A katari korrupció gyanújáról, valamint az európai intézmények átláthatóságának és elszámoltathatóságának tágabb igényéről tárgyalnak szerdán délután az Európai Parlament plenáris ülésén, az állásfoglalásról csütörtökön dél körül szavaznak a képviselők. Ami viszont biztos: Eva Kaili már nem az EP alelnöke többé. A szerda délutáni plenáris ülésen elhangzó felszólalásokban a legtöbben azt hangsúlyozták: a történtek után még határozottabban kell fellépni a korrupció ellen.
Pikáns, hogy bár a “Qatargate” a plenáris ülés témája, mégis akadt több olyan képviselő is, akinek erről is a magyar kormány kritizálása jutott eszébe. Mint ismert, az Európai Parlament kedden döntött Eva Kaili alelnök megbízatásának megszüntetéséről. A döntést, miszerint Eva Kaili már nem tölti be az Európai Parlament egyik alelnöki posztját, 625 igen szavazattal, 1 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadták el, ami a parlamentet alkotó képviselők által leadott szavazatok több mint kétharmada.A szavazásra a parlament eljárási szabályzatának 21. cikke szerint került sor, és a Belgiumban folyamatban lévő, az Európai Parlament egyes tagjait és alkalmazottait érintő vizsgálatokat miatt volt rá szükség. Az eljárást az Elnökök Értekezlete (az EP elnöke és a képviselőcsoportok vezetői) délelőtt hozott döntése indította el, amely egyhangúlag jóváhagyta az intézkedést. Az Elnökök Értekezlete elfogadott egy nyilatkozatot, mely szerint az Elnökök Értekezlete megdöbbenéssel és mélységes aggodalommal figyeli a közelmúltban lezajlott, az Európai Parlamentet érintő, korrupcióról és a döntéshozatali folyamatokba történő bűnös befolyásolásról szóló leleplezéseket. Úgy fogalmaznak:
Minden érintettet felelősségre kell vonni. Az Európai Parlament belső vizsgálatot fog kezdeményezni, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság megerősödjön.
A nyilatkozat szerint ez ma el is kezdődött az érintett alelnök hivatalának idő előtti megszüntetésével. A folyamat a parlament helyiségeibe való belépésre vonatkozó szabályok megerősítésével folytatódik. Biztosítani fogják azt is, hogy a szervezetek és az emberek finanszírozása, illetve a Parlamenthez kapcsolódó szervezetek finanszírozása teljes mértékben nyilvánosságra kerüljön és ellenőrizhető legyen.
A korrupciós botránnyal kapcsolatos felszólalásokat élőben nézhetik ide kattintva.
Az EP-képviselők megdöbbenésüknek, szomorúságuknak és haragjuknak adtak hangot „egyes egyének mohósága” miatt, úgy viselkednek, mint egy „rossz Netflix-filmben”, rontva a Ház imázsát, és „sötét árnyékot vetve mindannyiunkra”. A korrupció tönkreteszi az intézményeket – hangoztatták, egyértelművé téve, hogy küzdeni akarnak az Európai Parlamentbe vetett bizalom helyreállításáért. „Néhány személy bűnöző magatartása nem áshatja alá az európai polgárokért dolgozó EP-képviselők nagy többségének munkáját” – mondták. A legtöbb képviselő eddig azt hangsúlyozta, hogy szégyenletes dolog történt, ami az Európai Parlamentbe vetett bizalmat rendítette meg. Akadt, aki úgy fogalmazott:
a Qatargate megmutatja, micsoda álszentség van Brüsszelben.
A demokrácia és az igazság jelentősen sérült – fogalmazták meg a felszólalók, akik szerint a civil szervezetek működését is górcső alá kell venni.
Meg kell védeni a demokráciát a külföldi beavatkozástól
Amint EP-képviselő lett, Kaili a külföldi lobbisták és befolyással üzérkedők ideális célpontjává vált, különösen a Közel-Keletről , egy olyan régióból, amelynek az Európai Parlamenttel való kapcsolatait 2019-től az EP 14 alelnökének egyikeként kezelte. Mivel a botrány többi gyanúsítottja is volt EP-képviselők, képviselő-asszisztensek vagy szocialista politikusokhoz köthető civil szervezetek munkatársai, az igazi kérdés az, hogy milyen mértékben hatotta át a parlamentáris demokrácia intézményét a korrupció – mutatott rá az egyik felszólaló. Elhangzott egy olyan vélemény is, mely szerint a médiának jelentős szerepe van abban, hogy a botrány hatására valódi változás lesz a brüsszeli intézmények etikai normáiban. A Parlamentben ezeket jelenleg az európai parlamenti képviselőkből álló önszabályozó bizottság határozza meg, amelynek nincs valódi végrehajtási vagy vizsgálati jogköre, és mindkettő jól láthatóan elégtelennek bizonyult. Többen egy nagyobb független etikai testület felállítását szorgalmazták, ami minden uniós intézmény felett uralkodna. “Brüsszel egyszerűen túl sok elszámolhatatlan hatalom székhelye a külföldi kormányok számára – különösen a csekély emberi jogi múlttal rendelkezőknek – ahhoz, hogy ne keressenek más módokat az EU döntéseinek befolyásolására, mint a szokásos diplomáciai csatornákat” – hangsúlyozták. Arról is beszéltek, hogy a demokrácia szégyeneként értelmezhető az Európai Parlament alelnöke ilyen botrányba keveredhet annak ellenére, hogy milyen jelentős összeget kapnak fizetésként.
A baloldal gyakoroljon végre erkölcsi és politikai önvizsgálatot!
Schaller-Baross Ernő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a baloldal pénzt kapott azért, hogy uniós érdekek ellenében cselekedjenek. Úgy fogalmazott:
A baloldal megpróbálja megvezetni az embereket és itt lenne az ideje, hogy önvizsgálatot tartsanak.
– hangsúlyozta. A Fidesz EP-képviselője aláhúzta:
Miközben az európai baloldal tagjai a végletekig elkötelezettnek tüntetik fel magukat a jogállamiság, a dolgozó emberek védelmében, a korrupció elleni harcban, Magyarországot pedig napi szinten hazugságokkal vádolják, úgy tűnik, a valóságban álláspontjuk bárki által megvásárolható.
Schaller-Baross Ernő a baloldal felelősségére hívta fel a figyelmet Fotó: EP/Mathieu CUGNOT
A képviselő a plenáris vita során emlékeztetett, hogy az egyesült magyar baloldalt a magyar választási kampányban Európán kívüli érdekcsoportok finanszírozták hárommilliárd forintnyi dollár összegben.
Eközben itt, az Európai Parlamentben az európai baloldalhoz tartozó politikusok, a büntetőeljárásban felmerült gyanú alapján, ugyancsak Európán kívülről kaptak pénzt azért, hogy politikai álláspontjuk Unión kívüli érdekeket szolgáljon
– mutatott rá.
Mindez azt mutatja, hogy a baloldal megpróbálja félrevezetni a választópolgárokat. Ideje lenne végre erkölcsi és politikai önvizsgálatot gyakorolni!
– zárta felszólalását.
A képviselők teljes körű belső vizsgálatot, együttműködést a belga hatóságokkal és további intézkedéseket kértek a hasonló esetek jövőbeni megelőzése érdekében. Az átláthatóságra vonatkozó jobb szabályok, harmadik országok felvétele az EU lobbitevékenységi nyilvántartásába, az etikai szabályok szilárd végrehajtása, valamint egy független uniós etikai testület, valamint egy külön vizsgálóbizottság felállítása volt néhány javaslat a vita során.
Előzetes letartóztatásban marad az EP leváltott szocialista alelnöke
Legalább december 22-ig előzetes letartóztatásban marad Eva Kaili, az Európai Parlament (EP) kedden leváltott szocialista alelnöke, élettársa, Francesco Giorgi pedig egy hónapig marad fogva tartásban, őket és további két társukat a múlt hét végén állítottak elő a belga hatóságok egy Katarral kapcsolatos korrupció vádjával indított nyomozás részeként. Eva Kaili szocialista európai parlamenti képviselőt, az EP alelnökét pénteken tartóztatták le a belga hatóságok, azóta vizsgálati fogságban van.
2022. december 7-én az Európai Unió Irodalmi Díjának brüsszeli átadási ünnepségén készített kép Eva Kaili görög szocialista képviselőről, az Európai Parlament alelnökéről, akit korrupció gyanújával vizsgálati fogságba helyeztek Belgiumban 2022. december 11-én.
MTI/AP/Európai Parlament
Kailinak és társainak szerdán kellett megjelenniük egy előzetes bírósági tárgyaláson. A La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap szerdai tájékoztatása szerint a négy gyanúsított megjelent a bíróságon, meghallgatásukat azonban december 22-re halasztották. Az ügyben eljáró vizsgálóbíró döntése szerint addig vizsgálati fogságban kell maradniuk. Arról, hogy egészen a per kezdetéig őrizetben maradnak-e, jövő heti meghallgatásukon döntenek. A vád ellenük: bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás és korrupció. Információk szerint Katar nagy összegű pénz- és áruajándékokkal próbálta befolyásolni az Európai Parlament politikai döntéseit.
A belga rendőrség Twitter-oldalán szerdán megjelent közlemény szerint közel 1,5 millió eurót foglalt le a brüsszeli régióban házkutatások során a korrupciós ügyben. A házkutatásokat “a belga szövetségi ügyészségnek az Európai Parlamentben (EP) tevékenykedő személyeket célzó, korrupció gyanújával nyitott aktája nyomán indított vizsgálat részeként hajtották végre” – közölték.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS