Német külügyminiszter szerint egyelőre nem lehet engedélyezni az Északi Áramlat-2 üzembe helyezését

Egyelőre nem lehet engedélyezni az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezését az új német külügyminiszter szerint. Annalena Baerbock a ZDF német országos közszolgálati televízió vasárnap késő esti híradóműsorában a német diplomácia vezetőjeként is megerősítette pártja, a Zöldek régóta képviselt álláspontját, miszerint akkor lehet engedélyezni az orosz földgázt Németországba Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt alatt szállító Északi Áramlat második vezetékpárját, ha a beruházás megfelel az első vezetékpár kiépítése óta megváltoztatott európai uniós előírásoknak.

Mint mondta, az új szövetségi kormány munkáját megalapozó koalíciós szerződés – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) megállapodása – kimondja, hogy a közösségi jog alapján kell kezelni az energetikai beruházásokat.

Ez azt jelenti, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint ezt a vezetéket nem lehet jóváhagyni, mert nem felel meg az európai energiajog követelményeinek, és a biztonsági kérdések is nyitva állnak

– mondta Annalena Baerbock.

Az említett biztonsági kérdésekről szólva kifejtette, hogy már az előző kormány – a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és az SPD koalíciója – megbeszélte a washingtoni vezetéssel, hogy nem szabad üzembe helyezni az új vezetékpárt, ha elmélyül a kelet-ukrajnai válság.

A német diplomácia új vezetője hangsúlyozta:

az Oroszországgal folytatott minden tevékenységünk és minden tárgyalás alapja Ukrajna szuverenitásának elismerése.

Ugyanakkor “az ajtó mindig nyitva áll”, a világ hét vezető ipari hatalma (G7), köztük Németország a párbeszédre törekszik, ezért Németország továbbra is készen áll a válság politikai rendezését szolgáló tárgyalások folytatására az úgynevezett normandiai formátumban, vagyis Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország részvételével – hangoztatta Annalena Baerbock.

Az uniós jog mindent felülír

Az Északi Áramlat-2 már elkészült, de az üzembe helyezését megelőző németországi hatósági eljárást november közepén felfüggesztették. A hálózatos iparágak működését felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) akkori közleménye szerint a vezetékpár németországi szakaszát üzemeltető vállalat akkor kaphatja meg a szállítás megindításához szükséges tanúsítványt, ha megfelel az uniós jogra épülő német előírásoknak.

A Bundesnetzagentur tanúsítási eljárása az Európai Unió (EU) gázirányelvének rendelkezéseit követi. Ez azokra a csővezetékekre vonatkozik, amelyek az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból vezetnek a közösség területére, és 2019 után épültek. A rendelet előírja, hogy a vezeték üzemeltetését és a benne szállított gáz értékesítését szét kell választani, és hozzáférést kell biztosítani a vezetékhez a beruházástól független, külső, harmadik beszállítóknak. Ezek a feltételek egyelőre nem teljesülnek az Észak Áramlat-2 esetében, amelynek fő beruházója az orosz Gazpromhoz tartozó, svájci központú Nord Stream 2 AG.

Ukrajna kikerülhet a tranzitországok közül

Az évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékpár a beruházás bírálói szerint lehetőséget ad Oroszországnak arra, hogy az EU-ba irányuló gázszállításokban kiiktassa Ukrajnát mint tranzitországot. Oroszország továbbá a beruházás révén egyetlen útvonalra terelheti az EU-nak szánt gázszállítmányok 80 százalékát, és domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

Forrás, fotó: MTI