Hiába a gazdák sorozatos tiltakozása, hiába az infláció, Brüsszel nem áll le: most Dél-Amerikából engedi be korlátlanul a silány terményeket, amellyel újabb tőrt döf az uniós gazdák szívébe. Von der Leyen a területalapú támogatás eltörlésével ugyan kompenzálni akar a holland gazdáknak, a többiek viszont egyszerűen hoppon maradnak, és legfeljebb látszatintézkedéseket kapnak az arcukba.
Egyre látványosabban próbálja tönkretenni Brüsszel az európai mezőgazdaságot, azon belül is az uniós gazdák munkáját. Ha az olcsó, ám silány minőségű ukrán gabona- és mézimport támogatása, eddig nem lett volna elég, most a Portfolio szerint a Mercosurral való megállapodás révén lehetővé tennék a szintén rossz minőségű, jelentős mennyiségű marhahús, cukor és baromfihús behozatalát Dél-Amerikából, ami káros versenyt teremtene a helyi termelők számára. Nem véletlen, hogy Annie Genevard francia mezőgazdasági miniszter “rossz megállapodásnak” minősítette a tervezett egyezményt.
A francia mezőgazdasági szektor legnagyobb érdekképviseleti szervezete, az FNSEA vezetője, Arnaud Rousseau pedig bejelentette, tüntetéssorozatot szerveznek a november 18-19-én esedékes brazíliai G20-csúcstalálkozóval egy időben, hogy megakadályozzák a dél-amerikai, jórészt ismeretlen összetevőjű termékek korlátlan importját.
Még, még, még, ennyi nem elég
Gondoljunk bele: ez az egyezmény már önmagában kicsinálná az uniós gazdákat, de Brüsszelnek ez sem elég.
Olyan teljesíthetetlen klímacélokat is lenyomnak a gazdák torkán, amelyeket a fenti megállapodások miatt az unión kívül érkező termékek esetében nem alkalmaznak.
A 2040-re kitolt karbonsemlegesség azt jelenti, hogy a termelők számára erőteljesen korlátozzák a nitrogén-oxid- és az ammónia kibocsátását, amely a dolgozók egzisztenciáját veszélyezteti. Mivel ezek nem teljesítése óriási pénzbe kerül többek között a holland, francia és német államnak is, ezért külön előírásokkal nehezítik a termelők életét.
Holland és belga gazdák tüntetnek az uniós agrárpolitika ellen 2024. február 2-án. Forrás: MTI
Az uniós kötelezettségekkel összhangban a holland kabinet drasztikusan, átlagosan 40 százalékkal csökkentené a mezőgazdaság nitrogén-oxid- és ammóniakibocsátását, a természetvédelmi területek közelében pedig mintegy 100 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő. A szabályozás viszont az Európai Unió agráriumának talapzatát, a 116 milliós holland állatállományt érinti a leginkább, hiszen szakértők szerint a nagymértékű nitrogénkoncentráció a magas népsűrűségből és a szarvasmarha-tenyésztésből fakad. És ha a gazdák ezeket az egyébként is teljesíthetetlen előírásokat nem hajtják végre, eladhatják a földjeiket egy állami alapnak, amely aztán továbbadhatja a több pénzt ígérő külföldi befektetőknek; nagyjából úgy, ahogy a rendszerváltás utáni privatizáció zajlott le hazánkban. Az egyik legtámogatottabb uniós mezőgazdasága pedig a holland, vagyis
az uniós támogatások akár Európán kívüli lobbisták kezébe is kerülhetnek.
Tiltakozó gazdák az Európai Parlament brüsszeli épületénél 2024. február 1-jén. Forrás: MTI
A hollandokat kárpótolják, minket büntetnek
Ha ehhez azt vesszük, hogy 2027-től minden uniós kifizetést a jogállamisági feltételek betartásához kell majd kötni, és ezzel együtt eltörlik a területalapú támogatási rendszert, már megmagyarázni sem kell, miért nem kapnak egy fillért se azok, akik az egész életüket a mezőgazdaságnak szánták.
Ráadásul ilyen jogállamisági határátlépésnek minősülhet az olyan traktoros tiltakozás is, ahol tüntetők fontos útvonalakat zárnak le, vagy trágyát szórnak a kormányzati hivatalok elé.
Gyorsan tegyük hozzá azonban, hogy szakértők szerint a területi alapú támogatás eltörlése kifejezetten Hollandiának kedvez, ahol kis területen magas értékű agrártermékeket állítanak elő, például a kertészeti ágazatban.
Becsapták a tüntetőket
Emlékezhetünk rá, hogy az elmúlt egy évben sorra tiltakoztak a gazdák Portugáliától Németországig a brüsszeli intézkedések miatt. A traktoros gazdák Berlinben lezárták a legfőbb útvonalakat, Párizsban és több francia nagyvárosban országos blokádot alakítottak ki, Hollandiában pedig a minisztérium elé szórták a trágyát. Ugyan ősszel sokáig úgy nézett ki, hogy Ursula von der Leyenék meghajolnak a tüntetők előtt, és dokumentumban rögzítik az érdekeiket, illetve azok figyelembevételét, ám a Mandiner cikkéből kiderült, az unió nem hagyja elvetetni a Green Deal-jét, ráadásul
a Bruegel Intézet – amely a brüsszeli programok megalkotásában évtizedek óta besegít – felszólította az uniót, hogy turbófokozatra kapcsolja a 2040-re kitűzött klímacélok teljesítését. Így az elvárt intézkedések miatt Európában drágábbak lesznek a termények.
A kérdés ezután az, hogy az európai élelmiszereket ki fogja megvenni? Nyilván nagyon kevesen, éppen ezért nyílik út az Európán kívüli termékek kontrollálatlan behozatala előtt, mindezt „szabadkereskedelemnek” hazudva.
Borító: Gazdatüntetés Svájcban (MTI)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS