Nem mer nyíltan szembeszállni Erdoğannal a német politika

Nehezen mond le a német politika élvonala az erdoğani Törökországról, bírálni is csak óvatosan merték az elnöki rendszert megalapozó alkotmánymódosítás sikerét. A beszólogatást meghagyták a német sajtónak, amely azt mantrázza, hogy Erdoğan hosszútávon nem lehet sikeres, és persze előkerültek a várhatóan elmaradó külföldi befektetések is, mint a nyugati sajtó kedvenc verbális fenyítőeszközei. Kérdés, hogy az európai politika is nyomást mer helyezni a török elnökre, vagy csak a sajtóval bombáztatják körbe.

A német szövetségi kormány tudomásul veszi a törökországi népszavazás előzetes végeredményét és tiszteletben tartja a török polgárok azon jogát, hogy döntsenek hazájuk alkotmányos berendezkedéséről – közölte hétfőn Angela Merkel német kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter. A közös közleményben kiemelték: az elnöki rendszer bevezetését előirányzó alkotmánymódosításról tartott népszavazás

szoros eredménye megmutatja, mennyire mélyen megosztott a török társadalom, ami nagy felelősséget jelent a török vezetés, és személyesen Erdogan elnök számára.

A német kormány elvárja, hogy a török kormány „a kemény népszavazási választási kampány után tiszteleten alapuló párbeszédet kezd az ország valamennyi politikai és társadalmi erejével” – tette hozzá Angela Merkel és Sigmar Gabriel. Az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről Elmar Brok EP-képviselő, a parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke azt mondta, nem szabad minden további nélkül megszakítani a csatlakozási folyamatot, kivéve, ha Recep Tayyip Erdoğan valóban visszaállítja a halálbüntetést. Manferd Weber, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökhelyettese, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője szerint az uniós állam- és kormányfők április végén tartandó találkozóján át kell értékelni az EU és Törökország kapcsolatát, és meg kell vitatni azt az „élethazugságot”, hogy Törökország az EU tagja lehet. A CSU szerint le kell állítani a csatlakozási tárgyalásokat és le kell venni a napirendről a török uniós tagság ügyét.

A török uniós tagság ügyét kezdettől fogva támogató koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) igyekeznek nem összekapcsolni az EU-tagság és az alkotmánymódosító népszavazás kérdését. Martin Schulz pártelnök-kancellár csupán annyit közölt a szavazás után, hogy a szoros végeredmény azt jelzi, „Erdoğan nem egyenlő Törökországgal”, Németországnak pedig továbbra is tennie kell azért, hogy érvényesüljenek az emberi jogok és a demokratikus elvek Törökországban.

Tartanak a törököktől, ezért visszafogottan bírálnak

A Die Welt kormányzati forrásai szerint a berlini vezetésben már jó előre elhatározták, hogy akármi is lesz a népszavazás kimenetele, visszafogottan reagálnak, hogy ne váltsanak ki olyan heves, konfliktus felé mutató reakciókat Ankara részéről, amelyek a népszavazási kampányt jellemezték. Ezt alátámasztja Peter Altmaier kancelláriaminiszter vasárnap esti nyilatkozata, amely szerint a német szövetségi kormány majd csak a hivatalos végeredmények közzététele után vitatja meg a helyzetet. Egy szabad és demokratikus népszavazáson hozott döntést tiszteletben kell tartani, annak megítélése pedig a többi között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács jelentésétől függ, hogy valóban fair volt-e a referendum – mondta a CDU-s politikus az ARD köztelevíziónak.

Németország nem mer bekeményíteni (fotó: Reuters)

Mi lett volna, ha…

A Die Welt szerint Recep Tayyip Erdoğan számára „ez a győzelem egy vereség”, ugyanakkor mégis boncolgatta a lap, hogy ha méltányos, fair kampány előzte volna meg a szavazást, akkor Erdoğan drámai vereséget szenvedett volna. Az eredményből így azt szűrte le a lap, hogy az államfő nem az a mindenki által dicsőített vezető, akinek népe szabad kezet ad mindenben, „és soha nem is lesz az”. A német sajtó első kommentárjai többnyire a szoros választási eredményre hívják fel a figyelmet. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kiemelte, hogy Erdoğan, Binali Yıldırım miniszterelnök és „a rezsim sajtója” terroristának bélyegezte az elnök hatalmát szélesítő alkotmánymódosítás ellenzőit, és a lap szerint bizonytalan, hogy Törökország stabilitása javulni fog. A Frankfurter Rundschau kommentárjában Törökország megosztottságát hangsúlyozza, és szintén nem hisz Erdoğan erősödésében, ugyanakkor erősödő elnyomásra számít. Ez pedig „méreg a gazdaságnak, amelynek stabilitás kell az égetően szükséges külföldi beruházásokhoz”, így a lap szerint Erdoğan, Törökország és a lakosság is veszít.

Törökország 1987-ben nyújtott be tagfelvételi kérelmet az EU-hoz. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben megkezdődtek. A 35 fejezetből eddig egyet sikerült lezárni.

MTI