Olajozott fogaskerekek: így talált egymásra az Apró-klán és Gyurcsány

Hosszú Gyurcsány-portréjának második részét publikálta kedden a Magyar Nemzet, amely végig járja a volt kormányfő és az ellenzék jelenlegi legerősebb emberének életútját, bemutatva a legnagyobb gaztetteket és azt, hogyan jutott el idáig az exminiszterelnök. Az első részben az szerepelt, hogyan használta fel mozgalmi múltját és kapcsolatrendszerét Gyurcsány Ferenc ahhoz, hogy elérje első üzleti sikereit a privatizáció során. Már itt nagy szerepe volt az Altusnak, Gyurcsányék családi cégének, és ott volt a politikus mellett Szilvásy György volt titokminiszter. Gyurcsány tulajdonképpen anyósa, Apró Piroska révén lett milliárdos baloldali oligarcha, és teremtette meg azt a pénzügyi önállóságot, amely a politikai térben behozhatatlan előny.

A lap részletesen írt arról, hogy Gyurcsány karrierje  ’94-ben kezdett meredek emelkedésbe, amikor a második szabad választáson Horn Gyula lett a miniszterelnök. A Magyar Nemzet úgy fogalmazott, hogy az az esztendő a magánéletében, a következő pedig az üzletiben hozott nagy sikert Fletó számára, hiszen ekkor ismerte meg későbbi harmadik feleségét, Dobrev Klárát, néhány hét múlva oda is költözött hozzá a Szemlőhegy utca 42.-be, a híres Apró-villába. Dobrev Klára anyja a kommunista elitből származó Apró Piroska volt, aki Horn kabinetfőnöke volt az érintett időszakban. A Szemlőhegy utcai villát 1939-ben a Weiss Manfréd alapította Ferro-globus Rt. igazgatója, Sebestyén Aladár és neje, Grünwald Róza vásárolta, a tulajdonosokat a nyilasok nyilvántartásba vették a faji törvények alapján. Valahogy mégis túlélték a háború poklát, az 1949-es és az 1950-es budapesti telefonkönyvben újra a Szemlőhegy utca 42. lakóiként szerepelnek. Rákosi Mátyás hatalomra kerülése után azonban a villát államosították, az egykori zsidó tulajdonosoktól elvett épületbe Apró Antal költözhetett be. Apró Piroska és lánya, Dobrev Klára a százötvenkilenc négyzetméteres „szociális bérlakást” 1995-ben vásárolta meg a II. kerületi önkormányzattól. A vételár alig tíz százalékát kellett letenniük, a maradékot huszonöt év alatt törleszthették.

Az Apró-villát a későbbiekben átalakították, építettek rá egy emeletet, valamint úszómedencét is kialakítottak benne, elkülönített lakrészeket hoznak létre Dobrev Péternek és Apró Piroskának, illetve Dobrev Klárának és az időközben odaköltöző Gyurcsánynak.

Érdekesség, hogy a családdal kezdetben még egy épületben, a földszinten lakott a forradalom utáni megtorlások és a nagy egyházellenes perek idején legfelső bírósági elnök Jahner-Bakos Mihály özvegye, de ő – a haszonélvezeti jog fenntartásával – továbbadta lakását Apró Piroskának. Az ingatlanban lévő lakások, amelyek alapterülete összesen csaknem félezer négyzetméter, így teljesen az Apró család tulajdonába kerültek

– írta a Magyar Nemzet.

Az Apró-klán

Apró Piroska apja, Apró Antal az 1956-os forradalom leverése után a Kádár-rendszer egyik legfontosabb vezetője lett. Apró és Kádár a Rózsadombon is telekszomszédok lettek. Apró Piroska egy moszkvai internátusban nevelkedett, majd külkeres pályán kezdett dolgozni. Az Apró-lány a hetvenes évek elején a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt, férje pedig a bolgár Petar Dobrev volt, a rendszerváltás után több cikk is foglalkozott azzal, hogy munkakörük jellege miatt együttműködtek a kommunista titkosszolgálatokkal. Apró Piroska a rendszerváltás után szépen lassan kezdett betokozódni az MSZP kötelékébe, irodája volt a Köztársaság téren, az MSZP székházában, a pártelnök Horn Gyula stábjában dolgozott, hozzá tartoztak a gazdasági ügyek, azonban kapcsolatuk megromlott és Apró Piroskát felmentették, ám puhára esett, a következő években is befolyásos pozíciókra tett szert állami vállalkozásoknál.

Apró Piroska jóval több volt, mint egyszerű anyós: újdonsült veje – felhasználva a család biztosította kapcsolati hálót és befolyást – neki köszönhetően válhatott igazi nagypályás versenyzővé a privatizáció folyamatában. Az első milliárdok Apró Piroska hamarosan igazgatótanácsi tag lett az állami Magyar Hitelbanknál. Ez volt az a bank, amely hétszázmillió forintos hitelt adott Gyurcsány cégének, az Altusnak, hogy megszerezze az akkori legnagyobb hazai alumíniumipari vállalatot, a Motimot, amely a cégcsoport legsikeresebb, legjövedelmezőbb tagja lett. Ezért tartja Debreczeni József a könyvében 1995-öt fordulatnak: az Altus abban az esztendőben kötötte legfontosabb üzleteit az állammal, a cég mérlegfőösszege pedig az ötszörösére, csaknem egymilliárd forintra emelkedett. Apró Piroskának fontos volt, hogy aki bekerült a nagy családba, azokról mindig gondoskodjon. Ez így volt a munkahelyen, de a magánéletben is. A családi összetartást jól illusztrálja, hogy amikor például Gyurcsány előző felesége összeomlott a válás után, az akkor környezetvédelmi miniszter Baja Ferenc mellett szereztek neki állást

– olvasható a cikkben.

Generációkon átívelő gazdagodás mások nyomorán: Apró Antal ’56-os hóhér, Apró Piroska külkereskedelmi fejes, Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc privatizációs nyerészkedők. Fotó: Gondola.hu

Fortus, Energol, ETL – Az olajbiznisz 

A Magyar Nemzet hosszan foglalkozott azzal, hogy a Fortus Rt., amelyet olajtartályok üzemeltetésére hozott létre a Magyar Villamos Művek és az Altus. egy óriási kiszervezés része lett volna. Mint ismert, a cégalapításkor Apró Piroska a villamos művek tanácsadójaként dolgozott, az állami tulajdonnak a közös cégbe apportálásával adott volt a lehetőség arra, hogy Gyurcsány cége egy ügyes konstrukcióval minden különösebb erőfeszítés nélkül keressen több mint száztízmillió forintot. Ezt végül az Állami Számvevőszék feltárta, az ügyletre pedig nem került sor. A Fortus ettől függetlenül is érdekes cég, hiszen az olajügyekkel is összefüggésbe hozható.

Ez volt az a vállalkozás, amely a titkosszolgálati bábáskodás mellett létrehozott Energol Rt. egyik beszállítója volt a korabeli dokumentumok szerint. A Fortus képviselői később azzal védekeztek, hogy tudtukon kívül, csak papíron, hamis számlákon keresztül vettek részt az ügyletekben. A Fortus üzleti kapcsolatban állt egy másik nagy olajcéggel, az MSZP-s hátterű ETL Rt.-vel, amelyről köztudott, hogy szintén az Energol egyik beszállítója volt –írják.

Horn Gyula regnálása alatt szabályosan virágzott az olajozás, aminek lényege az volt, hogy a háztartási tüzelőolajat (hto) kevésbé adóztatták, mint a gépkocsikba használt üzemanyagot, így a hto-t érdemes volt különböző kémiai folyamatokkal, szőkítéssel gázolajjá színezni, így értékesíteni.

A rendszer egy idő után összeomlott, és az évszázad olajpereként beharangozott Energol-per később közröhejbe fulladt. Az ügyészség kihátrált saját vádirata mögül, így a 2007 novemberében – a Gyurcsány-kormány idején – meghozott jogerős ítéletet követően gyakorlatilag senki nem került börtönbe. Külön humorforrás, hogy az ETL felügyelőbizottságának két tagja, a szocialisták fő energetikai szakértőjeként ismert Karl Imre és Szűcs Erika később szintén feltűnt Gyurcsány mellett, és a DK-ba is követték a volt miniszterelnököt.

A Magyar Nemzeti Bank korábban megállapította, hogy Gyurcsány cége két év alatt körülbelül négyszázmillió forint kölcsönt nyújtott jogosulatlanul magánszemélyeknek, közöttük a 6,3 milliárd forint költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba cégének, amely a hitel folyósítása idején már végrehajtás alatt állt. Az Altusból kimenekített milliárdok körül ma is sok a kérdőjel.

Forrás: Magyar Nemzet; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu