Elfogadta keddi, rendkívüli ülésén az Országgyűlés az egyfokú járási bírósági eljárásról szóló törvény módosítását, amelyhez a képviselők kétharmadának szavazataira volt szükség; a voksoláson Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. A parlament keddi rendkívüli ülésén, a határozathozatalok között megemelte a bírák és ügyészek illetményét is harminckettő, illetve huszonegy százalékkal. A PestiSrácok.hu megkérdezte az Igazságügyi Minisztériumot arról, hogy a Szeviép-ügyben kibontakozó szegedi bírósági összeférhetetlenségi botrány befolyásolhatja-e az elfogadott jogszabály alkalmazását. A tárca válaszáról portálunk később beszámol. Klímavészhelyzet, apokaliptikus diktatúra, Karácsony Gergely, mint a XX. század (sic!) egyik legjelentősebb politikusa, kórházak helyett építsünk inkább kórházakat! – késő délutánig ennyire futotta az ellenzéki szónokok részéről a napirend előtti felszólalások idején, majd a fokozatosan formába lendülő Bangóné Borbély Ildikó szólózott emlékezeteseket. Bangóné egy kormánybuktató gigabotrányt is kikapart: húsz percet késett a szegedi vonat. Ha azt gondolnánk, hogy ez már fokozhatatlan, jó hír, hogy nem az: az MSZP Lángoszlopa látott egy fáradt, szomorú kalauzt is. Alább kiderül, a kalauz miért lehetett olyan megviselt, ahogy az is világossá válik: aki úgy látta, hogy Bangóné kacarászott Burány Sándor botrányos kijelentésén Gothár Péter szexuális zaklatási ügyében, az rosszul tette, hogy a szemének hitt.
Nincs klímabajnokság, mindannyian vesztesek vagyunk
– reagált Schmuck Erzsébet Orbán Viktor nemrég elhangzott szavaira az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésnapján, a napirend előtti felszólalók között elsőként. A valóban nem túl sikeres LMP képviselőjeként Schmuck Erzsébet azt kívánta számonkérni a kormányon, hogy a kabinet miért nem veszi komolyan az új vallást, amelynek egyik szentsége a klímavészhelyzet. A képviselőnő követelte azokat az azonnali intézkedéseket, amelyeket az ő tudtán kívül a kormány már rég vállalt, és elkezdte azok teljesítését is. Az LMP kissé bágyadt felvetésére Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy a környezetvédelem a kabinet megközelítésében nem hangzatos politikai termék, hanem kemény feladatok sora. Az államtitkár hozzátette: a kormány továbbra is azon az állásponton van, hogy a környezetet leginkább szennyező nagy, ipari országok káros tevékenységeit nem a kis államokkal kell megfizettetni.
A keddi rendkívüli ülésnapra azért került sor, hogy a Ház megszavazhassa a bírák és ügyészek jövőre megemelendő javadalmazását. Erről Harangozó Tamásnak nem túl meglepő módon a diktatúra jutott az eszébe. Az MSZP frakcióvezető-helyettese valami olyasmit igyekezett előadni, hogy az érintettek bérének emelésével a kormány kilóra megveszi az igazságszolgáltatás dolgozóit, ami Harangozó szerint egyszerre hozza el a legsötétebb fasiszta és kommunista vészkorszakot. Válaszában Völner Pál igyekezett felhívni Harangozó figyelmét, hogy a keddi ülésnapra vitázni és szavazni jöttek össze, nem pedig egy sci-fi szerepjátékra. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára emlékeztette az ellenzéket, hogy az MSZP-s politikusok történelmi múltjában kevés olyan kezdeményezés fedezhető fel, amely elősegítette volna a független igazságszolgáltatás kiépítését Magyarországon.
Sokadszor alélt el Karácsony Gergely októberi pajzsra emelésétől Tordai Bence, aki szerint a főpolgármester a XX. század (sic!) egyik legtehetségesebb politikusa; ezt támasztja szerinte az is, hogy KariGeri a múlt héten még tüncizni is kiment, pedig esténként már hideg van. Bence szerint Gergely azért különb, mint Viktor, mert Viktor csak a klímaváltozás elleni fellépést lehetővé tevő intézkedéseket hoz a kormányával, míg Gergely már eljutott a klímavészhelyzet kihirdetéséig is. Tordai nem mulasztott el apokaliptikus képet festeni a magyarországi közállapotokról: volt diktatúra, elhallgattatás, fortyogó üstök kisördögökkel és hasonlók. Válaszában Dömötör Csaba emlékeztette Tordait, hogy a Katona József Színházban elkövetett szexuális zaklatást épp az ellenzék igyekezett eltussolni, majd tüntetni az ellen, hogy mindez kiderült. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára felsorolta, hogy hány új, ellenzéki kézbe került önkormányzat vezette be azonnal a cenzúrát, és Karácsony Gergely bábáskodása mellett hívta újra csatasorba a kommunista nómenklatúra haszonlesőit.
Feltakart a kórházstophoz a Jobbik: Lukács László szerint azért halnak meg a magyar betegek közül hetvenezren a következő években, mert Magyarország kórházak építését támogatja Kenyában és Vietnamban. Az érvelés szerint az új Puskás Arénát sem kellett volna megépíteni, hanem kórházakat kellett volna építeni az árából Budapesten; azt nem tették hozzá, hogy mindezt nemrég a fővárosi ellenzéki koalícióval együtt leszavazták. Válaszában Rétvári Bence elmondta, hogy a Jobbik jelenlegi szövetségesei kormányon az egészségügy teljes leépítése mellett tettek hitet, és azt a gyakorlatba is átültették. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kijelentette: az Orbán-kormány minden korábbi kabinetnél többet fektetett be az egészségügybe annak talpraállítása céljából.
A kormánypártok nevében Czunyiné Bertalan Judit és Rétvári Bence arra hívták fel a figyelmet, hogy a Katona József Színházban elkövetett, Gothár Péter rendezőhöz köthető szexuális zaklatás ügyében az ellenzék mélyen hallgat, nem hangoskodnak petíciókkal, ahogy azt más esetekben számos alkalommal megtették, és molesztálásnak álmodtak még egy-egy félreértett mosolyt is.
Az ellenzék lezártnak tekinti az ügyet, mert Karácsony Gergely lezártnak minősítette azt
– jelentette ki Rétvári. Az államtitkár kiemelte: a baloldalon annak sincs semmilyen következménye, hogy Burány Sándor együttműködési kényszernek nevezte a fizikai inzultust, Bangóné Borbély Ildikó pedig jót kacarászott ezen, majd az egészet letagadták.
Balczó Zoltán a Jobbik nevében azt fejtegette, hogy a bírák és ügyészek javadalmazásáról szóló jogszabályt pártja meg fogja szavazni, de a járásbíróságok jogköréről szóló passzust nem, és a kormánypártokat azzal a kritikával illette, hogy azok majd úgy fogják ezt értékelni, hogy nemmel voksoltak. Balczó szerint ebben a kérdésben sokkal nagyobb egyetértés van a parlamenti pártok között, mint más vitákban. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője arról beszélt: ők azért nem szavazzák meg az igazságügyi dolgozók bérrendezését, mert a kormánypártok nem emelik minden munkavállaló fizetését Magyarországon.
A „minden mindennel összefügg” ezotérikus megközelítésének módszerével Varga-Damm Andrea a kormány nyakába igyekezett varrni a győri családi tragédiát. Figyelemre méltó, hogy a Jobbik képviselője egykor elismert jogászként volt ismert, így bizonyára találkozott már logikus érveléssel. Válaszában Völner Pál szégyenletesnek nevezte, hogy a Jobbik napi politikai haszonszerzésre akarja felhasználni az ügyet.
Az Országgyűlés kedden elfogadta az egyfokú járási bírósági eljárásról szóló törvény módosítását, amelyhez a képviselők kétharmadának szavazataira volt szükség. A szünet után kezdődött voksoláson Orbán Viktor miniszterelnök is megjelent. A parlament keddi rendkívüli ülésén, a határozathozatalok között megemelte a bírák és az ügyészek illetményét is harminckét, illetve huszonegy százalékkal. A PestiSrácok.hu megkérdezte az Igazságügyi Minisztériumot arról, hogy a Szeviép-ügyben kibontakozó szegedi bírósági összeférhetetlenségi botrány befolyásolhatja-e az elfogadott jogszabály alkalmazását. A tárca válaszáról portálunk később beszámol.
Interpellációk
Interpellációjában a jobbikos Gyüre Csaba a rendvédelmi dolgozók bérének rendezését kérte számon a kormányon, kérve egyúttal, hogy a kabinet januártól intézkedjen az ügyben, hogy ezzel is vissza lehessen szorítani a tűzoltók, rendőrök pályaelhagyását. Válaszában Kontrát Károly számokkal, statisztikákkal támasztotta alá, hogy a kormány 2010 óta folyamatosan igyekszik rendezni az érintettek illetményeit. A Belügyminisztérium politikai államtitkára emlékeztetett arra, hogy a rendvédelmi dolgozók bérét a kormány úgy növelte, hogy az erről szóló parlamenti előterjesztéseket az ellenzék rendre leszavazta. Kontrát Károly válaszát Gyüre Csaba nem, az Országgyűlés azonban elfogadta.
Bangóné Borbély Ildikó a szolidaritást hiányolta, és azt vizionálta, hogy a magyar családok ellehetetlenülését a kormány intézkedései okozzák, ez vezet milliók súlyos elszegényedéséhez. Rétvári Bence visszaidézte az MSZP képviselőjének, hogy kormányon ők szüntették meg a családtámogatásokat, vették el a tizenharmadik havi nyugdíjat, tették tönkre az egészségügyet. Az államtitkár hosszan sorolta a jobboldali kormányok családvédelmi intézkedéseit, és kifogásolta, hogy Bangóné úgy követeli a szolidaritást, hogy közben a határon túli magyarok ellen indított gyűlöletkampány arcának állt egykor. Rétvári Bence válaszát az Országgyűlés elfogadta, Bangóné pedig menetrendszerűen idegállapotba került.
Délutánra ismét megtalálta a falovát Tordai Bence, aki szerint nem tűrhető tovább, hogy azok használhassák az egészségügyi szolgáltatásokat, akik amúgy befizetik az erre vonatkozó járandóságokat. A köztársasági elnököt a minap koporsóval felköszöntő képviselő elegánsan kihagyta felszólalásából azt a nem kevés tényt, amelyek értelmetlenné tennék mondanivalóját. Válaszában Tállai András egetverő baromságoknak, alaptalan hazudozásnak nevezte Tordai állításait. A Belügyminisztérium államtitkára részletesen kifejtette, hogy az amúgy a Gyurcsány-kormány kezdeményezésére hatályba lépett, mára korszerűtlenné vált jogszabály módosítására kizárólag azért van szükség, hogy kiszűrje a társadalombiztosítás potyautasait. Tállai András válaszát az országgyűlés elfogadta, Tordai Bence duzzog.
A Fidesz frakciójából Selmeczi Gabriella azt tudakolta, igazak-e azok a balliberális sajtóban terjedő hírek, amelyek szerint a hazai gyermekotthonok finanszírozása végveszélyben van, a fóti intézményt pedig hamarosan bezárják. Az erről szóló híreket jellemzi, hogy az egyik oknyomozó még azt is megtudta, hogy a fóti kastélyra személyesen Putyin vetett szemet, és ott fog megszállni, amikor titokban Magyarországra jön vadászgatni. Rétvári Bence válaszában arra kérte a rémhírkeltőket, hogy legalább a karácsonyi időszakban ne riogassák az erre fogékonyakat.
Megpróbált visszatérni a magyar vidékre a Jobbik: erre utal, hogy a művelésre kiadott földeket kezdték keresni a kormányon. Magyar Zoltán nem túl bonyolult története szerint a Földet a gazdáknak program azért jött létre, hogy Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor még nagyobb földesurak lehessenek. Válaszában Nagy István agrárminiszter emlékeztette a Jobbikot, hogy a legsúlyosabb, a hatásukat még a jövőben is kifejtő földmutyik éppen Sneiderék új szövetségese, Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt követték el, a jelenlegi kabinet kiemelt célja pedig az, hogy a gazdálkodók vidéken maradjanak, és ott boldoguljanak. Nagy István válaszát az Országgyűlés elfogadta, Magyar Zoltán nem.
Azonnali kérdések
Az azonnali kérdések fordulójában a jobbikos Ander Balázs arról beszélt, hogy Magyarországon már olyan iskolai mészárlások lettek mindennaposak, mint Amerikában, ami szerinte arra is visszavezethető, hogy a televízióban, az interneten a fiatalok mindenütt erőszakkal találkoznak. Ander – aki bizonyára a gyilkolászós filmek nagy rajongója – szerint erről persze csak a kormány tehet. Nagy István agrárminiszter szerint ez nem így van, a kormány egyértelműen elítéli az erőszakot, és minden lehető eszközzel igyekszik visszaszorítani azt. Ander nem engedte el témát: szerinte nem újabb magyar űrhajós kiképzésére lenne szükség, hanem az iskolai mészárlások megfékezésére. Vajon miért gondolják azt manapság sokan a Jobbikról, hogy kevés kapcsolatuk maradt a valósággal?
A tömegesen a bezzegvalahová kitántorgó sebészeket kereste Korózs Lajos, aki bizonyára az olyan függetlenobjektív tudósításokra alapozta értesüléseit, mint a 444.hu oknyomozása, amelyben a jól értesültek kiderítették, hogy az egyik budapesti kórházban kettőből hét szakorvos mondott fel. Rétvári Bence a néhány órával korábbi hasonló felvetéshez hasonlóan türelmesen igyekezett elmagyarázni Korózsnak – aki kora délután talán épp a népet lázította fel –, hogy kreált álhírekre vár magyarázatokat, de az MSZP politikusa ezt nem értette meg.
Burány „Együttműködési Kényszer” Sándor arra volt kíváncsi, hogy a kormány mikor vezeti be végre újra az inflációhoz igazított nyugdíjak rendszerét, amelyet amúgy néhány baloldali politikuson kívül senki nem óhajt, és ami biztosan a nyugdíjak elértéktelenedéséhez vezetne. Válaszában Nagy István emlékeztetett: a polgári kormány 2010-ben első vállalásai között jelentette be, hogy a gazdasági növekedéshez köti az ellátások emelését, és az azóta eltelt időszak igazolja, hogy az a döntés helyes volt. Az agrárminiszter kijelentette: van még mit tenni a területen, és a kormány egyértelmű szándéka, hogy a nyugdíjak vásárlóerejét, folyamatos emelését biztosítsa.
Dunai Mónika (Fidesz) a kulturális finanszírozásról szóló törvényhez kapcsolódó felszólalásában kifogásolta, hogy a Katona József Színházat érintő zaklatási botrány ügyében az ellenzék a bűnösöket védi, és felszólította az eset kibontakozásában újabb botrányokat generáló Burány Sándort és Bangóné Borbély Ildikót, illetve az őket támogató képviselőket, hogy valljanak színt. Erre tett javaslatot Rétvári Bence, de az említett képviselők ezt nem tették meg. Bangóné fárad, egyre többször kell őt rendre utasítania a levezető elnöknek.
Bezzegromániaurizálásfideszloporbánluxusszőlőbányákrepkedésmélyszegénységmészároslőrincoligarchanademajdakkor – mondta azonnali kérdésként a jobbikos Csányi Tamás, de nem derült ki, hogy mire volt kíváncsi. Nagy István ennél lényegesen érthetőbben utasította vissza a demagógiát.
Mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy a Budapestet októberben meghódító balliberális koalíció ámokfutásáért ne a fővárosiak fizessenek? – kérdezte Nacsa Lőrinc (KDNP), aki emlékeztetett, hogy Karácsony Gergely érkezésével szivárognak vissza a hatalomba az olyan kommunista káderek is, mint például Draskovics Tibor, Havas Szófia vagy Ungár Klára. Válaszában Orbán Balázs részletezte, hogy a budapestiekre rendkívüli terheket rónak az ellenzéki önkormányzatok által bevezetett nagy mértékű adók és egyéb terhek, amelyeket a kampányukban még nem említettek terveik között. Az államtitkár beszámolója szerint a kormány keresi annak a lehetőségeit, hogy miképp segítse a budapestieket.
Kormánybuktató gigabotrányt kapart ki Bangóné Borbély Ildikó: húsz percet késett a szegedi vonat. Bangóné ezt még fokozni is tudta, amikor elmondta, hogy személyesen látott egy fáradt kalauzt. Schanda Tamás államtitkár államtitkár felidézte a képviselőnőnek, hogy a vasutat a baloldali kormányok vágták gajra, a jelenlegi kormánypártok inkább fejlesztik azt. Bangóné amiatt is szomorú volt, hogy a felmérések szerint egyre több utas elégedett a MÁV szolgáltatásaival, amit azért sem ért, mert maga is szokott vonaton utazni. Már értjük, hogy mitől lehetett olyan fáradt az a szegény kalauz.
Csárdi Antal (LMP) kapott szót, aki a lehetőséget arra használta fel, hogy kifejtse: beléfojtják a szót. Megvonták tőle a szót.
Bangóné Borbély Ildikó azt fejtette ki, hogy nem kacarászott Burány „Együttműködési Kényszer” Sándor kijelentésén, amikor az esetről készült filmfelvétel alapján Burány kijelentésén kacarászott. Bangóné szerint erről jegyzőkönyv is van, mármint arról, hogy ő nem kacarászott, ha jól értettük. Ha ezt a kormányoldal nem veszi figyelembe, akkor irgumburgum lesz – figyelmeztetett Bangóné, aki a biztonság kedvéért még vakkomondorozott egyet.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS