adattal visszaélés és jogellenes fogva tartás miatt. Az ügyészek szerint a vádlott nyomozási bíróként 2011 júliusában követte el a bűncselekményeket, amikor a kémügy gyanúsítottjainak kényszerintézkedéséről kellett döntenie.

A vád szerint a bíró lényegében azzal követte el a titoksértést, hogy hagyta P. Lászlót a 2011. júliusi zárt ülés szünetében egy minősített irattal kilépni a teremből, a jogtalan fogva tartást pedig azzal, hogy amikor szólt, vegyék le a bilincset a gyanúsítottról, hagyta, hogy az úgynevezett vezetőszíj rajta maradjon.

P. Lászlóról akkor készült sajtófotó, amikor a minősített irattal kilépett a tárgyalóteremből. Ezzel kapcsolatban az eljárás során a védelem tette szóvá, vajon a sajtó honnan tudhatott a titkos ügy zárt üléséről, és mi lehetett az oka annak, hogy a gyanúsítottakat az ilyen ügyekben szokásostól eltérően a Fő utcai épület főbejáratán hozták be.

Az eljárás a kémügyben 2011 júliusban tartott zárt ülés után nem sokkal a Heti Válaszban, majd az MTV-ben nyilvánosságra hozott információk miatti feljelentések nyomán indult, vádlottja pedig a hadbíró lett.

A Szegedi Törvényszék tavaly tavasszal első fokon mindkét bűncselekményben bűnösnek mondta ki az időközben nyugalmazott dandártábornokot, ám csupán megrovást alkalmazott. Az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője bűncselekmény hiányában felmentésért fellebbezett.

A másodfokú eljárásban korábban az utolsó szó jogán Varga Béla szenvedélyesen bírálta az ügyészség eljárását, és koncepciósnak, tisztességtelennek minősítette. Szóvá tette többek között, hogy az ügyben olyan minősített információk, amelyeket rajta kívül csak a katonai ügyészek ismertek, kiszivárogtak a sajtó azon részéhez, amely őt már korábban is támadta. “Itt az volt a lényeg, hogy engem megvádoljanak! Nyilván nem én adtam ki az információkat! Akkor ki itt az áruló?” – tette fel a kérdést a nyugalmazott hadbíró dandártábornok egy korábbi tárgyaláson.

A konkrét vádbeli cselekményekkel kapcsolatban a védelem többek között azt emelte ki, hogy a büntetőeljárás nyomozati szakában az ügyészség az ügy ura, ami vonatkozik a kényszerintézkedésről határozó zárt ülésre is. A bíró a maga részéről jogszerűen járt el, hiszen figyelmeztette az ügy szereplőit a titoktartásra, és arra, hogy nem vihetik ki a minősített iratokat az épületből, továbbá kellő időben utasítást adott a bilincs levételére.

A sajtófotóról egyébként sem állapítható meg az irat tartalma, csupán annyi ismerhető fel, hogy valami keresztben nagy betűkkel rá van nyomtatva, ahogy ez minősített dokumentumoknál szokás.

A tábla pénteken kihirdetett másodfokú, nem jogerős felmentő rendelkezésének szóbeli indoklásában kiemelte: az elsőfokú döntéssel ellentétben a vádlott és védője álláspontjával ért egyet. A hadbíró sem minősített adattal visszaélést, sem jogtalan fogva tartást nem követett el sem szándékosan, sem gondatlanul.

A szóbeli indoklásában hangsúlyozták, a bíró mindent megtett azért, hogy a 2011. júliusi zárt tárgyalás jogszerű legyen. A vezetőszár bírói utasítás ellenére maradt P. Lászlón és ezt senki nem tette szóvá. A bíró az előírásoknak megfelelően adta át az iratokat a gyanúsítottaknak és védőiknek, arról pedig nem tudott, hogy az épületbe ismeretlen körülmények között újságírók jutottak be.

A tábla a védelemmel egyezően mutatott rá arra is, hogy a gyanúsított fogva tartásának jogszerűsége és a minősített adat szabályos kezelése az eljárásnak abban a szakaszában, amikor a vádbeli cselekmények történtek, legalább annyira az ügyész felelőssége, mint a bíróé.

Miután az első- és a másodfokú döntés a bűnösség kérdésében ellentétes, van lehetőség fellebbezésre az ítélőtábla döntése ellen. A vádlott és védője tudomásul vette a felmentő rendelkezést, az ügyészség azonban bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért fellebbezett, így Varga Béla ügyében a Kúria hozhat majd harmadfokú, jogerős ítéletet.

Szöveg: MTI

Címlapfotón a kémügy vádlottjai. Fotó: nol.hu