“Orbán megbukott Szlovéniában”: A szánalmasan kárörvendő MSZP nem igazán érti, mi történik valójában Európában

Nagyon úgy tűnik, hogy az MSZP-nél nem követik a híreket, vagy csak azt hallják meg belőlük, amit meg akarnak, hiszen a párt most egy emberként annak örül, hogy Szlovéniában baloldali kormány alakul, “hiába próbálta meg befolyásolni a választást Orbán Viktor és propagandagépezete”. Az MSZP alelnöke, Hegyi Gyula csak azt felejtette el közölni a keddi sajtótájékoztatón, hogy valójában a jobboldal nyerte meg a vasárnapi előre hozott parlamenti választásokat, a kilencven mandátumból huszonötöt szerezve, csakhogy Janez Jansáék koalíciós partnerek hiányában nem tudtak kormányt alakítani. Az MSZP egyébként abban is reményt lát, hogy Spanyolországban is megbukott a jobboldali kormány, azt azonban elfelejtik, mindkét ország élére olyan ember került, akit nem választott meg a nép.

Az MSZP szerint nem sikerült bevezetni az “Orbán-modellt” Szlovéniában, ez pedig csakis azt jelentheti, hogy “nem igaz a magyar miniszterelnök azon kijelentése, amely szerint Európában jobbra fordulás tapasztalható, hiszen három hónapon belül már két európai uniós országban, Spanyolország után Szlovéniában is megbukott a jobboldali kormányzás”. 

Kedves MSZP, ideje tisztába tenni néhány dolgot. Szlovéniában jelenleg kisebbségi kormányzás van, ami tulajdonképpen egy kényszerpálya, hiszen a június eleji parlamenti választást a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette jobboldali, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte meg 25 mandátumot szerezve, azonban nem sikerült kormányt alakítania.

Azt is fontos megjegyezni, hogy Szlovénia demokratikus időszakában még soha nem volt ilyen hosszú kormányalakítási folyamat, ami nyilvánvalóan instabilitásra utal. A helyzetet tovább ronthatja, hogy eddig is rengeteg feszültség volt az öttagú koalíción belül, a kisebbségi kormányzás pedig nem segít a helyzeten, így pedig valószínűleg nem fog sikerülni a jövőben nagy reformokat végrehajtani, sőt, akár szét is eshet a koalíciós egyezség, ami előre hozott választásokat hozhat, amelyen a jobboldal még mindig győzhet.

De kisebbségben kormányoz (a 350 helyes országgyűlésben csupán 84 helye lett a Spanyol Szocialista Munkáspártnak) a spanyol baloldal is, ahol szintén nem a nép választotta meg a vezetőt, hanem egy parlamenti szavazás után került hatalomra azt követően, hogy a parlament megvonta a bizalmat az addigi miniszterelnöktől, Mariano Rajoytól. A háttérből irányított politikai puccsnak nyilvánvalóan oka van, amit jól mutat, hogy Pedro Sánchez Brüsszel nagy elégedettségére azonnal be is jelentette, hogy a nyitott határok híve, és utat enged az Aquarius nevű hajónak, mely a Földközi-tengeren portyázva szedi fel fedélzetére a fekete-afrikai migránsokat. Bár a választók többsége nem kér Sánchezból és a szocialistákból, a soha meg nem választott miniszterelnök nyíltan kijelentette, hogy a hatalomban szándékozik maradni 2020 júniusáig, vagy akár még tovább is. Természetesen minden sztereotípiát igazoltak a kormánya kezdeti intézkedései: az illegális bevándorlók befogadása, az érdem helyett nemi és esélyegyenlőségi kvóták alapján osztott pozíciók és a ragaszkodás a hatalomhoz, mindenáron.

Hasonló forgatókönyv játszódott le egyébként Macedóniában is. Az etnikai ellentétektől már eleve megrogyott helyzet egy állítólagos lehallgatási botrány miatt fordult át egy igen komoly konfliktusba 2014-ben, amikor a baloldali szociáldemokraták Zoran Zaev vezetésével megpróbálták megbuktatni a már régóta kormányzó Nikola Gruevszki vezette Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) koalíciót. Az ellenzéki vezér akkor állítása szerint az albán titkosszolgálatoktól kapott jelentésben értesült arról, hogy Gruevszki lehallgatta ellenfeleit, valamint számos civilt. A vád értelemszerűen politikai válságba és előrehozott választásokba torkollott, amely a kormánypárt győzelmével végződött. A megszerzett mandátumok száma azonban nem volt elég a kormányalakításhoz, ezt pedig Zoran Zaev a Soros Györggyel jó barátságot ápoló albán elnökkel karöltve ki is használta: az albán pártok segítségével sikerült többséget szereznie. A kormányalakítás azonban nehézségekbe ütközött: Macedónia elnöke, Gjorgje Ivanov nem kérte fel Zaevet kormányalakításra, mondván, a Zaev által is támogatott Tiranai Platform, az albán kisebbség pártja olyan jogokat követel, amelyek veszélyeztetik az ország szuverenitását. Több hónapon keresztül viszonylag békésen zajlottak utcai tüntetések Szkopjéban és néhány nagyobb macedón városban, április 27-én azonban egy jól megrendezett politikai színjáték eredményeként jobboldali tüntetők törtek be a parlament épületébe, ahol a baloldali pártok illegálisan új házelnököt választottak. Valószínűleg ez volt az utolsó csepp, amely lassacskán a mérleget a baloldali pártok irányába billentette a rengeteg botrány, a politikai nyomás következtében.

Tehát, kedves MSZP, mindezek tükrében nehéz eldönteni, hogy ez a felesleges örömködés, vagy a párt választási eredményei a szánalmasabbak.

Vezető kép: Koszticsák Szilárd/MTI