Francia tábornokok szerint polgárháború fenyegeti az országot
Polgárháborús hangulatra figyelmeztette Emmanuel Macron francia elnököt húsz volt tábornok és több mint ezer katona-, rendőr- és csendőrtiszt egy nyílt levélben – tudta meg a Magyar Nemzet.
A Jean-Pierre Fabre-Bernadac nyugalmazott csendőrtiszt kezdeményezésére megírt közlemény szerint a társadalmi feszültségek és a vallási szélsőségesség miatti gyűlölet ellen kellene sürgősen fellépnie a kormánynak. A levél tartalmával Marine Le Pen, a radikális jobboldali francia Nemzeti Tömörülés vezetője is egyetértett, és kérte a nyugdíjas katonákat, csatlakozzanak jövő évi választási kampányához.
Franciaország veszélyben van, több halálos veszély is fenyegeti. Mi, akik még nyugdíjas korunkban is Franciaország katonáinak tartjuk magunkat, a jelenlegi körülmények között nem maradhatunk közömbösek hazánk sorsa iránt
– áll a köztársasági elnöknek, a kormánynak és a parlamentnek intézett levélben, mely a Valeurs Actuelles francia jobboldali hetilap portálján jelent meg. A kezdeményezéshez csatlakozók úgy vélik, hogy az iszlamizmus a társadalmat érintő súlyos problémákat okoz az országban, és olyan területeket, közösségeket alakít ki országszerte, ahol a törvények és a francia értékek érvényüket vesztik.
Az erőszak napról napra növekszik. Ki tudta volna megjósolni tíz évvel ezelőtt, hogy egy tanárt lefejeznek, amikor elhagyja az iskolát?
– utal a levél Samuel Paty tavaly októberi meggyilkolására. A 47 éves, történelem–földrajz szakos középiskolai oktatót egy 18 éves, csecsen származású szélsőséges iszlamista fejezte le. Az elmúlt hónapokban ismét megszaporodtak az iszlamista támadások Franciaországban. Pénteken Rambouillet városában egy rendőrnőt több halálos késszúrással gyilkolt meg egy tunéziai állampolgár, aki 2009-ben illegális bevándorlóként érkezett az országba, de azóta menedékstátust kapott.
Hosszú háború előtt állunk. A terrorizmus elleni harc egy egész nemzedéknek lesz a dolga
– mondta az eset kapcsán Manuel Valls, Franciaország korábbi miniszterelnöke. Emmanuel Macron tavaly szigorúbb fellépést hirdetett a szélsőségesekkel szemben. A radikalizálódás megakadályozására a francia nemzetgyűlés februárban fogadta el első olvasatban a radikális iszlám elleni törvénytervezetet, amelynek célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül. A jobboldali többségű francia szenátus a múlt héten hagyta jóvá a törvényjavaslattal kapcsolatos módosítását – amelyet a nemzetgyűlésnek is el kell fogadnia ahhoz, hogy törvény legyen belőle –, ami még szigorúbb intézkedéseket jelentene a muszlim közösségeknek. Az arcot fedő női ruhadarabok nyilvános viselését tiltaná be, például a gyermekeiket iskolai rendezvényekre kísérő szülők számára, de a burkini – a teljes testet fedő női fürdőruha – viselése sem lenne engedélyezett nyilvános helyeken. A módosítás szerint a vallás gyakorlása tilos lenne állami felsőoktatási intézményekben, a javaslatot támogató szenátorok az egyetemi folyosókon történő imádkozást hozták fel példának – írja a Magyar Nemzet. Az intézkedéseket a baloldal és az emberi jogi csoportok hevesen bírálták arra hivatkozva, hogy a törvényjavaslatok még inkább megosztanák a francia társadalmat. Macron pártja, a kormányzó centrista Köztársaság lendületben már jelezte, hogy a szigorú módosításokat ők sem fogják támogatni a nemzetgyűlésben. Egy 2019-es felmérés szerint Franciaországban a teljes lakosság mintegy öt százaléka – közel 3,5 millió személy – vallotta magát muszlimnak.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Sahzaib Akber
