Kedden elfogadta az országgyűlés a szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos magyar álláspontot. A korábbiaktól eltérően a javaslat támogatja a CETA ideiglenes hatálybalépését azzal a fenntartással, hogy a szerződés tagállami hatáskörbe tartozó elemei nem lépnek életbe. A kormány júniusban még az ideiglenes hatálybalépés ellen foglalt állást, a Fidesz frakció ugyanakkor nemrégiben úgy döntött, felhatalmazást ad a csatlakozási folyamatok elindítására a miniszterelnöknek, megállapításuk szerint ugyanis érdemi döntést majd csak akkor hozhat az Országgyűlés, amikor az egyezmény szövegének teljes tartalma ismertté válik. Álláspontjuk szerint éppen hazánk nyomására döntött úgy Brüsszel, hogy az elővigyázatosság elvét áttételesen szerepelteti majd a megegyezésben, ami megnyugtatóan rendezi a témában kibontakozott vita két sarokkövét: a GMO-mentességet és a beruházásvédelmet. Mindeközben Kanada liberális kabinetje minden indoklás nélkül megtagadta a globalizmus-kritikus José Bové, európai parlamenti képviselőnek az országba történő belépését. Bové egy kanadai szervezet meghívására érkezett volna Kanadába, hogy a CETA-val kapcsolatos problémákról tartson előadássorozatot.
Az MTI tájékoztatása szerint az Országgyűlés kedden, 102 igen szavazattal, 33 nem és 33 tartózkodás mellett elfogadta azt az országgyűlési határozatot, amely az Európai Unió és Kanada közötti Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement – CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontot tartalmazza. A kormány által beterjesztett eredeti javaslatot a törvényalkotási bizottság javaslatára úgy módosította a parlament, hogy nem hagyta jóvá a CETA tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezéseit ideiglenesen alkalmazzák.
A szabadkereskedelmi egyezményt elutasító politikusok, zöld és civil szervezetek szerint a CETA veszélyezteti a nemzeti önrendelkezését, valamint Magyarország környezet- és egészségvédelmi biztonságát, hazánk laptörvényben is rögzített GMO-mentességét. A szintén vitatott állam-befektető közti vitarendezési mechanizmus alkalmas arra, hogy a multicégek független bíróságokon támadhassák meg az egyes tagállamokat, ha úgy érzik, hogy sérültek gazdasági érdekeik. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy mindenféle valós gazdasági tevékenység nélkül, pusztán érdeksérelemre hivatkozva is bevételhez jutnának peres úton. A nagyvállalatok ezen az úton a demokratikusan megválasztott kormányok, illetve a nemzetállamok saját törvényei elé helyezhetnék magukat. Kritikusok szerint továbbá problémás, hogy az egyezmény már annak elfogadása előtt is ideiglenesen hatályba léphet. Ennek következtében a multicégek azokban az országokban is érvényesíthetnék akaratukat, amelyek még alá sem írták az egyezményt.
Mire mondtak igent, mire nemet?
Cecilia Malmström, az unió kereskedelmi biztosának szeptemberi látogatása alkalmával Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, bár alapvetően előnyös lehet az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, emellett Magyarországnak vannak “vörös vonalai”. Ilyennek nevezte a GMO-mentességet, amely az alaptörvényben is rögzítve van, vagyis ettől nem lehet eltérni semmilyen nemzetközi szerződésben.
Nem kérnek a Monsanto-ból; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Kósa Lajos október 4-ei sajtótájékoztatóján már arról beszélt, a kormánypárti frakció úgy döntött felhatalmazza a miniszterelnököt, hogy az aláírásával elindulhasson a Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény ratifikációs folyamata. Az folyamat elindulásának köszönhetően a szabadkereskedelmi egyezmény ideiglenes hatályba léphet. Ezzel kapcsolatban a Fidesz megjegyezte, a kormányzópárt szerint biztosítva van, hogy semmilyen olyan területen ne lépjenek hatályba átmeneti rendelkezések, „amelyekben Magyarország fenntartotta magának az önrendelkezés jogát”, és csak azokon a területeken lépetnek hatályba az egyezmény egyes szakaszai, amelyekben „Magyarország a jogait az Európai Unióval közösen gyakorolja”.
Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse portálunknak elmondta, a CETA aláírásról szóló mostani bejelentés tulajdonképpen visszalépés az Országgyűlés júniusi határozatához képest, amely nem engedte az egyezmény mégcsak ideiglenes hatálybalépését sem. Hozzátette, egyáltalán nem biztos, hogy Kanada az egyezmény részleges hatálybalépését elfogadja.
Az “áttételesen érvényesülő” GMO-mentesség és beruházásvédelem biztonsága
A kedden megszavazott országgyűlési határozatot megelőző hétfői vitában Répássy Róbert fideszes képviselő azzal érvelt, a többségi álláspont az, hogy érdemi döntést majd csak akkor kell hoznia az Országgyűlésnek, amikor az egyezmény szövegének teljes tartalma ismertté válik. Az ideiglenes hatálybalépés ellenzői szerint az egyezmény jelen verziója a magánérdeket a közérdek elé helyezi, és a magyar mezőgazdaság csak vesztese lehet az egyezménynek. Bencsik János fideszes képviselő, a fenntartható fejlődés bizottságának képviseletében arról beszélt, az elővigyázatosság elve nem szerepel a jelenlegi szerződésben. Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár válaszában azt mondta, Brüsszel több tagállam, köztük Magyarország nyomására úgy döntött, az elővigyázatosság elvét áttételesen szerepelteti majd a megegyezésben, ami megnyugtatóan rendezi a témában kibontakozott vita két sarokkövét: a GMO-mentességet és a beruházásvédelmet.
Külön vizsgálati eljárás arról, ami biztos?
A kedden elfogadott határozat, amely a szabadkereskedelmi egyezmény ideiglenes, ámde részleges hatálybalépése mellett foglal állást, ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy az Országgyűlés egy külön eljárásban fogja azt vizsgálni, hogy az egyezmény megfelel -e a korábban rögzített követelményeknek (nem veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá nem tartalmaz antidemokratikus vitarendezési eljárást). Az új eljárás bejelentése azért különös, mert a CETA mellett érvelő képviselők éppen azzal indokolták a csatlakozási folyamatok elindításának jóváhagyását, mert a fenti kritériumok már megvalósultak.
A keddi szavazáson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismételten reagált az LMP azon követelésére, hogy a kormány mondjon nemet a CETA-ra, mert az csak a nagyvállalatok érdekeit képviseli. A miniszter szerint a szabadkereskedelmi megállapodások rendszere egyre bővül a világban, ezért a versenyképesség romlásához vezet, ha Európa ebből a folyamatból kimarad. Hozzátette, jelenleg az EU versenyhátrányban van a kanadai piacon, ami a CETA aláírásával tud megszűnni. Hangsúlyozta, a CETA nem veszélyezteti semmilyen módon a GMO-mentességünket, és a tárgyalások során a „magyar érzékenységeket kezelte” az Európai Bizottság, így a baromfihús és a tojás kikerült a liberalizáció hatálya alól, a csemegekukorica esetében a vámok megmaradnak, illetve a téliszalámi és tokaji eredetmegjelölés védett marad.
Eközben kitiltották Kanadából a CETA-ellenes EP-képviselőt
A globalizációkritikus Gyarmat-blog eközben arról ad hírt, hogy a globalizációellenes mozgalom vezéralakját, a CETA egyik legnagyobb európai kritikusát, José Bovét nem engedték be Kanadába. Az európai parlamenti képviselő a Kanadaiak Tanácsa meghívására érkezett Kanadába, hogy egy előadóút keretében a szabadkereskedelmi egyezmény visszásságaira hívja fel a figyelmet, a hatóságok viszont már a montreali repülőtéren visszafordították Európába.
José Bové twitteren arról írt, három órán keresztül kekeckedtek vele a repülőtéren, majd közölték, hogy nem léphet a liberális kormányzás alatt álló ország területére. Mint fogalmazott, „úgy látszik, azokat, akik ellenzik a CETA-t, nem látják szívesen ebben az országban”. Az európi parlamenti politikus sérelmezte, hogy semmilyen hivatalos indoklást nem kapott, miért tagadják meg tőle a belépés jogát. A Bovét meghívó Kanadaiak Tanácsa egy bejegyzésben arról ír, „úgy néz ki, az áruk és javak szabadon bejuthatnak Kanadába, de az Európai Parlament tagjai nem. Különösen azok nem, akik kritikusak a CETA-val szembern. Hát, ez nem túl demokratikus”.
Forrás: MTI/gyarmat.worldpress.com/PestiSrácok.hu, vezető kép: LMP-s politikusok tiltakoznak a CETA ellen az Országgyűlésben (MTI-fotó/Illyés Tibor)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS