Németország egyelőre egyetlen főt sem fogad be a Mission Life német civil szervezet Lifeline nevű mentőhajója által kimentett emberek közül – jelezték szerdán Berlinben a szövetségi kormány szóvivői. Közben Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök arról beszélt szerdán a spanyol parlamentben, hogy országa több európai forrásra számíthat a migráció kezeléséhez.
Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány aggodalommal szemléli a mentőhajó sorsának alakulását, és belső egyeztetést folytat a mintegy 230 ember elhelyezésének ügyéről. Hangsúlyozta, hogy közös európai megoldást tartanak szükségesnek. Kitérő válaszokat adott azokra a felvetésekre, hogy hasonló helyzetekben a kormányszóvivői tájékoztatókon rendre elhangzik, hogy gőzerővel dolgoznak az elesettek megsegítésén, 2015 szeptemberében pedig humanitárius szükséghelyzetnek minősítették a Németország felé tartó menedékkérők ügyét és beengedték őket az országba. Megjegyezte:
A menekültügyi eljárás során kell megállapítani, hogy a Lifeline fedélzetére felvett emberek menekültek-e vagy migránsok.
Azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) ellenállása miatt nem sikerült döntésre jutni a Lifeline utasainak ügyében, Eleonore Peterman belügyminisztériumi szóvivő azt mondta, nincs tudomása arról, hogy a tárcavezető ilyen irányú tevékenységet folytat. Steffen Seibert nem kívánt nyilatkozni arról, hogy Angela Merkel kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke támogatja-e a Lifeline utasainak vagy az utasok egy részének befogadását. A szóvivő kiemelte, fontos, hogy a kormány egységesen lépjen fel. A Lifeline 17 fős német személyzettel és mintegy 230 kimentett emberrel a fedélzetén egy hétig várakozott nemzetközi vizeken a Földközi-tengeren, mert nem kapott engedélyt a kikötésre az Európai Unióban. Végül Joseph Muscat máltai miniszterelnök csütörtökön közölte, hogy a hajó kiköthet a szigetországban.
Spanyolország több eu-s forrásra számíthat
Spanyolország több európai forrásra számíthat a migráció kezeléséhez – jelentette be a spanyol parlamentben Pedro Sánchez miniszterelnök szerdán Madridban, hivatkozva a német kancellárral és a francia elnökkel az elmúlt napokban folytatott megbeszéléseire. A kormányfő szerint a több anyagi forrás arra szolgál, hogy országa erősítse a megállapodásokhoz vezető párbeszédet azokkal az országokkal, ahonnan a migrációs hullámok indulnak, valamint a tranzitországokkal.
A Földközi-tenger környéke egy humanitárius dráma színhelyévé válik, és ez koordinált válaszokat követel az Európai Unió egésze részéről
– hangsúlyozta a szocialista politikus, hozzátéve, hogy szerinte az egyoldalú válaszok “bukásra vannak ítélve”. Pedro Sánchez stratégiainak nevezte országa és Marokkó együttműködését, és kiemelte Rabat “döntő” és “hatékony” szerepét a “humanitárius dráma hatásának” csökkentésében.
Épp ezért a spanyol kormány lényegesnek tartja, hogy a következő uniós költségvetésben nagyobb összeget fordítsanak a migrációs politika külső dimenziójának finanszírozására
– tette hozzá. A spanyol kormányfő szólt az európai menekültügyi rendszer reformjának szükségességéről, és kifejtette, hogy az illegális bevándorlás a menekültekétől eltérő kezelést igényel. A kulcs megtalálni az egyensúlyt a felelősség és a szolidaritás között – jegyezte meg. A miniszterelnök a csütörtökön kezdődő, kétnapos brüsszeli EU-csúcstalálkozót megelőzően adott tájékoztatást a tanácsokozás legfontosabb ügyeiben képviselt spanyol álláspontról a törvényhozásnak. Ennek apropóján sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kontinensen egyre terjednek az olyan politikai üzenetek, amelyek alapvető európai értékeket kérdőjeleznek meg.
Európa válaszút előtt áll
– jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az Európát érintő globális kihívásokra, mint például a klímaváltozás, a biztonság, a terrorizmus, a gazdasági vagy a migrációs krízis, nemzetek, államok feletti megoldások szükségesek. Pedro Sánchez úgy vélte, Spanyolországban azért nem terjed el olyan mértékben az euroszkepticizmus, mint máshol, mert számukra az uniós nem csupán egy közös piacot jelent, hanem a demokráciát, a szabadságot, az emberi jogokat, a jogállamot és a jóléti államot is.
Forrás és fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS