Orbán Tusványoson: a jóléti államok ideje lejárt

Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén tartott előadásában.

A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell – foglalt állást a kormányfő, aki szerint a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, nem védte meg az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az “adósrabszolgaságtól”. A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell – fogalmazott Orbán Viktor, kijelentve, hogy ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam. A miniszterelnök kijelentette: a liberalizmus olyan eszmerendszer, amely tényleges társadalomszervezési erővel bír. Ha meg akarják változtatni azt, ami nem tetszik a világban, akkor hasonlóan kiérlelt eszmerendszert kell felvonultatni.

A jóléti állam sikertelenségre van ítélve

Orbán Viktor szerint a jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait, ebben a pillanatban sikertelenségre van ítélve, amin változtatni kell. Mára önmagát emészti fel hatalmas eladósodással, és ez nem fenntartható létezési formája a nyugat-európai társadalmaknak. Nem érdemes ezt a nem fenntarthatóvá vált modellt követni – mondta a kormányfő, aki szerint “kötelességünk” szabadon válaszolni arra, hogy mi lesz a jó a következő 20-30 évben. Szerinte provincializmus a Nyugat másolása, amin túl kell lépni, ez ugyanis “megöl bennünket”.

Arról is szólt: önriogatás volna azt mondani, hogy “besodródunk az orosz medve ölébe”. Magyarország a NATO és az unió tagja, és az “a legnagyobb bajunk”, hogy a külkereskedelmi mérleg több mint kétharmada az unió felé irányul, ami egészségtelen arány. Az lenne az egészséges, ha ez 50 százalék lenne, a másik fele pedig a világ más pontjaira irányulna, hogy “több lábon álljunk” – fűzte hozzá. Ami most történik Oroszország és a nyugati világ viszonyában, az nagyon rossz Magyarország számára, “az volna az érdekünk”, hogy ne szakadjanak le a nyugati társadalmi fejlődéstől – mondta.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy nem osztja az amerikai külpolitika irányvonalát, miszerint az emberi jogok terjesztése a feladat. Úgy látja: Magyarországnak azt a célt kell kitűznie, hogy a világ minden jelentős szereplője abban legyen érdekelt, hogy “sikeresek legyünk”, ő ezt tekinti nemzeti külpolitikának. Mint mondta, emberi jogi tételek felmondása helyett konkrét, gyakorlati, relációközpontú együttműködéseket kell kialakítani.

Mint mondta, határozottan ellenzi azt az európai politikát, amely elfogadja és támogatja a bevándorlást. El fog jönni az az idő, hogy kérdésessé válik a nemzetállamok etnikai alapja. Ezt akarjuk? – tette fel a kérdést a miniszterelnök.

Kitért arra is: ha az erdélyi közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapja meg, számíthat Magyarország támogatására; az így elveszített forrásokat azonban a magyar gazdaság jelenleg teljes egészében nem tudja pótolni. Az itteni politika fontos része kell legyen, hogy meg kell tudni szerezni az Erdélyt illető költségvetési forrásokat azon intézmények fenntartására, amelyek állampolgári jogon járnak – mondta Orbán Viktor.

A sikeres állam nem liberális, talán nem is demokrácia

Orbán a “morális egyensúly” megnyilvánulásának tekinti az áprilisi kétharmados győzelmet, hiszen 2004 decemberében az államhatárokon kívül élő magyarok visszafogadása ellen szavazó erők “úgy nyerték el méltó büntetésüket”, hogy a határon túli magyarok voksaival jött össze a Fidesz-KDNP kétharmada.

Orbán Viktor elmondta: a 25. kiadásához érkezett, az elmúlt negyedszázadot kiértékelő szabadegyetemre 1989-es rendszerváltóként kapott felkérést. 1989 óta felnőtt egy olyan nemzedék, amely – személyes élmények híján – már nem tud referenciapontként tekinteni a rendszerváltásra. Ma már – ezt az értékes történelmi tapasztalatot hasznosítva – hasznosabb a világban most zajló változásról gondolkodni, a 2008-ban nyilvánvalóvá vált világgazdasági, világhatalmi átrendeződést tekintve kiindulópontnak – magyarázta.

Szerinte a 2008-as nyugati pénzügyi válság ugyanolyan jelentőségű változást indított el, mint ami az első és második világháború után, illetve 1990-ben zajlott le, csak nem annyira volt egyértelmű az emberek számára, hogy másnaptól gyökeresen megváltozott világban fognak élni.

A miniszterelnök kijelentette: a világban versenyfutás van annak az államnak a kitalálásáért, amely leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni. Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések “sztárjai” pedig Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország – mondta.

“Megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világ-versenyfutásban” – fogalmazott Orbán Viktor.

A magyarországi civil világot bírálta Orbán Viktor

A kormányfő szerint a norvég alappal kapcsolatos ügy is felszínre hozta azt, hogy egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében “külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk”, akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon. Ezt világossá kell tenni a magyar állam újjászervezése során – hangsúlyozta a miniszterelnök a bálványosi szabadegyetemen. Hozzátette: “ezért nagyon helyes, hogy fel is állt a magyar parlamentben egy olyan bizottság, amely a külföldi befolyásszerzésnek a folyamatos figyelésével, nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával foglalkozik”.

50 százalék felett a nemzeti tulajdon aránya a magyar bankrendszerben

Az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot – hívta fel a figyelmet szombati beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Az MKB-t egyébként soha nem kellett volna külföldieknek eladni – jegyezte meg a kormányfő a bálványosi szabadegyetemen tartott előadásában. Kifejtette azt is – utalva a devizahitelesekre -, hogy “olyan világban élünk, amikor bármi megtörténhet: még az is megtörténhet például, hogy ha bírósági eljárások végigfutnak, akkor magyarok több száz milliárd forint értékben visszakapnak olyan pénzeket a bankoktól, amiket nem szabadott volna tőlük elvenni”.

A nemzetpolitikáról, az autonómiáról és a válságkezelésről

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a határon túli magyar pártok vezetőinek részvételével tartottak “A rész és az egész” címmel nemzetpolitikai kerekasztalt pénteken a Tusványoson.

Magyarországon olyan társadalmi konszenzus alakult ki a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben, amely öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt – hangsúlyozta Semjén.

“Teljes társadalmi konszenzus van a tekintetben, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, jár a szavazati jog, és megilleti őt az autonómia. A tömbmagyarságnak a területi, a szórványmagyarságnak a kulturális autonómia” – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: nyilván nem Budapestről kell megmondani, hogy milyen autonómiák legyenek. A magyar állam azt az autonómiakoncepciót támogatja, amelyet az adott nemzetrész kidolgoz – szögezte le.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta: a vajdasági magyarság mintegy fele igényelte és kapta meg a magyar állampolgárságot, ami messze a legmagasabb arány a Kárpát-medencében. A VMSZ ugyanakkor – a parlamenti többség részeként – olyan országot akar létrehozni Szerbiában, amelyből magyarként sem kell elmenekülni – hangsúlyozta Pásztor István .

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke rámutatott, a nehéz helyzetbe került közösség számára fontos segítség a magyarság szolidaritása, a magyar kormány támogatása. A magyarság számára a biztonság a legfontosabb kérdés, hiszen az országban háború van, a katonai behívók a magyarságot is érintik, és magyar áldozat is van.  Kárpátalján megjelentek a kelet-ukrajnai menekültek, és bár létszámuk még nem éri el az ezret, félő, hogy amennyiben jelenséggé válik, a térség etnikai arányainak megváltozásához és feszültségekhez vezethet.

Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke arról számolt be, hogy megszűnt a parlamenti képviselet nélkül maradt MKP körüli elbizonytalanodás, és az MKP mind a megyei, mind az elnökválasztáson jól szerepelt.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azt mondta, hogy a demokráciaközpontok 32 irodás hálózata az erdélyi igénylők mintegy kétharmadának segített a magyar állampolgársági kérelem beterjesztésében, és kész folytatni a munkát, hogy a mostani parlamenti ciklus végéig a honosítottak száma elérhesse az egymilliót.

“nem az magyar, akinek a nagyapja magyar volt, hanem, akinek az unokája is az lesz”

Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár szerint a következő nagy feladat a gazdaságpolitika erősítése lesz a magyar nemzetpolitika területén. Megkezdték a források áttekintését, és eddig összesen 21 milliárd forintot mutattak ki a tárcáknál, állami cégeknél és közalapítványoknál, amelyet határon túli célokra fordítottak az elmúlt évben. Potápi szerint a határon túli magyarság sincs sokkal jobb helyzetben nemzeti gondolkodás területén, mint a magyarországi. Ezt ugyanakkor lehet tanítani és meg is kell adni a gyermekeknek a hazafias nevelést – rögzítette. Ha az e téren meglévő űrt nem töltik be rövid időn belül, fog valaki jelentkezni, aki ezt megteszi – jegyezte meg.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szerint a nemzetegyesítés gondolatát Magyarországon a szűk politikai elit érti, de a kádári örökség a nagy tömegekben “nehéz örökség”. Ezért fontos, hogy olyan kormány legyen Magyarországon, amely össznemzetben gondolkodik – jelentette ki, hozzátéve: meg kell győzni mindenkit, hogy érdemes így gondolkodni. Kijelentette: fontos, hogy a külhoni magyar is viseljen felelősséget a külhoni magyar iránt. Szász Jenő nagy lehetőséget látott különböző ösztöndíj-programokban, és visszacsalogatná Amerikából a magyar gyökerekkel rendelkező fiatalokat.

Felelősséggel és hűséggel tartozunk a Kárpát-medence iránt és az a dolgunk, hogy ezt a gyermekeinknek is átadjuk – hangoztatta az elnök, aki úgy fogalmazott: “nem az magyar, akinek a nagyapja magyar volt, hanem, akinek az unokája is az lesz”.

Román kutató segíti az autonómiatervezet népszerűsítését

Egy másik panelbeszélgetésen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) készülő autonómiatervezetének a székelyföldi román közegben való népszerűsítéséhez ígért segítséget Sergiu Constantin, a Bozeni (Bolzano) Európai Akadémia (EURAC) romániai származású kutatója. Az olaszországi Dél-Tirolban élő és dolgozó román autonómiakutató ugyanakkor bírálta a székelyföldi területi autonómia szorgalmazóit, amiért nem próbáltak bevonni a román szakértőket is a statútum kidolgozásába.Emlékeztetett arra, hogy Dél-Tirol autonómiáját egy olyan szakértőkből álló bizottság dolgozta ki 1972-ben, amelyben egyaránt jelen voltak a német, olasz és rétoromán közösség szakértői.

Sergiu Constantin szerint a székelyföldi román-magyar viszonynak az a jellemzője, hogy mindkét közösség veszélyeztetve érzi magát amiatt, hogy a magyar közösség képviselői a kormánynak alárendelt intézményekből szorulnak ki, a román közösség képviselői pedig az önkormányzatokból.

MTI / Pestisrácok összeállítás – MTI Fotó: Beliczay László