Németországban sincs mindenkinek kolbászból a kerítés

Németországban minden ötödik embert fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség egy csütörtökön bemutatott felmérés szerint.

A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint 2015-ben a lakosság kereken 20 százaléka – 16,1 millió ember – tartozott a szegénység vagy kirekesztettség fenyegetésében élők csoportjába. Ez az arány 2008 óta csaknem változatlan, és a 23,7 százalékos uniós átlag alatt van. A felmérést a háztartási költségvetési és életkörülmény felvétel (EU-SILC) című rendszeres uniós vizsgálat keretében végezték, és a relatív jövedelmi szegénységben, súlyos anyagi nélkülözésben élők, valamint az alacsony munkaintenzitású családok számát vizsgálták.

A relatív jövedelmi szegénység azt jelenti, hogy az illető nettó havi jövedelme nem éri el a lakosság átlagjövedelmének 60 százalékát. Ez 2015-ben Németországban egyszemélyes háztartás esetén 1033 euró volt, kétgyerekes család esetén 2170 euró. Ennek alapján tavaly a lakosság 16,7 százaléka – 13,4 millió ember – élt relatív jövedelmi szegénységben, arányuk nem változott az egy évvel korábbihoz képest és elmaradt a 17,3 százalékos EU-s átlagtól.

A anyagi nélkülözés dimenzióját kilenc mutató alapján vizsgálják. Valamennyi mutató egy-egy helyzetet ír le, például:  nem jut legalább kétnaponta meleg ételhez, nem tud fedezni egy váratlanul adódó nagyobb kiadást, nem tudja rendszeresen fizetni a számláit, nem tudja rendesen fűteni a lakását. A súlyos anyagi nélkülözés közepette élők közé azokat sorolják, akiknek élethelyzetére legkevesebb négy jellemző a kilenc közül. Ennek alapján Németországban tavaly a lakosság 4,4 százaléka tartozott ebbe a csoportba, ez nagyjából a fele a 8,1 százalékos uniós átlagnak és csökkenés a 2014-es 5 százalékhoz képest.

Egy család munkaintenzitása akkor minősül alacsonynak, ha a munkaképes korú családtagok a lehetséges munkaidejük kevesebb, mint 20 százalékát töltik munkával. Németországban tavaly a lakosság 9,8 százaléka élt ilyen családban, ami kevesebb a 2014-es 10 százaléknál és elmarad a 10,5 százalékos uniós átlagtól – áll a Destatis jelentésében.

MTI