Különös jelentőséggel bírhat majd az 1. számú választókerület a jövő tavaszi választásokon, ugyanis több, ismert ellenzéki is indulást ígér. Rogán Antal korábbi körzetében a Momentum elnöke, Fekete-Győr András, az Együtt elnöke, Juhász Péter, valamint az LMP fővárosi elnöke, Csárdi Antal is megmérettetné magát, a Fidesz jelöltje azonban egyelőre nem ismert. Nemrégiben a PestiSrácok ITT foglalkozott a választókerülettel, ahol a mozgalmár rendzavarásban erős, a megbízatások elvégzésében viszont annál gyengébb Juhász Péter minden ellenzékitől elvárná, hogy lépjen vissza az ő javára. Erre azonban érthető módon sem Fekete-Győr, sem Csárdi nem hajlik, és a legújabb felmérés tekintetében ez érthető is.
Négy évvel ezelőtt Rogán Antal magabiztosan, 45 százalékot meghaladó eredménnyel nyert itt, Kerék-Bárczy Szabolcs, a baloldali összefogás közös jelöltje is csak 33 százalékig jutott. Az LMP legutóbb is ismert arccal, Schiffer Andrással próbálkozott itt, ami 13 százalékot hozott a konyhára, mandátumot viszont nem. A jobbikos Hegedűs Lórántné 8 százalékkal a negyedik helyre szorult akkor. A választási matek szerint az eredmények nem egyértelműen összeadhatóak, azonban ha eltekintünk attól, hogy az LMP és a többi baloldali párt szavazói nem okvetlenül szavaznak a másik jelöltjére is, azt látjuk, hogy Rogánt esetleg megfoghatták volna. Négyük közül azonban most egyikük sem fut neki újra, így teljesen új névsor lesz a „rajtrácson”.
A 24.hu megbízásából részletes felmérést készített a Republikon Intézet a fontos választókerületről, amely szerint a Fidesz hasonlóan nyerő helyzetben van, mint négy éve, az ellenzéki erőviszonyok viszont alaposan átalakultak. Az LMP a legnépszerűbb baloldali párt, ami Csárdi Antal helyzetét erősíti, a pártok versenyében pedig még az MSZP (8 százalék) és a DK (7 százalék) is jobban áll a belvárosban, mint az Együtt-Párbeszéd és a Momentum (5-5 százalék). Ez a mérés ráadásul még az Együtt-Párbeszédre vonatkozik, ám a két párt szakítani látszik a jelen állás szerint. A Fideszre eközben 53 százalék szavazna, vagyis verhetetlennek tűnik, a Jobbik pedig még az országos népszerűségénél is gyengébbet, 6 százalékos támogatottságot tud felmutatni itt.
Juhász második, de az első hely sehogy se jön ki neki
A jelölteket nézve azonban némileg más a helyzet, és Juhász Péternek, aki a fütyülésen kívül csupán annyi saját gondolatot tudott felmutatni az elmúlt évben, hogy Fekete-Győr András álljon be mögé, abban valóban igaza van, hogy ő tűnik a legintegratívabb baloldali szereplőnek a választókerületben. Kérdés persze, hogy mennyien fognak végül indulni az ellenzéki oldalon. A Fidesz – egyelőre nem ismert – indulója, úgy tűnik, mindenképpen behúz 48-54 százalékot, azonban nem mindegy, hogy csak Juhásszal, vagy Csárdival és esetleg Fekete-Győrrel is meg kell küzdenie.
Ha minden párt külön jelöltet indít, akkor a Fidesz jelöltje 50 százalékra számíthatna, míg a legerősebb ellenzéki eredményt Juhász Péter érhetné el 14 százalékkal, alig megelőzve a 12 százalékos Csárdi Antalt. Ahhoz, hogy az ellenzék egyáltalán látótávolságra megközelítse a kormánypárti jelöltet, egyetlen lehetőségnek Juhász Péter közös jelöltsége tűnik. Ez esetben 46 százalék néz ki neki, amivel valószínűleg 54 százalékkal nyerne a fideszes jelölt, ami azt mutatja, hogy Juhásznak nemcsak integráló, hanem elriasztó hatása is van. Nem elhanyagolható emellett, hogy a visszalépéssel az LMP és a Momentum is jelentős arcvesztést szenvedne el. Ha jobbikos jelölt is beszállna a versenybe, neki esélye sem lenne a győzelemre, viszont csökkentené Juhász amúgy sem nagy esélyét. Ha Juhász Péter és Csárdi Antal is nekifutna a választásnak (a jobbikos Losonczy Pállal egyetemben), akkor Juhász 30 százalékra, Csárdi 15 százalékra számíthatna, míg Losonczy nagyjából 7 százalékot kapna, ha viszont Juhászban lenne annyi alázat, hogy visszalépjen – lássuk be, ez pusztán elméleti felvetés –, Csárdi 21 százalékot gyűjtene be, míg Fekete-Győr szorosan mögötte 19-et, Losonczy pedig ugyanúgy hetet hozna el. És mindkét esetben utcahosszal nyerne a kormánypárti jelölt.
Az ellenzéki pártok között láthatóan jelentős az átszavazási hajlandóság (ez alól itt még a Jobbik szavazói sem kivételek), azonban a jelöltek kombinációján múlik, hogy ki mennyire tudná mozgósítani a választókat. Olyan felállás pedig nem látszik, amelyben az ellenzéki jelöltet be lehetne préselni a parlamentbe a most még nem megnevezett fideszes jelölttel szemben. A felmérésről bővebben, grafikonokkal a 24.hu cikkében lehet olvasni.
forrás: 24.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS