Orbán Aranycsapatával venné be Brüsszelt

„A ”nyugat” számára nagy dilemma, hogy mi vitte rá a Vasfüggöny lebontásában jeleskedő, majd a csatlakozásra éltanulóként készülő magyarokat, hogy a “közös európai értékek” ellen forduljanak, és olyan miniszterelnököt válasszanak, aki az uniós bürokraták legrosszabb rémálmát testesíti meg” – írja az Index: ,Az Olaszországban élő és tanító Salgó Eszter tanulmánya a politikai programok pszichológiai és mitológiai hátterét mutatja be Orbán Viktor, Mario Monti, Beppe Grillo, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének tündérmeséin keresztül. Salgó szerint az Európai Unió a magyarok képzeletében egy idillikus közösségként szerepelhetett, az ehhez való csatlakozástól sokan a régen vágyott Édenkertbe való visszatérést várták. A valóság azonban nem felelt meg az eszkatologikus elvárásoknak, és a 2004-2010-es időszak tovább mélyítette a csalódottságot. A paradicsomi állapotok utáni vágy természetesen nem magyar specialitás, magyarázta Salgó, mindenütt létezik, de mivel Magyarországon egyik kiábrándulás követte a másikat, és sosem volt mód a traumák okainak megértésére és következményeinek ápolására, ezért ez a vágy sokkal agresszívebben mutatkozik meg, mint máshol. Orbán Viktor a tömeges kiábrándultságra válaszként találta ki saját forradalmát, amely az álmok világában felváltotta az Európai Unió illúzióját a nemzeti együttműködés víziójával”.

Salgó szerint a „totális politika” az, amelynek lényegét Orbán természetesen hol máshol, mint a futballban láthatta meg. A könyv Magyarországra vonatkozó része egy nagy álomkép leírásával indít, amely az épp hatvan éve lezajlott angol-magyar meccset eleveníti meg. A Puskás Ferenc vezette Aranycsapat 1953. november 25-i 6-3-as győzelme a modern felfogású játék nyitánya, és a „totális futball” forradalma volt. Salgó szerint Orbán küldetése az, hogy a politika stadionjában valósítson meg egy hasonló forradalmat, és a politika posztmodern korszakának bevezetésével átformálja az európai politikai kultúrát… Az új Aranycsapatban ő lesz a védő, a csatár, a kapus, az orvos, az edző és az elnök. Orbánnak nem volt, nincs kétsége: a magyar politika, csakúgy,mint a magyar labdarúgás az 50-es években, a kreatív innováció előfutára. Egy olyan mese fogant meg fejében, mondta az Indexnek a szerző, amely sokak álomvilágába passzolt bele tökéletesen.

A teljes cikk itt olvasható. Fotó: Boon.hu