Nagy Imre és mártírtársai 1989-es újratemetésére emlékezett pénteken az Országgyűlés, ezzel megkezdve a mai munkát. A megemlékezés után, a napirend előtt szó volt a recski természeti katasztrófáról és a pedagógusok helyzetéről is. De az áremelkedésekről, a foglalkoztatáspolitikáról, a banki megtakarításokra kivetett adóról és az oktatásról is szó esett. Természetesen a kötelező migránskvótáról és a háborúról is értekeztek a képviselők, valamint a nemzetiségek jogairól szóló, valamint a választási eljárásról szóló törvény módosítását is megvitatták. Összefoglalónkban a legerősebb felszólalásokat és véleményeket gyűjtöttük össze.
Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke elmondta, a magyarságnak kettős szimbólum június 16-a, amely magába sűríti a 20. század második felének meghatározó politikai változásait. Közölte, az 1956-os forradalmat követő megtorlások betetőzésének, az ország ismételt rabigába hajtásának ugyanúgy szimbóluma június 16., mint a kommunizmus magyarországi összeomlásának és a rendszerváltásnak, a demokratikus Magyarország újjászületésének.
Megtiltaná a termőföld megadóztatását a Fidesz
A helyi adókról szóló törvény módosításáról az egyik előterjesztő, Jakab István (Fidesz) azt mondta, a törvényjavaslat arra irányul, hogy helyi adókról szóló törvényben tilalom vonatkozzon a termőföld, a termőföld-tulajdon vagy a termőföldön fennálló vagyoni értékű jog megadóztatására. Közölte, Magyarországon kiemelt jelentőséggel bír az agrárgazdaság versenyképessége, az elmúlt időszak azonban sorozatos kihívások elé állította a magyar gazdákat. Hozzátette: a nehézségeket tetézte Márki-Zay Péternek, “a bukott baloldali miniszterelnök-jelöltnek a magyar gazdák ellen indított támadása”; a hódmezővásárhelyi polgármester a gazdák és a képviselők egy részének tiltakozása ellenére bevezette a földadót, és ezt a példát egyre több baloldali önkormányzat követte.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány egyetért a törvényjavaslattal, azt célszerűnek tartja. Elmondta, Magyarországon a települési önkormányzatokat nagyfokú adóztatási autonómia illeti meg.
A törvényjavaslat nem érinti az önkormányzatok széleskörű helyi adóztatási autonómiáját és a települési adó bevezetését más vagyontárgyakra
– rögzítette.
Pócs János (Fidesz) azt mondta, Márki-Zay Péter, “a dollárbaloldal bukott miniszterelnök-jelöltje” az óriási felháborodás ellenére megsarcolta a gazdákat, hogy kiszipolyozza őket, ezzel bizonyította, hogy egyáltalán nem foglalkozik az emberek sorsával. Elmondta, a hódmezővásárhelyi polgármester már 2020 őszén meg akarta sarcolni a gazdákat, a kormány bevezette veszélyhelyzeti rendelet azonban megakadályozta az adó bevezetését. Szerinte ebből is látszik, a baloldal csak adóemelésekben és megszorításokban tud gondolkodni.
Nacsa Lőrinc (KDNP) tipikus, “tőrőlmetszett baloldali magatartásnak” minősítette, hogy az adóemelések politikájában gondolkodnak. Emlékeztetett: 2010 előtt, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején folyamatosan, több mint 50-szer emelték az adókat, és a mezőgazdaság harminc ágazatából mind válságban volt, ezzel szemben a Fidesz-KDNP kormányok 2010 óta több mint 80 alkalommal csökkentettek adót. Jelezte:
A nemzeti kereszténydemokrata kormány a veszélyek korában is kiáll a magyar gazdák mellett és segíti őket
Gréczy Zsolt (DK) ezzel szemben azt mondta: a földadó kérdése nem Márki-Zay Péter-probléma, több tucat olyan fideszes polgármester van, akik szintén bevezették a földadót. Ezért ne csináljanak úgy, mintha a Fidesz kiállna a gazdák mellett – tette hozzá. Kiemelte: a Világgazdaság szerint termőföldek után 2017-ben 56 önkormányzat jutott bevételhez. A DK vezérszónoka szerint a Fidesz-kormány kivéreztette az önkormányzatokat, ezért kénytelenek voltak más lehetőségekhez folyamodni az égető pénzhiány enyhítésére.
HEVES VITA A PEDAGÓGUSOKRÓL
Szabó Tímea (Párbeszéd) a szégyen és a bosszú napjának nevezte ezt a napot, mondván, a kormány minden tiltakozás ellenére benyújtotta azt a “bosszútörvényt”, amely “baltával veri szét” a gyermekek jövőjét. Szerinte a kormány bosszút áll azokon a pedagógusokon, akik 2013 óta töretlenül kérik, hogy minimálisan emeljék meg a bérüket. Annyit költenek Tiborcz István Bosnyák téri irodaházának megvásárlására, mint amennyiből 45 százalékkal meg lehetne emelni a pedagógusok bérét – hangoztatta, úgy fogalmazva: ez az igazi “keresztapakormányzás”. Szerinte ennek a gyáva kormányzásnak vége lesz, a fiatalok fel fognak lázadni.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a pedagógusok új életpályájáról elmondta, hogy hónapok óta egyeztettek a javaslatról, amelynek célja, hogy a tanárok megbecsülést, a diákok pedig versenyképes tudást kapjanak. Ismertette: az előterjesztés létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, és megteremti az elmúlt évek legnagyobb béremelésének kereteit.
Ha az uniós pénzek megérkeznek, akkor a tanárok átlagos bére 2025-re megközelítheti a 800 ezer forintot
– mondta.
Orosz Anna (Momentum) kifogásolta, hogy az Országgyűlést lezárták a civilek, a tanárok és az újságírók elől. Azt mondta, már tizenhatezer pedagógus hiányzik az iskolákból. A pályán maradó tanárokat akarják még inkább kizsigerelni, nem új embereket csábítani a tanári pályára; a vitatott új életpályatörvény elfogadása esetén ötezer újabb pedagógus mond majd fel – mondta.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában felidézte a Momentum egyik szövetségese, az LMP társelnökének szavait. Ungár Péter azt mondta, a pedagógusok megmozdulására nem fognak “rászervezni”, mert az nem képviselet, hanem önzés – közölte. Feltette a kérdést a képviselőnek:
A demonstrációjuknak mi köze van a pedagógusokhoz?
Barkóczi Balázs (DK) azt mondta: a kormányoldal vállaltan szembement a magyar diákokkal és tanárokkal. Szerinte a kabinet az unió ellen uszít, megsérti a sajtószabadságot, és puszta hatalmi érdekből szétveri a magyar közoktatás még működő bástyáit. A kormányoldal arra készül, hogy bevigye az utolsó kegyelemdöfést a tanároknak a “bosszútörvénnyel”, akkor, amikor rekord alacsony számban jelentkeztek pedagógusképzésre, a szakma pedig elöregszik.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában kitért arra, hogy az ellenzék akadályozza a brüsszeli források megérkezését, holott a kormány megállapodott az unióval, hogy a forrásból jelentős összeg jut a pedagógusbérekre.
Az uniós forrás a magyar költségvetés egyik fejezete, ebből fizetnének 75 százalékos, minden eddiginél nagyobb béremelést a tanároknak
– hangsúlyozta.
Önök azonban mást sem tesznek, mint ezt akadályozzák”, újabb feltételeket követelnek, hogy ne érkezzen meg a magyar pedagógus-béremelés fedezete
– tette hozzá.
NAPIRENDEN A MIGRÁNSKVÓTA
Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy Európa 2008 óta válságról válságra bukdácsol, ezeket az EU mindig rosszul kezelte, és csak a nemzetállamok tudtak javítani a helyzeten. Az EU olyan döntéseket hoz, amelyek mindig csak tetézik a bajt, Brüsszel önsorsrontó politikát folytat – jelentette. Hozzátette:
Ennek része a kötelező migránskvótáról szóló döntés, amely azt mutatja, Brüsszel észre sem veszi, hogy rossz irányba halad
Közölte: A puccsszerűen elfogadott javaslat szerint Magyarországnak létre kellene hoznia egy óriási menekülttábort, és ha egy tagállam nem teljesíti a döntést, bírságot szabnak ki rá – magyarázta.
Rétvári Bence úgy válaszolt, hogy 2015 óta olyan korszakát éljük Európa történetének, amely óriási bevándorlási hullámmal jár. A magyarok szerint minden ország maga döntheti el, hogy beenged-e migránsokat vagy sem, de az EU nem így gondolja – mutatott rá.
Zsigó Róbert (Fidesz) kifejtette: az Ukrajnában zajló háború egyre több áldozattal, veszteséggel jár, azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
Életet menteni csak békével lehet, és Magyarország továbbra is a béke pártján áll, ez a népakarat is
– jelentette ki.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: a háború végét sajnos még nem nagyon látni, de a miatta bekövetkező gazdasági bajokat annál inkább. Még mindig nem a béke hangja erősödik, és ennek a gazdasági életben is súlyos következményei vannak – mutatott rá.
Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS