A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a csehországi és ausztriai választásokkal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal szombati számában. Új árkok Európában című írásukban a szerzők, Christian Geinitz és Hendrik Kafsack kiemelték: a csehországi és ausztriai választások után erősödik az aggodalom, hogy „egy »keleti tömb« alakulhat ki az EU-ban”, és ugyan „pénzzel sok vitát el lehet simítani, de korántsem valamennyit”.
Kifejtették: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a menekültválságig szinte egyáltalán nem vett tudomást az EU keleti térségéről, és még közvetlen környezetében is azt mondják, hogy ezzel nagyban hozzájárult az EU kelet-nyugati megosztottságához. Azonban az idén nyár óta
szabályosan körüludvarolja azokat a kormányokat, amelyek a lengyellel és a magyarral ellentétben még nem helyezkedtek szembe nyíltan Brüsszellel.
Mint a cikk írja, a csehországi választások győztese, az euró bevezetése és a kötelező menekültbefogadási kvóta ellen állást foglaló Andrej Babiš nem kapott „kedves szavakat Brüsszelből”, Orbán Viktor magyar kormányfő viszont
dörzsölte a tenyerét, »migránsmentes övezetnek« nyilvánította Kelet-Közép-Európát,
és tovább mélyítette a megosztottságot azzal a váddal, hogy Nyugatot egy
»spekuláns-birodalom« irányítja, amely egy »népvándorlással« a földrész meggyengítésére tör.
Babiš és Orbán szigorúan bevándorlás-ellenes irányvonalát követi az ausztriai választások győztese, Sebastian Kurz is, akiről egyesek azt gondolják, hogy „ideális hídverő Kelet és Nyugat között”, míg mások a visegrádi négyek (V4) csoport „informális tagjaként” tartják számon. A V4 csoport gazdasági ereje növekedik, a négy ország együttvéve Németország második legfontosabb kereskedelmi partnere, a politikában pedig mindenekelőtt a menekültválságban jelent meg egységes erőként, és tagjait az az érzés is összeköti, hogy Brüsszel és a régi EU-tagok rosszul bánnak velük – fejtették ki a FAZ szerzői.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS