Tömegével búcsúznak a balliberális politikusok, lapok, influenszerek David Pressmantól, aki ma jelentette be lemondását, és január 20-i távozását. Persze a “tömeg” legfeljebb a HVG egyik cikkének leadjét jelenti, amelyben Pressman a keddi német nagyköveti rezidencián mondott beszédet idézi, a lemondás tényét kizárólag a “leköszönő nagykövet” jelző sugallja. Merthogy sem a Telex, sem a 444, sem a 24.hu nem vette tudomásul a jelek szerint kedvenc nagykövetük búcsúját. Azért valljuk be: amilyen unalmas munkát kaptam most ezzel a cikkel a szerkesztőktől, visszasírom a nyolc órás hamburgerzsömlegyárat, amikor az volt a feladatom, hogy toljam tovább a szalagon a zsömléket.
Mivel a cikk a balliberális közeg hallgatásának hála nem tölti be megfelelően funkcióját, álljon itt egy kiváló, két hete született Tompos Márton-idézet, mennyire szereti David Pressman urat:
“Mivel a NER mindenkire proliként tekintő hergelői egy emberként gyalázzák az amerikai nagykövetet, fontos elmondani: Mr. Pressman, reméljük, hogy marad! Ha pedig menni kényszerül, köszönjük a munkáját, hálásak vagyunk az emberi jogok mellett kiállásáért, és azért a józan hangért, amit a beteg magyar közéletbe hozott! Ha a NER megafonos suttyóhadserege ennyire utál valakit, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az illető a józan ész oldalán áll.”
Ugye milyen jó a balliberális média, politikusok és influenszerek szemlélőjének lenni?
Ennél már csak a pestszentlőrinci hamburgerzsömlegyár volt unalmasabb diákkoromban, amikor tovább kellett tolni a már kész zsemléket a csomagolónak, és ez tette ki a munkám nagy részét.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS