Németország: a szerb menedékkérők 91 százaléka roma volt az első negyedévben

Németországban a kormány adatai szerint a szerb állampolgárságú menedékkérők 91 százaléka roma volt az idei első negyedévben. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) adta hírül a kormányzati kimutatást, amely szerint a nyugat-balkáni térségből az első negyedévben érkezett 42 ezer menedékkérő 34 százaléka volt roma. Szerbia után Macedónia következik 72 százalékos aránnyal, majd Bosznia-Hercegovina 60 százalékkal, Montenegró 42 százalékkal, és Koszovó és Albánia 9-9 százalékkal.

Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök a napokban egy német lapinterjúban azt mondta, hogy a Németországban menedékjogot kérő szerb állampolgárok nem politikai okokból távoznak hazájukból. “Ezek nem is menedékkérők. Csak a németek pénzét akarják” – mondta Vucic egy interjúban arra a kérdésre, hogy mi válthatja ki a szerb menedékkérők számának nagymértékű emelkedését Németországban. A Szerbiát elhagyó emberek többsége roma, pedig Szerbiában “a romáknak nincsenek politikai ellenfelei”, és a kormány “aggódik” az életkörülményeik miatt – tette hozzá a szerb kormányfő. Szerinte a romák helyzete történelmi okokra vezethető vissza s hozzátette, hogy “a romák hagyományosan szegények”. “Mi nem vagyunk mi rasszisták és nacionalisták, és minden polgárunknak ugyanolyan esélyeket biztosítunk” – tette hozzá a miniszterelnök.

A Bild című lapban csütörtökön ismertetett felmérés szerint a németek 62 százaléka szeretné, hogy a nem háborús övezetből érkező menedékkérők esetében gyorsítsák fel a kérelmek elbírálását. A kormány igyekszik tenni mindazon menedékkérők, és úgynevezettet befogadott státusban lévők minél gyorsabb beilleszkedéséért, akiknek van esélyük arra, hogy hosszabb távon Németországban maradjanak. A kabinet lazított a munkavállalás feltételein is, így már csak a németországi tartózkodás első három hónapjában tilos munkát vállalni, és csak az első 15 hónapban érvényes az a szabály, hogy menedékkérő vagy befogadott kizárólag akkor kaphat meg egy munkát, ha nincs német vagy uniós állampolgár jelentkező, vagy harmadik országból származó jelentkező, aki ugyanolyan feltételekkel vállalhat állást, mint az uniós állampolgárok.

Forrás: MTI