Nem ér a németeknek annyit a hazájuk, hogy fegyvert fogjanak érte

A németek kevesebb mint 40 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne fegyverrel megvédeni országát, ha megtámadnák – derült ki egy felmérésből. Annak fényében ez nem csoda, hogy lassan több a bevándorló az országban, mint a német. 

A Forsa közvélemény-kutató az RTL Deutschland német műsorszolgáltatónak készített felmérésében  a német felnőttek 59 százaléka mondta azt, hogy valószínűleg nem vagy biztosan nem ragadna fegyvert hazája védelmében egy invázió vagy más támadás esetén – hívja fel rá a figyelmet a Breitbart hírportál. A kutatásból kiderült, hogy a németeknek mindössze 38 százaléka mondta azt, hogy biztosan vagy valószínűleg hajlandó lenne harcolni nemzetének védelmében.

A fiatal zöldek maradtak alul

A felmérés szembetűnő különbségeket mutatott a generációk között: a 18–29 évesek 45 százaléka és a 45 és 59 év közöttiek 44 százaléka hajlandó lenne harcolni hazájáért, míg a 30 és 44 év közöttiek csak 34 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne fegyvert ragadni egy támadás esetén.

A politikai hovatartozás szerint is nagy különbségek mutatkoztak: a Zöldek támogatói voltak a legkevésbé hajlandók fegyverrel megvédeni az országot, mindössze 35 százalékuk, míg a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatói harcolnának a legtöbben, 49 százalékkal.

Nem meglepő módon a nemek között is meredek volt a szakadék: a férfiak összességében hajlamosabbak voltak fegyvert ragadni a nemzet védelmében (54%), mint a nők (23%). A közvélemény-kutató cég azt is elmondta, hogy a haza védelmére való hajlandóság a felsőfokú végzettségűek körében is alacsonyabb.

Kikkel fog háborúzni a védelmi miniszter?

Érdekes a közvélemény-kutatás időzítése, és talán nem is véletlen, az elmúlt hetekben ugyanis számos háborús figyelmeztetés érkezett európai politikusoktól. Maga a német védelmi miniszter is arról beszélt, hogy fel kell készülni egy esetleges európai háborúra.

 – mondta a politikus már tavaly októberben, aki szerint a közel-keleti és ukrajnai konfliktusoknak következményei lesznek a német társadalomra nézve. Januárban pedig egy interjúban úgy fogalmazott:

Az elmúlt hetekben Emmanuel Macron francia elnök kijelentése után – miszerint nem lehet kizárni nyugati csapatok Ukrajnába küldését – ismét egyre nagyobb figyelmet kap az európai országok hadseregeinek állapota.

Párizs és Berlin viszonyán sem segítettek Macron szavai, egyre nő a feszültség a két ország között, megkezdődött az üzengetés. Macron a héten Prágában tett fanyar megjegyzéseket, ahol ismét megismételte múlt heti kijelentését, miszerint a Nyugatnak nem szabad kizárnia, hogy erőket küldjön Kijev támogatására az orosz megszálló csapatok ellen. A francia elnök úgy fogalmazott, hogy Európa egyértelműen olyan pillanat előtt áll, amikor nem szabad gyávának lenni. Hozzátette, hogy az emberek soha nem akarják látni a közelgő tragédiákat.

Pistorius azonban ezt nem hagyta ezt szó nélkül, szerinte Macron szóhasználata kontraproduktív volt. A német védelmi miniszter a svéd kollégájával, Pal Jonsonnal tartott sajtótájékoztatón az újságíróknak azt mondta:

Ez olyasmi, ami nem igazán segít megoldani azokat a problémákat, amelyekkel az Ukrajnának való segítségnyújtásunk során szembesülünk.

Forrás: Magyar Nemzet, fotó: MTI