Nemcsak a modellváltásban érintett egyetemek élete változik meg gyökeresen, a következő tanévtől a teljes felsőoktatási rendszerre új finanszírozási rendszert vezetnek be. Míg eddig az állami támogatás jórészt a felvett diákok számától függött, a jövőben meghatározó szempont lesz a tudományos, kutatási tevékenység is – írta a Magyar Nemzet szerdán.
A kormány tervei szerint az egész felsőoktatásra vonatkozóan bevezetnek egy háromlábú finanszírozási rendszert, amelyben külön támogatás vonatkozik az oktatás költségeire (továbbra is hallgatóarányos elosztásban), az üzemeltetés, az épületek fenntartásának fedezésére és a tudományos, kutatási tevékenység finanszírozására – írta a lap. Az osztrák mintán alapuló megoldás célja, hogy a felsőoktatási intézmények versenyképesebbé váljanak. A szereplőket az objektíven mérhető és számonkérhető minőségi és mennyiségi teljesítményelvárások meghatározásával teszik érdekeltté a hatékonyság és a minőség javításában – közölte a lappal az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, de az biztos, hogy az egyetemek gazdálkodása kiszámíthatóbbá és stabilabbá válik.
Pavlik Lívia miniszteri biztos korábban a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a tervek szerint az állam tizenöt-húsz éves keretszerződéseket köt a felsőoktatási intézményekkel, amelyben kijelölik a fő fejlesztési irányokat, és ezen belül rövidebb, három-öt éves ciklusokra szóló finanszírozási megállapodásokat hoznak létre, így az egyetemek hosszabb távra tudnak tervezni. A szerződésekben az állam rögzíti a megrendelését, a többi között azt, hogy milyen indikátorokkal, mekkora hallgatói létszámmal, milyen szakok indítására van szükség az adott időszakban.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook
Karoly
2021-03-03 at 08:33
Az egri Egyetem még mindig nem érte el a piaciigényt kielégítő, 1947 évi oktatási szintet.
Ebből a helyzetből nem semmi megfelelnie.
Javaslat.
Verbális, filozófiai megjelenés, elavult, kevés, nem a bútorokat kell lecserélni.