Országgyűlés – Könnyebben érvényesíthetik igényeiket a jövőben a bűncselekmények áldozatai

A veszélyhelyzet kihirdetése óta a világon egyedülálló módon huszonharmadik alkalommal ült össze kedden az ellenzék szerint bezárt, megszüntetett Országgyűlés, a Tisztelt Ház ezen a héten újabb hasonló rekordokat gyűjthet be, mivel a képviselők ezúttal hétfőtől péntekig szinte folyamatosan üléseznek. Az estig tartó ülés eddigi egyik fontos bejelentése, hogy a kormány előterjesztésének értelmében a bűncselekmények áldozatai a jövőben gyorsított peres eljárásban juthatnának hozzá igényeikhez. Támogatta az Országgyűlés Gazdasági bizottsága Virág Barnabás kinevezését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki posztjára keddi budapesti ülésén. Napirendre kerülhet ma az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló jogszabály tervezete, és megkezdődött a vita a nemzeti önazonosság védelméről szóló, fideszes képviselők által benyújtott országgyűlési határozati javaslatról. 

A bűncselekmények áldozatainak javasol könnyítést a kormány, hogy gyorsított perben érvényesíthessék igényeiket – mondta az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár az Országgyűlés keddi ülésén. Hajas Barnabás a javaslat ismertetésekor kifejtette: az elmúlt évek tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a jogalkotó eredeti szándékával ellentétes, visszaélésszerű, többmilliárdos iparággá változott börtönbiznisz alakult ki, a közvéleményt súlyosan felháborító bűncselekmények miatt elítéltek milliós nagyságrendű kártérítésekhez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik esetében nem volt kellően hatékony igény érvényesítésre lehetőség. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány mindig elkötelezett volt az áldozatok fokozottabb védelme, jogérvényesítésének biztosítása mellett, és most olyan lépést tesz, amely könnyítést hozhat nekik. Azoknak az áldozatoknak, akiknek a kidolgozás alatt álló új szabályozás szerinti könnyítés még nem állhat rendelkezésre, lehetőséget kell biztosítani, hogy a már lezárt ügyükben igényüket utólag, gyorsított per útján érvényesíthessék – hangsúlyozta Hajas Barnabás. 

Ritkán tapasztalható egyetértés alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, megsemmisítéséről szóló egyezmény módosításáról szóló vitájában, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előterjesztését valamennyi párt támogatta. Szó volt az ülésen a választottbíróságokkal összefüggő, az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló megállapodás kihirdetéséről is. Szijjártó Péter  közölte, a törvényjavaslat az Európai Bíróságon született egyik döntés végrehajtását tartalmazza. Elmondta: a bíróság 2018-ban a Szlovákia kontra Achmea holland cég ügyében megállapította, hogy az uniós szerződésekkel ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzula. Hozzátette: ennek értelmében a tagállamok egyikének beruházója a másik tagállamban létesített beruházások miatti vita esetén választottbíróság előtt indíthat eljárást. Az uniós bíróság szerint ez aláássa az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert, veszélyezteti az uniós jog autonómiáját, hatékonyságát, elsőbbségét és közvetlen hatályát, illetve a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvét is. Szijjártó Péter elmondta, az ítélet után a tagállamok egy sokoldalú megállapodás tárgyalásába kezdtek, hogy megszüntessék egymás között a kétoldalú megállapodásokat. Közölte, a létrejött megállapodás – amelyet huszonhárom tagország írt alá – megfelel a magyar érdekeknek. Magyarország és az unió egyes tagállamai között huszonkét beruházásvédelmi megállapodás van érvényben, a mostani törvényjavaslat tizennyolcat szüntet meg – mondta a miniszter, aki hangsúlyozta, az EU-ból érkező beruházók a magyar bíróságok előtt érvényesíthetik igényüket a magyar és az uniós jognak megfelelően, nemzetközi választottbíróságok előtt erre a továbbiakban nem lesz lehetőség.

Rendhagyó nap volt a keddi: Szijjártó Péter egyik előterjesztését az összes párt támogatta. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Jegybank alelnöke lehet Virág Barnabás

Támogatta az Országgyűlés Gazdasági bizottsága Virág Barnabás kinevezését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki posztjára keddi budapesti ülésén. Az MNB ügyvezető igazgatójaként dolgozó alelnökjelölt a bizottsági meghallgatáson a magyar gazdaság helyzetét értékelve kifejtette, úgy sikerült 2013 óta erős növekedési ütemet elérni, hogy a makrogazdasági egyensúlyokat is sikerült megtartani. A koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés áprilisban volt a legjelentősebb, májusban már fokozatos javulás indult el; a jegybank adatai szerint júniusban lehet arra számítani, hogy normalizálódik a gazdaság működése és a harmadik negyedévtől megindulhat az erőteljesebb kilábalás – mondta. Virág Barnabás az elmúlt évtized egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eredményének nevezte a költségvetési és a monetáris politika közötti összhang megteremtését, mint fogalmazott, erre az összhangra lesz szükség a járvány következményeinek kezelésében. Az első eredmények azt mutatják, hogy a hazai gazdaságpolitika gyorsan és hatékonyan tudott döntéseket hozni – hangsúlyozta, példaként említve a hiteltörlesztési moratóriumot.

Álhírgyártás helyett most összefogást sürget Bangóné

A napirend előtti felszólalások idején Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy vizsgálóbizottságot kell felállítani, amelynek a kórházi betegek elbocsátásának körülményeivel, a szakellátás felfüggesztésével, a kórházak fertőzöttségével és a védőeszközök beszerzésével kellene foglalkoznia. Úgy vélte, ha a kormánypárti képviselőknek fontos az igazság, és úgy gondolják az igazság az ő oldalukon áll, támogatniuk kell a bizottság felállítását. Közölte: a veszélyhelyzet miatt lényegében bezárt a magyar egészségügy, sok háziorvos nem rendelt, a szakellátás is szünetelt, elhalasztottak beavatkozásokat, betegeket küldtek haza a kórházakból. Kásler Miklós miniszter letagadta, hogy ágykiürítésre utasította a kórházakat, miközben harminckétezer ágyat tettek szabaddá – mondta Bangóné. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a koronavírus-járvánnyal szemben Magyarország sikeresen tudott védekezni, ezt mutatják a számok is, amelyek jóval kedvezőbbek, mint sok más, gazdagabb országban; az elhalálozási számok pedig alacsonyabbak, mint az elmúlt években. Rétvári azt mondta, ez azért van így, mert széleskörű volt az összefogás, összefogtak a magyarok, mindenki igyekezett a védekezéshez igazítani az életformáját, azonban ebből kimaradt az ellenzék, nem szavazták meg azt sem, hogy a kormány gyorsan hozhasson intézkedéseket és álhíreket terjesztett, gyártott, hogy politikai hasznot szerezzen.

Bangóné Borbély Ildikó az álhírgyártásról áttért arra, hogy különféle bizottságok felállítását követelje, hátha azok igazolhatják a korábbi álhíreket. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

KDNP: folytatódnak a külhoni gazdaságfejlesztési programok

Seszták Miklós (KDNP) kiemelten fontosnak nevezte, hogy a koronavírus miatti gazdasági válsághelyzetben is folytatódjanak a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok a Kárpát-medencében. Elmondta: 2016 óta több, mint 230 milliárd forintos fejlesztés megvalósításához nyújtott támogatást a kormány, ezzel több ezer munkahely jött létre a Vajdaságban, Erdélyben, Muravidéken, Felvidéken, Drávaszögben és Kárpátalján. Hangsúlyozta: a programok megvalósítása idén is folytatódik, többek között ipari innovációra, szálloda- és turizmusfejlesztésre adnak forrásokat. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára elmondta: a koronavírus-járványt megelőzően erős volt a magyar gazdaság, ez teszi lehetővé, hogy most a külhoni magyaroknak is tudnak segíteni. A nemzet nem ér véget a határnál, összetartozunk a külhoni magyarokkal, erősebben állunk ma itt a Kárpát-medencében, mint az elmúlt száz évben bármikor – hangsúlyozta.

Fidesz: megszorítások, elbocsátások az ellenzéki önkormányzatoknál  

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) közölte: a kormány a járvány gazdasági hatásaira reagálva a munkahelyek védelmét helyezte a középpontba, míg a korábbi baloldali kormányok megszorításra építettek. Úgy értékelt: a baloldali vezetésű önkormányzatok most is ezt a receptet vették elő, így elbocsátások, fizetéscsökkentések és megszorítások sora követi egymást. Szerinte ez történik a kereszténygyűlölő Niedermüller Péter vezette Erzsébetvárosban, a Pikó András vezette Józsefvárosban, valamint Hódmezővásárhelyen, a jobbikos irányítású Ózdon és a baloldali vezetésű Vácon, illetve Újpesten is. Úgy fogalmazott: a baloldali polgármesterek nem szolidárisak, csak a saját boldogulásuk érdekli őket, miközben mindenért másra mutogatnak. Hozzátette: ebben Karácsony Gergely főpolgármester jár az élen, aki mindenért a kormányt hibáztatja. Kontrát Károly belügyi államtitkár úgy reagált: a járvány elleni első csatát megnyerte Magyarország, azonban ebben a csatában baloldali önkormányzatok nem voltak szolidárisak. Hozzátette: az látszik, hogy az ellenzéki polgármesterek, különösen a főpolgármester, állandó hadakozásra akar berendezkedni a kormánnyal szemben. Az államtitkár Lánchíd felújítását hozta példaként, és úgy vélte, döntésképtelenség, halogatás és másra mutogatás jellemzi az ellenzéki városvezetőket. Azt ígérte: a kormányon nem fog múlni magyar városok fejlődése.

Csárdi Antalt Tállai András emlékeztette arra, hogy olyan adócsökkentést követel, amelyet az LMP korábban nem szavazott meg. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Olyan adócsökkentést követel az LMP, amelyet ők nem szavaztak meg

Csárdi Antal felszólalása elején kiemelte: az LMP évek óta küzd, hogy az alapvető élelmiszerek áfája öt százalék legyen. Ez soha nem volt olyan fontos, mint most, amikor a járvány magyarok százezreit sodorta nehéz helyzetbe. Az alapvető élelmiszerek ára pedig az inflációt jóval meghaladó mértékben nőtt az elmúlt hónapokban – mutatott rá. Az adópolitikát is kritizálta, és azt mondta: a kormány betegesen ragaszkodik az egykulcsos adóhoz. Csak az az adópolitika elfogadható, ami segíti az alapvető szükségletek, így alapvető élelmiszerek elérhetőségét. Nem tűrhető tovább, hogy a jómódúak jólétét finanszírozza kedvezményes adókulcsokkal a kormány. Ha a kormány valóban családbarát, jelenjen meg a döntéseiben is – szólított fel képviselő.  Tállai András válaszában elmondta: a Fidesz-KDNP az adócsökkentések kormánya, hiába akarja ezt képviselő megmásítani. Emlékeztetett: jelentősen csökkentette a kormány a személyi jövedelemadót, növelte a családi adókedvezményeket Európában egyedülálló módon. Csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke, és júliustól további két százalékkal mérséklődik. A fogyasztási adót illetően sincs szégyenkezni való – rögzítette. Amint a költségvetés lehetővé tette, elkezdték mérsékelni az élelmiszerek áfáját – idézte fel, és felsorolta az egyes döntéseket. Az a probléma, hogy ezeket az adócsökkentéseket Csárdi Antal és az LMP nem szavazta meg, ami érthetetlen – mondta az államtitkár.

Forrás: MTI. Vezető kép: MTI/Balogh Zoltán