A tél legnagyobb kérdése, hogy lesz–e béke, vagy legalább fegyverszünet Ukrajnában, hiszen mind a harcoló egységek, mind a hátország számára ez a legkritikusabb évszak. Ugyanakkor erre nem sok kilátás van, miután Ukrajnának elemi érdeke a háború folytatása, hiszen ellentámadása éppen csak lendületet vett, az orosz csapatoknak pedig égető szüksége lenne időre az újrarendeződéshez és egy ellentámadáshoz szükséges súlyképzéshez. A téli háború során az egyetlen kérdés így az marad, hogy beválik-e az oroszok megszokott, visszahúzódásra és ellencsapásra alapuló taktikája, vagy az 1939-es téli háborúhoz mérhető fiaskó vár az oroszokra.
Múlt hétvégén egy magas rangú amerikai hírszerzési tisztviselő még azt mondta, hogy a harcok csillapodni fognak, és ez a lassulás valószínűleg folytatódni fog a következő hónapokban, az ukrán és az orosz hadsereg várhatóan újracsoportosul, utánpótlást vesz magához, és felkészül a tavaszi ellentámadásokra.
Eddig azonban semmi jele a harcok csillapodásának, Oroszország ismét bombázza Kijevet, ráadásul a téli időjárásban a harckocsik is ismét előkerülnek. A rendkívül heves harcok Kelet-Ukrajnában, a térség egyes részein az I. világháborúra emlékeztetnek, ennek ellenére úgy tűnik, sem orosz, sem ukrán részről nincs akarat az ellenségeskedés beszüntetésére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten jelezte, a konfliktus „hosszú folyamat lehet”, amivel a Kreml azon kommunikációs stratégiáját folytatta, miszerint az orosz népnek egy (újabb) elhúzódó háborúval kell szembenéznie– és nem lesz leállás télen sem. Igaz, a téli hadviselés – első ránézésre – Oroszország hagyományos erősségei közé tartozónak tűnhet. Kérdés csak az, hogy a II. világháborús finnországi fiaskót vagy az oroszok „hagyományos” visszahúzódáson és téli ellentámadáson alapuló taktikáját tekintjük mérvadónak a 2022/2023-as télre ráfordulva. Az oroszok eddigi tevékenysége alapján talán az előbbit.
Egy biztos: béke nem lesz
Ukrajna sem mutatatta felengedés jeleit, különösen akkor, amikor arra a lendületre próbál építeni, amely lehetővé tette számára, hogy felszabadítsa Harkov egy részét északkeleten, és Herszont délen, most pedig erőfeszítéseit a donyecki pozíció megvédésére összpontosítja Kelet-Ukrajnában.
Az Institute for the Study of War (ISW) amerikai elemzői szerint sem Oroszország, sem Ukrajna nem fog tűzszünetet kezdeményezni a téli időszakban, ami vegyes következményekkel jár. Az ISW szerint az orosz hadsereg folytatja az offenzív hadműveleteket Bahmut környékén, és – egyelőre – nem mutatkoznak műveleti szünet jelei, holott az elemzők szerint a támadó egységeknek nagy szükségük lenne utánpótlásra és pihenésre. Hozzátették, Putyin ragaszkodása a Bahmut környékén és másutt folyamatban lévő offenzív hadműveletekhez hozzájárul ahhoz, hogy Ukrajna fenntartsa a katonai kezdeményezést. Az állandó harcok közben ugyanis az orosz erők nem képesek olyan mértékben újrarendeződni, hogy ütőképes erőt képviseljenek bármelyik hadszíntéren, míg a hazai terepen harcoló, nyugatról szponzorált ukrán erők rugalmasabban képesek pótolni veszteségeiket. Ezért gondolják úgy a szakértők, hogy Oroszországnak érdekében állna “pihenőt” tartani. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár múlt szerdán úgy vélekedett, hogy
Oroszország megpróbálja majd „lefagyasztani” az ukrajnai harcokat „legalábbis rövid időre, hogy rendezhessék a sorokat, [majd] hogy jövő tavasszal nagyobb offenzívát indítsanak.
Az ISW szerint ez a nézet alátámasztja azt az érvelés, miszerint a műveleti szünet Oroszországnak kedvezne, mivel megfosztaná Ukrajnát a kezdeményezéstől. Az elemzők szerint a téli hadműveleti szünet elveheti az ukrán ellentámadás lendületét, így növeli annak valószínűségét, hogy Ukrajna elveszíti a kezdeményezést, és értékes három-négy hónapos haladékot adna a leromlott orosz erőknek az újjáalakulásra.
Ez azonban nagyon úgy tűnik, hogy nem fog megtörténni– így pedig a háborúban még Tél tábornok sem feltétlenül hozhat sikereket az orosz erőknek. Ugyanakkor a nyugati támogatók egyre fogyatkozó fegyverkészleteit figyelembe véve fontos faktor lehet a téli– főleg gépesített– hadműveletek során, hogy az ukrán erők képesek-e megszakítás nélkül folytatni egymást követő műveleteket. Márpedig az ukránok számára kulcsfontosságú, hogy folytassák az offenzívát, hiszen mint arról Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is említést tett, az oroszoknak veszteségeik ellenére is komoly támadópotenciáljuk maradt. Ahhoz azonban, hogy ezt a potenciált kamatoztathassák, Oroszországnak felkészülési idő kellene, amit egy műveleti szünettel nyerhetne– Ukrajnának pedig éppen az ellenkező az elemi érdeke. Az ukrán vezetők pedig ennek megfelelően nyilatkoznak a kérdésben.
Megértjük, hogy a változó időjárási viszonyok olyan tényező, amelyet figyelembe kell venni, és ennek megfelelően tervezik meg a katonai műveleteket
– mondta Jurij Sak, Oleksiy Reznikov ukrán védelmi miniszter tanácsadója a CNBC-nek ezen a héten.
Az ukrán fegyveres erők azonban igen. nem tervezi a lassítást. Alkalmazkodni fogunk, folytatjuk ellentámadásunkat, mint mindig, okosan, körültekintően, és ügyelve arra, hogy katonai erőforrásainkat hatékonyan használjuk fel
– mondta, hozzátéve, hogy Ukrajna ellentámadásának üteme és hatékonysága Mint mindig, most is az határozza meg, hogy milyen gyorsan kapjuk meg továbbra is a katonai támogatást partnereinktől.
Fotó:MTI/EPA/Martin Divisek
Facebook
Twitter
YouTube
RSS