Nem lett meg az abszolút többség a humanitárius célú vízumok bevezetését kezdeményező határozatról szóló szerdai európai parlamenti (EP-) szavazáson, de a jelentéstevő új voksolást szeretne kiíratni, mivel szerinte technikai hiba történt. A határozatban felszólították volna az Európai Bizottságot, hogy áprilisig tegyen javaslatot a védelmet kérő személyek legális beutazási lehetőségeit megteremtő közösségi jogi keret felállítására.
A strasbourgi plenáris ülésen 349 képviselő voksolt igennel, 199 nemmel, 47 pedig tartózkodott, miközben a dokumentum elfogadásához abszolút többségre, azaz 376 szavazatra lett volna szükség. A házszabály szerint a dokumentum elfogadásának vagy elutasításának megállapításakor csak az “igen” és a “nem” szavazatokat veszik figyelembe. Juan Fernando López Aguilar spanyol szociáldemokrata jelentéstevő új szavazás kiíratását kérte, amit Antonio Tajani, az EP elnöke elutasított, szakértők szerint azonban a parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete elvileg csütörtöki ülésén még dönthet így. Sajtótájékoztatóján a jelentéstevő arról számolt be, hogy a végszavazás előtt egy perccel még 655 képviselő adta le a voksát egy másik kérdésben, s közben senki nem hagyta el az üléstermet, így szerinte az történhetett, hogy sokan, mintegy hatvanan túl hamar vették ki a szavazókártyájukat, és így a gép nem számolta a voksukat. Többen felszólaltak, új szavazást kérve másnapra. Tajani ezt elutasította, és az érintettek hibájának nevezte, hogy még az eredmények megjelenése előtt kivették a kártyájukat.
A küzdelem még nem ért véget. Nem lenne szabad elszalasztani ezt a lehetőséget
– mondta Aguilar, rámutatva, hogy a menekültek 90 százaléka szabálytalanul, gyakran életveszélyes útvonalakon kényszerült eljutni az Európai Unióba.
A határozatban felszólították volna az Európai Bizottságot, hogy áprilisig tegyen javaslatot a védelmet kérő személyek legális beutazási lehetőségeit megteremtő közösségi jogi keret felállítására, olyan humanitárius célú vízum létrehozására, amely lehetővé tenné a menedékkérelem benyújtását az ezt önként vállaló EU-tagállamok unión kívüli külképviseletein. A humanitárius vízumot kiadó államok lehetővé tennék az érintettek belépését a területükre kizárólag a menedékkérelmük benyújtása céljából. A tervezett rendelet azonban nem kötelezné a tagországokat ezek kiadására, csupán közös keretet hozna létre az így eljárni kívánók számára.
A voksolást megelőzően Gál Kinga fideszes képviselő azt írta a közleményében, hogy az EP “a józanság legcsekélyebb jelét sem mutatva olyan kezdeményezéssel állt elő, amely migránsok tömegeit kívánja Európába juttatni”. Elfogadhatatlannak nevezte a “realitásoktól elrugaszkodott” javaslatot, mert véleménye szerint az a probléma orvoslása helyett csak importálná azt.
Bár az ügyet már megvitatták az EU-ban, nem született eredmény. Jelenleg számos ilyen tagállami program létezik, de nincs egységes jogi keret a közösségi jogban. Az Európai Bíróság márciusban kimondta, hogy a tagországok a jelenleg hatályos jogszabályok alapján nem kötelezhetők humanitárius vízum kiadására az EU-n kívüli államok azon polgárainak, akik azért szeretnének a területükre belépni, hogy ott menekültstátust kérjenek.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS