A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2024. évi egységes költségvetéséről, a Magyar Vállalkozók Napjáról, az egyes adótörvények módosításáról, a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adókról és a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvénymódosításról is döntöttek ma a képviselők az Országgyűlésben.
Az Országgyűlés 114 igen, 52 nem szavazattal elfogadta az NMHH 2022-es egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényt. A hatóság tavalyi kiadása közel 54 milliárd, míg bevétele 58 milliárd forint volt. Az eredeti előirányzat kiadási és bevételi oldalon is 47,8 milliárd forint lett volna. Az eltérést a hatóság új közfeladatával, az adattörlő alkalmazás biztosításával magyarázták. A Médiatanácsnak tavaly 214 millió forint kiadása és 217 millió forint költségvetési bevétele volt. Itt is jelentős eltérés volt az eredeti tervektől, aminek az az oka, hogy a veszélyhelyzet miatt a médiaszolgáltatási díjak befizetését felfüggesztették. A Médiatanács kezelésében lévő előirányzatok (médiaszolgáltatási díj, frekvenciapályázati díj, támogatási pályázati díj, kötbér és bírság) 55 millió forintos kiadással jártak, míg az ebből származó bevétel 55,1 millió forint volt. Az eredeti tervekhez képest itt is jelentős az eltérés, aminek ugyancsak a veszélyhelyzet miatt a médiaszolgáltatóknak adott kedvezmény az oka.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kiadása 2022-ben 133 milliárd, bevétele 134 milliárd volt, utóbbihoz 122 milliárd forinttal járult hozzá a központi költségvetés.
December első péntekje a magyar vállalkozók napja lesz
A magyar vállalkozók napjává nyilvánította a parlament december első péntekét kormánypárti képviselői javaslatra. Az erről szóló határozatot 170 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el a képviselők.
Az Országgyűlés elismeri a hazai vállalkozások társadalmi szerepvállalását a közjó megvalósításában, a gazdasági folyamatokban, továbbá az értékteremtésben alapvető szerepet betöltő vállalkozókat, akiknek munkaadóként és gazdaságépítőként széleskörű társadalmi és gazdasági befolyásoló erejük van
– olvasható a határozatban. A kezdeményező Fónagy János (Fidesz) javaslata ismertetésekor úgy fogalmazott: Demján Sándor, a rendszerváltás gazdasági átalakulásának meghatározó mentora javasolta, hogy minden évben december első péntekje legyen a magyar vállalkozók napja. A határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
Változnak a víziközmű-szolgáltatásról szóló szabályok
A hatósági tapasztalatok alapján változik a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény. A módosítást 116 igen szavazattal, 48 ellenvoks és hat tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Korlátozható lesz azon műszaki adatok ismertetése, amelyek kiadása nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. A különdíj ellenében végezhető szolgáltatások tekintetében szűkül a szabályozandó terület, így a szolgáltatók rugalmasabban végezhetik azokat. A társult önkormányzatok a jövőben már egyszerű többséggel is döntést hozhatnak a közművek államra ruházásáról; eddig ehhez egyhangúságot írt elő a jogszabály. Az állami tulajdonú bérlakások és szállók után a jövőben nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetni. Lehetővé vált, hogy eltérő vízdíjat fizessenek a lakossági és a nem lakossági felhasználók, továbbá, hogy a miniszter országosan egységes víz- és csatornadíjat állapítson meg a nem lakossági területen.
Igen a globális minimumadóra
A parlament 152 igen, hat nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett elfogadta a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosítását. A jogszabály szerint ezen adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót. A minimumadó mértéke 15 százalék. Az adó mértékének kiszámításakor figyelembe kell venni a társasági adón túl a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot is.
Varga Mihály pénzügyminiszter az általános vitában azt mondta, a kiegészítő adót akkor kell szedni, ha egy cégcsoport tényleges jövedelemadóztatása nem éri el a 15 százalékot. A kiegészítő adó háromféle lehet: ha egy államban, az elismert adók figyelembe vételével a tényleges jövedelemadóztatás mértéke 15 százalék alatti, akkor az érintett állam elismert belföldi kiegészítő adót vethet ki és saját maga beszedi a különbözetet. Ha ilyen adót nem vezetnek be, akkor a vállalatcsoport végső anyavállalata köteles alkalmazni a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adót, és a végső anyavállalat szerinti tagállamban kell megfizetni a különbözetet. Ha a végső anyavállalat nem tudja beszedni a kiegészítő adó teljes összegét, akkor a maradványösszeget fel kell osztani a csoporttagok között – ismertette.
A törvény jövő évtől új kutatás-fejlesztési adókedvezményt is bevezet, amit alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés esetén lehet igénybe venni.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS