“Jó dolog lenne a Frontex, de fennállása óta egyetlen méter határt sem védett meg, mi meg több száz kilométert” – mondta Orbán Viktor minap a salzburgi EU-csúcson arra reagálva, hogy három évnyi tétlenség után az Európai Bizottság megerősítené a Frontex EU-s határ- és partvédelmi szervezetet, ennek részeként a külső határon fekvő országoknak át kellene adniuk nemzeti kompetenciájuk egy részét. Mivel elég gyanús az EU részéről ez a hirtelen jött aggódás, ezért leültünk beszélgetni Mihályi Attila honvédelmi szakértővel, hátha segít tisztábban látni a háttérben bujkáló valódi szándékot. A szakértő szerint amikor nagy volt a baj, nekünk önerőből kellett mindent megszervezni, ezért pedig az lett a köszönet, hogy készült egy Sargentini-jelentés, és el akarják venni az ország szavazati jogát. Így érthető, hogy a miniszterelnök már nem kér a Frontex segítségéből. Mihályi Attila úgy véli, a dolog hátterében a jövő májusi EP-választások állnak.
Hogyan kell elképzelni a Frontexet? Őket akarják ugyanis ideküldeni, hogy segítsenek megvédeni a magyar határt.
A Frontex 2004-ben jött létre, és nagyjából 300-400 fővel indult. Ez egy koordináló szervezet, úgy kell elképzelni, mint amikor árvíz alkalmával felállítanak egy operatív törzset, amelynek tagjai egy irodában ülnek számítógépekkel, és próbáljak a különböző feladatokat megszervezni. Csúnyán mondva a Frontex egy irodistákból álló szervezet, amely alapvetően azért jött létre, hogy az uniós külső határok védelmét megszervezzék, mert ez ugyebár uniós felelősség. Nyilván a tagállam, akié ez a külső határ, szintén felel a védelemért, de az EU-val közösen. Ezzel együtt a Frontex az Unión belüli határvédelmet is próbálja koordinálni. Amikor a helyzet 2015-ben katasztrofálissá vált, Orbán Viktor megfogalmazta, hogy ha egyszer itt van a Frontex, akkor kellene nekik is valamit tenni, ha már egyszer az egész uniós határvédelemért felelősek. Ez persze nem történt meg.
Milyen segítségre gondolhatott akkor a miniszterelnök?
Én azt gondolom, hogy bárminek örült volna, csak azt akarta, hogy érdemi segítséget kapjunk. És ezt a szót húznám kétszer alá, hogy “érdemi”. A Frontexnek egyébként nincsenek saját katonái, járművei, hangsúlyozom, ez egy koordináló szervezet. A bajban uniós részről semmi nem történt, a határkerítést is önerőből húztuk fel. A jobb megértéshez vonjunk egy történelmi párhuzamot: amikor annak idején a végvárainkat védtük a törökkel szemben, rengetegszer megtörtént, hogy a várkapitányok kérték Nyugat-Európát, hogy küldjenek valamilyen segítséget, akár pénzt, akár katonákat. Nagyritkán küldtek, általában viszont nem. Az embernek az az érzése, hogy ránk hagyták a dolgot, kínlódjunk mi vele, és majd lesz, ami lesz. 2015-ben ugyanezt láttuk, nem történt semmi, a Frontex érdemi tevékenységet nem folytatott.
Mihályi Attila, honvédelmi szakértő
Most viszont hirtelen nagyon sürgős lett a fejlett Nyugat számára, hogy besegítsen a határaink védelmébe. Mi történt?
Elég egyértelmű, hogy mi a helyzet: jövő májusban EP-választások lesznek, amikor is minden ország a saját politikusaira szavaz majd, akik belátták, nagyon nehéz a valósággal szembemenni, valamit mondani kell. Érdemes észben tartani, hogy a társadalom nem hülye, az emberek látják, hogy gáz van, a politikusok meg szeretnének a megmérettetés előtt valami olyat mondani, amit az emberek hallani szeretnének. Ezzel sajnos nagyon sokan meg is nyugszanak. Ez olyan, mint amikor Soros György azt mondta, hogy nem akarja lebontani a határkerítést, viszont azt nagyon is akarta, hogy azt engedjük át rajta, akit ő át akar engedni. Sok mindent mondanak, de teljesen másról beszélünk: ők azt mondják, hogy “nyugdíj, GDP és költségvetés”, mi pedig azt mondjuk “Isten, haza, család, és persze nemzet”!
Nem lehet, hogy az egész nem más, mint egy csapda Orbán Viktornak? Így rákenhetik, hogy elutasítja a segítséget és ismét csak egy ellenségképet keres az EU-ban.
Összemosnak dolgokat. Amikor nekik jó, akkor migránst mondanak, amikor akarják, akkor menekültet. Most is összemossák a valóságot mindennel, amikor azzal jönnek, hogy nem kéri a miniszterelnök a Frontex segítségét. Már nem kéri. Miért is kérné? Amikor nagy volt a baj, nekünk önerőből kellett mindent megszervezni, ők pedig nem csináltak gyakorlatilag semmit, miközben mi védtük az európai határt, vagyis őket. Ezért meg az lett a köszönet, hogy készült egy Sargentini-jelentés, és el akarják venni a szavazati jogunkat. Ezek után valljuk be, kicsit álszent ez az egész. A másik, hogy meg kell nézni, mit takar valójában a segítség. Nincsenek kidolgozva a részletek, tehát gyaníthatjuk, megint valami sumákolás lesz. Láttuk a Sargentini-jelentés megszavazásánál, hogy a szabályokat nagyon rugalmasan kezelik, aszerint, hogy éppen mi az érdekük. Mi garantálja, hogy a határvédelemmel kapcsolatban nem ugyanez lenne a helyzet?
Juncker azt mondta, hogy a tagállamok hadseregével együttműködve, csakis a tagállamok kérésére vezényelnének bárkit is ide.
Igen, ez megint egy általános megfogalmazás, de nincsenek részletek kidolgozva. Hadd kérdezzek egyet. Miért nem megy a Frontex inkább a görög vizekre? Spanyolországba miért nem? Az lenne az érdemi védelem. Mutassák meg, hogy fel tudják tartóztatni a migránsokat, és amikor látjuk, hogy tudnak valamit és szükségünk van segítségre, akkor lehet újra beszélni erről. Jelenleg nagyon úgy tűnik, inkább terhünkre lennének, nem hasznunkra.
És mi a helyzet a migrációs útvonalakkal? Ezeket is a Frontex biztosítaná?
Kinyilatkozták, hogy szeretnék, ha nagy számú bevándorlótömeg érkezne. Ők most akarnak egy ilyen útvonalat, amit még a magyarok sem tudnának akadályozni. Lehet, hogy a Frontex ezt a feladatot kapta. És ne felejtsük el, a katonák soha nem azt csinálják, amit akarnak, hanem azt, amit a politikusok mondanak nekik.
A Frontex bolgár munkatársa és egy magyar rendőr illegális bevándorlókat informál Röszke határában. – Fotó: Ujvári Sándor/MTI
Mi lenne, ha közösen védenénk a határt a Frontexszel? Hogy nézhetne ez ki?
Az ő olvasatukban valószínűleg úgy, hogy akire rámutatnak, azt be kellene engednünk. Amíg ez a kormány van, addig ennek semmi esélyét nem látom. Nyilvánvaló egyébként, hogy nem azt akarják, amit mondanak, és ha bejönnek ide, akkor ők szabályoznának mindent. Mi megállítjuk a migránsokat, ők meg esetleg a másik kapun beengedik őket. Ez olyan, mint annak idején Eger várában, Dobó István egyik kezével küzd a török ellen, a másikkal pedig visszatartja Hegedüs hadnagyot és az embereit, akik meg be akarják őket engedni. Nálunk itthon pont ez a helyzet, a kormány vívja a harcot az európai támadások ellen, a másik kezével pedig az ellenzék azon részével küzd, akik az ország ellen dolgoznak.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS