Nevetséges büntetést kaptak a bundabotrány vádlottjai

Hét vádlott kapott felfüggesztett börtönbüntetést első fokon abban a labdarúgó fogadási csalási ügyben, amelyben csütörtökön hirdettek ítéletet a Fővárosi Törvényszéken, annak ellenére, hogy a vádhatóság többükre súlyos börtönéveket kért. A Siófok volt vezetőedzőjét például tíz évre börtönbe küldte volna az ügyészség, ám ő ehelyett csupán két év felfüggesztettet kapott. Az ítélet nem jogerős, mivel a vád képviselője és a vádlottak egy része is fellebbezett a döntés ellen.

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

A Központi Nyomozó Főügyészség képviselője februári vádbeszédében öt vádlottra is letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte a K. Zoltán és 22 társa ellen “gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette” miatt zajló úgynevezett bundaügyben. Az ügyész a legsúlyosabb, tízéves letöltendő börtönbüntetést Aczél Zoltán nyolcadrendű vádlottra kérte, akit háromrendbeli bűncselekmény elkövetésével vádolnak. Az elsőrendű K. Zoltán, a másodrendű L. Mátyás és a harmadrendű K. Zsolt vádlott esetében – öt-, illetve hatrendbeli bűncselekmény miatt – a középmértéket meghaladó letöltendő börtönbüntetést indítványozott ami egy és öt év közötti lehet.

Felfüggesztett volt a legsúlyosabb büntetés

A Fővárosi Törvényszék ugyanakkor csütörtökön meghozott ítélet z elsőrendű vádlott, K. Zoltán hat, a másodrendű vádlott, L. Mátyás hét hónap – egyaránt három évre felfüggesztett – szabadságvesztést kapott. Mindkettejükkel szemben 2,5 millió forint vagyonelkobzást rendelt el a bíróság, amely azonban egyes vádpontok alól felmentette őket. A harmadrendű vádlott, K. Zsolt 18 hónapos börtönbüntetését három évre felfüggesztették, a vagyonelkobzás az ő esetében 1,6 millió forint, és részben őt is felmentették. Az ügy koronatanújának tekintett negyedrendű vádlott, Horváth Gábor kétéves börtönbüntetését négy év próbaidőre felfüggesztették, a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől öt évre eltiltották. 5,5 millió forint értékben vagyonelkobzással sújtották, és 800 ezer forint bűnügyi költséget kell megfizetnie. Az ötödrendű vádlott, S. László büntetése 15 hónap szabadságvesztés, három évre felfüggesztve. A labdarúgástól öt évre eltiltották, a vagyonelkobzás mértéke pedig 5,3 millió forint.  K. Norbert hatodrendű vádlottat 2,3 millió forintnyi vagyonelkobzással sújtották. A hetedrendű vádlott, A. Attila 17 hónapos börtönbüntetését három évre felfüggesztették, a sportágtól három évre eltiltották, és 6,2 millió forint vagyonelkobzást rendeltek el. A Siófok labdarúgócsapatának egykori vezetőedzője, nyolcadrendű Aczél Zoltán végül egy évet kapott, két év próbaidőre felfüggesztetve. A labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől két évre tiltották el, 1,3 millió forintos vagyonelkobzást rendeltek el, részben viszont felmentették a vádak alól. Három vádlott esetében a teljes felmentés mellett döntött a bíróság, több vádlottat pedig pénzbüntetéssel, illetve vagyonelkobzással szankcionált. Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyészség és a vádlottak egy része is fellebbezett a döntés ellen, így az ügy a táblabíróságon folytatódik.

Rossz üzenet a koronatanúk számára

Az ítélettel kapcsolatban nyilatkozott a PestiSrácok.hu-nak Bérdi Zsolt, S. László ügyvédje, aki furcsállotta, hogy az együttműködő vádlottak esetében is fellebbezett az ügyészség. A védő szerint ez rossz üzenet lehet a jövendőbeli, hatóságokat segíteni akaró személyek, együttműködni akaró gyanúsítottak, vádlottak, koronatanúk számára, hiszen ez olyan kérdést is felvethet, hogy egyáltalán megéri-e együttműködni a hatóságokkal. A tárgyaláson elhangzott még, hogy a bíróság kritikát is megfogalmazott az ügyészség felé, például a V. Zoltánt érintő egyik vádpont esetében a tanácsvezető szerint pontosabban, alaposabban kellett volna megindokolni a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. A bíró arra is utalt, hogy akiket bizonyítottság hiányában felmentett, azokkal kapcsolatban egymásnak ellentmondó vallomások születtek, ráadásul elmondásaikat más bizonyíték nem támasztotta alá. Emiatt lett felmentve két vádpont alól az az Aczél Zoltán is, akire egyébként súlyos börtönéveket kért a Központi Nyomozó Főügyészség. Aczéllal kapcsolatban a bíró még megjegyezte, hogy ő nem csak labdarúgó, hanem edző is volt, és ennek ellenére keveredett bele a botrányba.

NB I-es meccseket is manipuláltak

A 2009-ben indult nyomozás eredményeként ebben az ügyben 12 vádpontot állítottak össze, mindegyiket egy-egy bundagyanús mérkőzéshez kapcsolódóan. A feltételezés szerint a vádlottak ezeknek a találkozóknak az eredményét manipulálták jogellenesen vagy segédkeztek ebben. A 2008 novembere és 2011 áprilisa között lejátszott meccsek között szerepelnek NB I-es találkozók, Magyar Kupa- és Ligakupa-mérkőzések is. Ezekre egyrészt 15 és 40 ezer euró közötti összegekben fogadtak, másrészt több vádpontban ismeretlen összegről esett szó, tehát nem minden esetben sikerült ezeket felderítenie a nyomozásnak. A játékosok alkalmanként 1000 és 10 ezer euró közötti összeget kaptak, ha részt vettek a csalásban. A vádlottak többsége korábbi játékos, de a vádirat leszögezi, hogy az ügyben kulcsszerepet játszott egy menedzser, K. Zsolt is. Az ügyész szerint ő “aktív vesztegetőként” egyrészt fogadóirodáknál, másrészt az elsőrendű vádlott K. Zoltánnál fogadott a meccsekre, ezért állt érdekében megszervezni az eredmények manipulálását. Az ügyészség 2013 májusában emelt vádat, a bíróság 2014 áprilisában kezdte el tárgyalni az ügyet, és 31 tárgyalási nap után hirdetett ítéletet.

Címlapfotó: blikk.hu