Szisztematikusan tüntetik el Nyugaton a keresztény szimbólumokat, a kereszteket lebontják, leveszik, bizonyos iskolákban már a nyakban sem hordható a vallási jelképünk – jelentette ki Szabó Zoltán plébános, Lesencetomaj lelkipásztora, a restaurált és újra felállított több mint 300 éves Piroskereszt felszentelésén. Kiemelte, nekünk, hívő keresztény embereknek kell kiállnunk a keresztény kultúra mellett, a hit védelmében, hiszen más ezt nem teszi meg.
Lesencetomaj határában már az 1700-as években állt határkereszt. Óvva a település lakosságát és az úton lévőket. Az elmúlt évszázadokban többször eltávolították, hagyták elkorhadni. Az utóbbi időben is nélkülöznie kellett a helybélieknek a vigyázó határkeresztet. De a közelmúltban felajánlásból sikerült egy korban méltó, ugyancsak több száz éves gerendából restaurálni. A költségekhez a lesencetomajiak és az egyházközség hívei járultak hozzá.
Lesencetomaj határában több mint 300 éve áll kereszt, oltalmazva a falut és az úton lévőket – Fotó: Holczer Balázs
Nagyböjt kezdetén, vasárnap több mint százan – gyermekek, idősek – jöttek el, a Piroskereszt újraszentelésére.
Sokat árul el egy település önmagáról, azzal, hogy melyek azok a szimbólumok, melyek azok az épületek, melyek azok a múltban ránk maradt építmények, amelyeket egy település felújításara érdemesnek tart. Ebből a szempontból ez a kereszt üzen Magyarország számára, hogy a kereszténységet ez a település fontosnak tartja – mondta az ünnepségen Fenyvesi Zoltán, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke, a Fidesz ajka-tapolcai térségének országgyűlési képviselőjelöltje.
Hozzátette, ez a határkereszt Európának és az egész világnak üzen.
Fenyvesi Zoltán: “A lesencetomaji kereszt-szentelés üzenet Magyarországnak, Európának és a világnak!”
Amikor azt látjuk, hogy Nyugat-Európában kereszteket távolítanak el a templomok tetejéről, amikor kereskedelmi kiadványokon retusálják ki a kereszteket, amikor azt látjuk, hogy Franciaországban II. János Pál pápa szobráról el kell távolítani a keresztet, hogy ne bántsa mások meggyőződését, akkor Magyarországon kereszteket emelünk. Keresztet szentelünk. És mutatjuk Európának, hogy nálunk fontosak a keresztényértékek, meg fogjuk védeni azokat a hagyományokat amelyeket őseink ránk hagyományoztak – jelentette ki Fenyvesi.
De arra is emlékeztetett, hogy ma a legüldözöttebb vallás a keresztény vallás, és a legtöbb ember aki a 21. században vértanúságot szenved a vallásáért, az keresztény.
Hasonlóan vészjósló helyzetet festett le – már ami Európát illeti – Szabó Zoltán plébános.
Nyugaton, nagyon sok országban a keresztény szimbólumokat szisztematikusan tüntetik el: elbontják a kereszteket közterekről, leveszik a bíróságok épületéről, és egyik-másik tanárnőnek a nyakából is le akarják vetetni a keresztet. A mi számunkra, keresztények számára a kereszt, Isten szeretetének a jelképe. Ennek megfelelően kell nekünk embereknek alázattal viseltetnünk a kereszt iránt – mondta a lelkipásztor.
Az egész világon üldözött a keresztény vallás, amit a híveknek kell elsősorban megvédeni, mástól erre nem számíthatnak – Fotó: Holczer Balázs
Megjegyezte, hogy ő is osztja vezetője, Márfi Gyula veszprémi érsek meglátását, miszerint a hívő keresztény embereknek kell kiállnunk a keresztény kultúra mellett, a hit védelmében, más ugyanis ezt nem teszi meg.
Szabó Zoltán lesencetomaji plébános szerint ha a hívek, és lelkipásztorok nem képesek kiállni a kereszténység védelmében, amikor azt ige is komoly veszély fenyegeti, akkor a politikusoktól pláne nem lehet elvárni. Viszont Magyarországon addig biztonságban van a keresztény hit és a keresztény egyházak, amíg vannak olyan politikai erők, amelyek zászlójukra tűzték a keresztény kultúra védelmét itthon és Európában egyaránt.
A kőből épült épületeket könnyű rendbe hozni, malter kell hozzá, festék, meg persze pénz, de a lelki épületeknek a rendbehozatala az sokkal nagyobb feladat. Amikor a fizikai épületeket építjük, bízunk benne, hogy a lelkeket is tudjuk közben építeni – jegyezte meg a lelkipásztor.
Fotók: Holczer Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS