Budapesten járt Mike Pompeo, aki nagyon fontos megbeszéléseket folytatott Orbán Viktorral. A védelempolitikai megállapodások mellett kijelenthetjük, hogy a tárgyalások sikeresek voltak, hiszen látványosan javult a két ország kapcsolata, és Donald Trump évértékelőjét hallgatva az is világossá vált, hogy Orbán Viktor és az amerikai elnök céljai egybevágnak. A megállapodásokról, a nemzeti érdekekről és a világpiaci helyzetről Orbán Viktor interjút adott a Figyelőnek. A miniszterelnök kifejtette: Magyarország és az Egyesül Államok érdekei bizonyos területeken fedik egymást. Orbán Viktor szerint a közép-hatótávolságú légvédelmi rendszerre azért van szükség, mert ennek beszerzése után Magyarországnak jelentős katonai ütőereje lesz, és bármilyen irányból érkező támadást saját erőből ki tud védeni.
Orbán Viktor szerint azért állt az amerikaiak érdekében 7 és fél év után ilyen magas szinten hazánkba látogatni, mert fontos szövetségesei vagyunk egymásnak. A miniszterelnök kifejtette: az amerikai külpolitikának az a sajátossága, hogy egy új elnök érkezésével teljesen megváltozhat. Rossz példaként említette az Obama-adminisztrációt, amelynek következtében az egész közép-európai térség leértékelődött.
Majd jött az új amerikai elnök, Donald Trump, és a térség ismét fontossá vált számukra. Magyarország és az Egyesült Államok érdekei bizonyos területeken fedik egymást, máshol pedig különbözők. Nekik is megvannak a saját érdekeik, ahogy nekünk is. A szövetség nem azt jelenti, hogy minden kérdésben minden érdekünk egybeesne
– fejtette ki a lapnak Orbán Viktor. A kormányfő úgy véli: ha a NATO-keretein túli együttműködés lehetőségeit keressük, akkor mindig észben kell tartanunk, hogy az amerikai külpolitikában Közép-Európára nézve nincsen tartós politikai elem.
A tárgyalásaim Mike Pompeóval a politikai megbeszélésekre korlátozódtak. A miniszterekkel folytatott tárgyalásoknak volt szakpolitikai tartalmuk. Egy kilencvenes években kötött szerződést ideje felváltani egy újjal, mely azt rendezi, hogy a Magyarországon tartózkodó amerikai katonák hogyan mozoghatnak országunkon belül, illetve hazánkból kifele. Ez nagyon sok technikai elemet tartalmaz, illetve felveti az ország szuverenitásának kérdését
– mondta Orbán Viktor.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Hozzátette: sikerült úgy megoldani a katonailag fontos technikai kérdéseket, hogy a magyar szuverenitás érintetlen maradjon. Mint mondta: Magyarország a NATO-ban az aktív szerepet játszók közé tartozik, jelenleg csaknem félezer katonánk van külföldön NATO-műveletekben, és további 108 katonát fogunk adni hamarosan. A megállapodás ratifikáláshoz nincs szükség az Alaptörvény módosítására.
Nekem személyes élményeim vannak arról, milyen jelentősége van egy ilyen szerződésnek. 1999-ben az amerikaiaknak az a gondolata támadt, hogy nyissunk egy frontot Magyarország déli határánál Szerbia felé, és ezzel a NATO Szerbiával szembeni szárazföldi akcióit segítsük meg. Ezt a magyar szuverenitási jog alapján elhárítottuk. Magyarországnak szuverénnek kell lennie és maradnia a saját területéről kiinduló bármilyen katonai akció esetén
– fejtette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor elmondása szerint a módosítás azért került napirendre, mert az amerikaiak jelentős katonai erőket mozgósítottak Közép-Európa számos országába, ennek súlypontja pedig Lengyelország és a nagy síkság, de hazánkban, a pápai légi bázison is folyamatosan tartózkodnak amerikai katonák.
A miniszterelnök a közép-hatótávolságú légvédelmi rendszerrel kapcsolatban elmondta: azért van erre szükség, mert minden országnak képesnek kell lennie arra, hogy megóvja stratégiai pontjait, hazánk ezen képessége viszont jelenleg elavult.
Nem tartunk ott, hogy konkrét fegyvervásárlásról beszéljünk; arról volt szó csak, hogy egy ilyen közép-hatótávolságú légvédelmi rendszerre szükségünk van. Ezt Magyarország nem tudja előállítani. Ennek a fegyverzetelemnek a beszerzése illeszkedik abba a folyamatba, amelynek a végén Magyarországnak jelentős katonai ütőereje lesz, és bármilyen irányból érkező támadást saját erőből ki tud védeni. Azok közé tartozom, aki fontosnak tartják a NATO-t, de nem gondolom, hogy Magyarország katonai biztonságát a NATO-ra lehetne alapozni
– fejtette ki.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy fontos számunkra az orosz-magyar viszony, de hazánk katonai biztonsága elsődleges. Úgy véli, a jó oroszpolitikának két pilléren kell állnia: az első az, hogy Európának az Egyesült Államok katonai ereje nélkül is képesnek kell lennie arra, hogy a kontinens biztonságát Oroszországgal szemben biztosítani tudja. A második, hogy a lehető legélénkebb gazdasági kapcsolatot kell kiépíteni Oroszországgal.
Nincs értelmes magyarázat arra, hogy miközben a világgazdasági lehűléstől tart mindenki, itt a szomszédunkban egy 150 milliós ország, amelynek óriási energiaforrásai vannak és hatalmas technológiai igénye. És ahelyett, hogy a gazdasági együttműködés kölcsönös előnyeit kihasználnánk, szankciókkal vágjuk el magunkat Oroszországtól
– magyarázta a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy földgázfronton hazánk érdeke az, hogy az Északi-Áramlat déli kistestvére is kiépüljön.
Márpedig az energiapolitikai nem szerelemre, hanem profitra épül. Rossz hír ez Magyarország számra is, hiszen érdekünk, hogy Románia minél sikeresebben és minél nagyobb mennyiségű gázt tudjon kitermelni, és így lehetőség nyíljon Magyarország számára, hogy az egyetlen nem orosz forrásból származó gázhoz hozzá tudjunk férni
– mondta. A horvát LNG-gázzal kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette: magyarok vagyunk, nem balekok, vagyis nem fogunk senkitől jóval a piaci ár felett vásárolni energiát.
A kormányfő beszélt arról is, hogy ezerhétszáz amerikai vállalat dolgozik Magyarországon, vagyis a két ország gazdasági kapcsolatai még soha nem voltak ennyire jók.
Forrás: Figyelő; Vezető kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS