Mi is beszámoltunk róla, hogy nyugalmazott francia katonatisztek egy csoportja nyílt levélben kereste meg Emmanuel Macront, amelyben a polgárháború veszélyére figyelmeztették az elnököt. Antoine Martinez nyugalmazott francia tábornok – aki egyike annak a hatvan tisztnek, akik megfogalmazták a levelet – exkluzív interjút adott az M1-nek, amelyben kijelentette: Franciaországban a helyzet súlyos, és a politikai vezetés talán nem mérte fel eléggé, mennyire; “ezért kongattuk meg a vészharangot, ezért hallattuk a hangunkat”. Martinez tábornoktársa, André Coustrou az interjúban beszámolt arról, hogy feljelentette Agnès Pannier-Runacher miniszterhelyettest, aki lázadóknak nevezte őket.
A műsorban elhangzott, hogy a nyílt levélben, amelyet tavasszal Emmanuel Macron elnöknek, a kormány és a nemzetgyűlés tagjainak is eljuttattak, a nyugalmazott magas rangú tisztek és a hozzájuk csatlakozók arra hívták fel a figyelmet, hogy az országot a széthullás veszélye fenyegeti. Egyúttal szót emeltek a francia identitás védelmében, a tömeges bevándorlás és az iszlamizmus ellen. Antoine Martinez úgy vélekedett, hogy a franciaországi helyzet az elmúlt négy évben súlyosbodott: az ország széthullása valóságos, és ők – mint mondta – nem ülhetnek tétlenül, mivel az ország vezetői nem cselekednek. A nyugalmazott katonai vezető utalt rá, hogy az országban egyre gyakrabban történnek késes támadások, ezért – tette hozzá – felszólítják az ország vezetőit, hogy reagáljanak a helyzetre.
Történelmünk, kultúránk, szellemi örökségünk forog kockán több évtizede, és ez egyre súlyosabb
– hangoztatta, hozzáfűzve, hogy ha nem történnek változások, súlyos konfliktusok következhetnek be az országban, és ezt mindenképpen szeretnék elkerülni. Antoine Martinez ugyanakkor úgy látja: Emmanuel Macron nem fog lépni, mivel ő már megindította az újraválasztási kampányát. Kezdeményezésük támogatottságáról elmondta, hogy a nyílt levelet 27 ezer nyugalmazott katona írta már alá. Közülük 61-en tábornokok, de vannak köztük ezredesek, őrnagyok, századosok, altisztek is. Az egykori tábornok a politikai reakciókra térve beszámolt arról, hogy Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali politikus, a nemzetgyűlés tagja puccsistának, lázadónak nevezte őket, amit Antoine Martinez levelük nyilvánvalóan rosszindulatú értelmezésének nevezett. Szólt arról is, hogy eljárás indult a 61 tábornok közül hat ellen; július 19-én az érintetteknek a hadsereg fegyelmi bizottsága előtt is meg kell jelenniük.
A harc, amelyet folytatunk, teljesen legitim. A vezetőink ma nem alkalmazzák, nem tartják tiszteletben a jogszabályokat, ezért ők azok, akik törvényen kívül állnak
– hangoztatta. Az interjúban szintén megszólaltatott tábornoktársa, André Coustrou ezen a ponton megjegyezte: feljelentést tett az őket lázadóknak nevező Agnès Pannier-Runacher gazdasági, pénzügyi és helyreállítási miniszterhelyettes ellen. Arra az újságírói kérdésre, hogy a Franciaországban a hadsereg nem politizál, Antoine Martinez hangsúlyozta: a katonák azért érezték szükségét, hogy véleményt mondjanak, mert ezt kívánja a helyzet Franciaországban.
A helyzet ugyanis súlyos, és a politikai vezetés talán nem mérte fel eléggé, mennyire. Ezért kongattuk meg a vészharangot, ezért hallattuk a hangunkat
– jelentette ki. Egy másik kérdésre, miszerint Antoine Martinezt, aki tavaly jelentette be, hogy indul az elnökválasztáson, szélsőjobboldalinak és iszlamofóbnak bélyegezték, a nyugalmazott katonatiszt úgy reagált: az ember megvédi az örökségét, a történelmét, szellemiségét, kultúráját, és ezt kapja érte. Azt mondta, nincs joguk megvédeni az identitásukat, miközben azoknak, akik lerohannak minket, minden joguk megvan ahhoz, hogy megőrizzék a magukét. Beszámolt arról is: abban, hogy az iszlám összefér-e a köztársasággal, eltér az álláspontjuk Marine Le Pen pártjáétól, a Nemzeti Tömörülésétől (RN). Szerintük ugyanis nem egyeztethető össze a demokráciával és az értékeikkel. Antoine Martinez elmondta azt is: ha elnökké választják, egyik első dolga lenne, hogy felfüggessze Franciaország részvételét azokban a nemzetközi egyezményekben, amelyek megakadályozzák például az illegális bevándorlók kiutasítását. Szavai szerint országában sok minden szorul változtatásra; ezek között a legelső, amelyet reményei szerint 2022-ben sikerül elérni, az, hogy a mostani államfő távozzon.
Forrás: MTI; Fotó: Overblog
Facebook
Twitter
YouTube
RSS