Gyurcsány Ferenc az Orbán Viktor elleni mindent átható gyűlöletével a Demokratikus Koalíció negatív politikai unikum a hazai palettán – többek között erről is beszélt a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjújában Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárával összegeztük a mögöttünk álló évet. A beszélgetés során szó esett Juhász Péterről, az amerikai elnökválasztásról, az idei foci EB-n elért fantasztikus magyar eredményről, és a karácsony favorit édességéről is.
Kórházkonszolidációval zárul az idei év. A mostani miben különbözik a tavaly áprilistól?
2016-ot egy 60 milliárdos többletforrással zárja az egészségügyi ágazat. Ebből 45 milliárdot adott a költségvetés a kórházak lejárt tartozásainak fedezésére, a maradék 15 milliárd pedig egyfajta ösztönző az intézmények részére. Ez a kisebb rész egy hatékonyságnövelő alapba került, amiből maguk az egészségügyi intézmények tudják átalakítani úgy a struktúrát, hogy a továbbiakban ne halmozzanak fel újabb adósságot. Utóbbi mellett azért döntöttünk, mert a korábbi konszolidáció óta eltelt időben, a kormány intézkedései ellenére sem állt meg az adósságtermelési folyamat, csak annak mennyisége lett valamivel kevesebb.
Kik kaphatnak a 15 milliárdból?
Erre az összegre az összes kórház pályázott. A beérkezett pályázatok közül több nagyon innovatív megoldást tartalmaz. A nyertesekkel a szerződéskötés megindult.
A kancellári rendszerrel mi a terv?
Egy lépésben nem sikerült megvalósítani a kancellári rendszert, ezért a fokozatosság mellett döntöttünk. Idén létrejött a hatékonyságnövelő alap, jövőre a pénzügyi-számviteli rendszer egységesítését tervezzük és a tervek szerint 2018-ban lehet a megyei szintű ellátásszervezést kialakítani. A cél az lenne, hogy az első két lépés után megvizsgáljuk, milyen módon lehet a kórházi helyett megyei szinthez tervezni a kapacitást.
Állandóan azt hallani, alig van itthon orvos és egyre többen vállalnak munkát külföldön. Mindeközben történt egy jelentős béremelés az ágazatban. Sikerült valamennyire csökkenteni az elvándorlás mértékét?
Főleg a fiatalok esetében volt jelentős probléma, hogy az egyetem után szinte azonnal kint vállaltak állást. Eddig 3500-an kaptak rezidens ösztöndíjat, közülük szinte mindenki Magyarországon maradt. Láthatóan van ereje a programnak, mert csökkent a külföldi munkavállaláshoz engedélyt kérők száma. Ehhez jött hozzá, hogy a szakorvosok és a szakgyógyszerészek alapbére szeptemberben 107 ezer forinttal nőtt, majd jövő novemberben újabb 100 ezer forinttal emelkedik. Bízunk benne, hogy ez segít itthoni perspektívát nyújtani számukra és amennyivel többen lépnek be a szakorvosi képzésbe, annyival kevesebben próbálnak külföldön szerencsét.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Mi lesz az elöregedő háziorvosi praxisokkal?
A háziorvos-hiány meredek emelkedését sikerült megállítani a letelepedési-és a praxispályázatokkal, illetve az 50%-al megemelt alapellátási támogatással. Ezeknek köszönhetően nem nőtt tovább a hiányzó háziorvosoknak a száma. A negatív folyamat sikeres megállítása után jöhet a következő lépés, a folyamat megfordítását egy kibővített támogatási programmal igyekszünk betölteni. A korábbi kormányzati intézkedések nélkül azonban most sokkal több lenne az üres helyek száma.
Mondok pár nevet, amelyekre reakciót várok. Mi a véleménye a Jobbikról?
A Jobbik több szempontból is rekorder. Az első párt Magyarországon, amelyet a saját elnöke, Vona Gábor nevezett hazaárulónak az alaptörvény módosítás kapcsán. Illetve első lett abban is, hogy még azelőtt megszegte az ígéretét, hogy kormányra kerülhetett volna, hiszen úgy nem szavazta meg az általa korábban szükségesnek tartott alaptörvény-módosítást, hogy ellenzékben van. A Jobbik korábbi önmagával és a saját szavazóival is folyamatosan szembemegy. Az október 2-i kvótareferendumnál is kiderült, a párt belesimul az ellenzék logikájába, amelyet nem hosszú távú elképzelések és értékek vezérelnek, hanem rövid távú politikai haszon. Ami szerintük a kormánypártoknak árthat, azt megéri meglépni, mert az lehet, hogy nekik jó. Ez az egyetlenegy taktika maradt részükről és éppen ezért bármilyen korábbi álláspontjuknak ellentmondanak. Voltak már az EU-ból kilépés pártiak, most már nem annyira. Állást foglaltak a szabad vasárnap mellett és ellen is. A bevándorlásnál is azt ígérték, hogy az alaptörvényben rögzítik Magyarország számára a biztonsági garanciákat, majd mégsem tették. Csak az vezérli őket, és olyan döntést hoznak, ami rövidtávon közelebb viszi őket a pénzhez és a hatalomhoz.
MSZP?
Brüsszelben egy ismerősömnek az európai szociáldemokraták vezetője mesélte, hogy bemutatkozott nála az MSZP új vezérkara, két év alatt a harmadik. Így is tekintenek rájuk. A szocialistáknak Brüsszel az utolsó „mentsvár”, hogy újra hatalomra kerüljenek. De láthatóan csak a korábbi tartalékaikat élik föl.
Demokratikus Koalíció?
Egy olyan párt, amely valójában egy politikai szekta. Gyurcsány Ferenc „főcelebránságával” és az Orbán Viktor elleni mindent átható gyűlöletével negatív politikai unikum a hazai palettán, viszont a legkarakteresebb erő az ellenzékben. Bár ez a karakter az emberek többségét taszítja, de ennek ellenére meg tudott maradni az MSZP mellett.
Fotó: Horváth Péter Gyula
LMP?
Kíváncsi leszek, hogy Schiffer András távozása után mi lesz a pártból. Láthatóan a Schiffer András kilépését követő tisztújítások nagymértékben megrengették belülről az LMP-t, pedig fontos, hogy legyenek az ellenzékben olyan pártok, akikkel lehet érdemi párbeszédet folytatni.
Lehet érdemi vitát folytatni az LMP-vel?
Bizonyos politikusoknál megvan rá az esély… de amikor végignéztem az LMP frakció névsorát az előző és a mostani ciklusnál, azonos nevet nem találtam, folyamatosak a változások.
Liberálisok?
Legegységesebb párt Magyarországon. Nem hiszem, hogy párton belüli csatározásokra számíthatunk az esetükben.
Párbeszéd Magyarországért, Együtt?
Jó példája a politikai abszurditásnak. Együtt, külön, együtt…
Mit gondol Juhász Péterről, az Együtt alelnökéről?
Nekem ő mindig a Kendermag Egyesület drogliberalizációért küzdő fővezéreként fog megmaradni és ez az előélet indokolhatja a politikai pályájának egyéb kilengésit is.
Szigetvári Viktor?
Jól mutatja az egyháznak és a hitnek a pártokon átnyúló erejét. Szigetvári Viktor felettem járt egyházi gimnáziumba egy évvel, és mégis a politika mennyire más részére vitt minket az élet.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Molnár Gyula?
Ő nagy reménysége volt a szocialista pártnak, hiszen az MSZP egyik legsikeresebbnek tartott polgármestere volt, de most a párt vezetőjeként sehol sincs az a korábbi siker. Igazából tipikus szocialista történetről van szó, a megújulás helyett a pozíciók újraosztására került sor. Mindenki ugyanott van, csak széket cseréltek egymás közt. Molnár Gyula nem megújulást hozott, hanem elfoglalt egy másik pozíciót, ahogy a párt többi tagja is.
Mit gondol, miért nem sikerül az MSZP-nek „újratervezni”?
A szocialista negyven évnek nem csak a magyar társadalomra nézve van terhes öröksége, de az utódpártra az MSZP-re nézve is. Az MSZP a rendszerváltás előtt olyan monolit hatalomgyakorlásra jött létre, amelyet nem vezéreltek ideológiák, sem elvek, csak a hatalom megtartása. Ez a logika nem változott 1990 után sem, a párt célja továbbra is az volt, hogy megszerezzék a hatalmat, megtartsák a pozíciókat és a belső egyensúlyt. Kínosan ügyeltek rá, hogy senki ne tudjon a másik fölé nőni, de mindenki számára biztosítottak a hatalomból valamekkora részt. Mivel ebből nem tudtak kitörni, ezért nincs Magyarországon egy szociáldemokrata párt. Az MSZP belső működésében is megmaradt egy posztkommunista pártnak, és ezért várható, hogy a politika dinoszauruszok végső sorsára jut.
Jól tette, hogy kiszállt az LMP-ből Schiffer András?
Igaz, hogy nem tudta növelni a párt támogatottságát és elmozdítani az öt százalék körüli eredményről, de láthatóan a távozása sem hozott emelkedést az LMP-nek. Hogy jól tette-e, hogy lemondott, ezt csak ő tudná személyesen megmondani. Láthatóan szerette azt, amit csinált. Schiffert a politika élteti.
Mennyire választható el és/vagy külön a sárdobálás és az egymásra mutogatás a politikában?
A politika velejárója és természete a szembesítés. Meglepő lenne, ha mindez nem lenne. Ha nincs vita a politikában, akkor baj van, de ha a minimumkérdésekben nincs meg a közös hang, az legalább ugyanannyira rossz. A közép-európai országokban a nemzeti minimumkérdések sajnos ingatag lábakon állnak, de ahol megvan a konszenzus a nemzeti kérdésekben, ott könnyebb előrejutni, a többi kérdésben pedig lehet vitatkozni.
Nincsenek ezek az arányok itthon eltolódva?
Elnézve az amerikai elnökválasztást a tévében, már nem aggódom annyira a magyar politikai viszonyokért, illetve a viták tartalma miatt, mint előtte…
Fotó: Horváth Péter Gyula
Lassú átrendeződés látszik a világban. Több esemény hozott nem várt fordulatot idén, mint például a szerbiai vagy az amerikai elnökválasztás, vagy a brexit. Ön szerint mi lehet ennek az oka?
Egyre több helyen elfogadottá válik, amit 6 éve mondunk, és amiért minket mindig a szőnyeg szélére állítottak. Nem lesz még egyszer olyan a világ, mint a 2008-as gazdasági válság, vagy a tavalyi bevándorlási hullám előtt. Egy egészen másfajta világ jön, amihez másként kell hozzáállni. Sok jelet láttunk, amiből mára jelenség lett: a világgazdasági válság, a britek kilépése az EU-ból, Donald Trump megválasztása vagy a politikai erőeltolódások Franciaországban, Olaszországban illetve Ausztriában. 5 éve senki nem fogadott volna ezekre az eseményekre. Társadalmi szinten a középosztály megrendülését látom az események sora mögött. 2008 anyagi, egzisztenciális megrendülést hozott, az óriási mértékű bevándorlás pedig az anyagi veszteség mellett tovább fokozta a fizikai bizonytalanságot az emberekben. Ezek miatt a társdalom ma sokkal inkább vágyik a biztonságra, mint korábban és mond ki nyíltabban, követel hangosan olyan dolgokat, amiket korábban nem lehetett hallani, mert elnyomta a neoliberális média. A választások eredményeiben mutatkozik a radikális következmény. Az emberek kimondták, hogy nagyon mást akarnak, mint akik, amiről és ahogyan eddig beszéltek. Az amerikai elnökválasztás jó példa erre. Az óriási médiafölény ellenére, annyian lettek a hagyományosabb értékeket képviselők, hogy átszakították a médiafátylat, amely mögött ott a valóság.
2016 a változások és a terrorcselekmények éve is volt. Júliusban tragédiák egész sora követte egymást nem beszélve a karácsony előtt történt berlini tömeggázolásról, a törökországi orosz nagykövet megöléséről, a zürichi és a brüsszeli lövöldözésről.
A karácsony előtti szörnyű tragédiák sokkolták Európát. Ez már a sokadik olyan támadás, ami a kegyetlenség mellett szimbolikus jelentőséggel is bír, mert a nyugati keresztény világ értékeit és szimbólumait támadja. Öt éve még nem lehetett, de ma már kimondható, hogy a terrorcselekmények nem elválaszthatók a migrációs válságtól. 2017 az idei év folytatását hozza, de reméljük, ez nem vezet az Európai Unió instabilizálódásához. A nagy jobbközép-és balközép pártokon múlik, hogy stabil marad-e az európai politikai rendszer, hogy Európa megtudja-e őrizni azt a jólétet és gazdasági gyarapodást, amelytől most a világ egyik legélhetőbb régiója. Ha ezek a pártok nem a régi neoliberális sémák szerint utasítják el az emberek mostanra láthatóvá vált akaratát, meg tudnak újulni belülről és képviselni tudják a társadalom érdekeit, igyekeznek az emberek nyelvén beszélni, akkor meg fogják őrizni a politikai pozícióikat és megmarad a viszonylagos stabilitása az európai politikai rendszernek. Abban az esetben, ha ezek a nagy pártok nem tudják kielégíteni a választóik igényeit, akkor megjelennek extrém, szélsőséges, radikális új pártok, amelyek mögött egyre többen sorakoznak föl, és ez megrengetheti az egész politikai rendszer stabilitását. Ezért fontos, hogy a nagy jobb-és balközép pártok tudjanak váltani, a valóságot képviseljék a neoliberális gondolatok helyett és megtalálják a hangot az emberekkel. Valóság alapú politizálásra van szükség a következő években.
Mennyire veszélyezteti az iszlám és a migráció a kereszténységet?
Száz évvel ezelőtt minden negyedik ember keresztény volt a közel-keleten, most minden harmincharmadik az. Ennyire veszélyezteti.
Nem mehetünk el szó nélkül 2016 történelmi eseményei mellett sem. Ott van az Oscar-díj elnyerése, amire 35 éve nem volt példa, vagy az EB-n és a riói olimpián való szereplésünk. Sőt, esélyünk van elnyerni a 2024-es olimpia rendezési jogát is.
Visszatekintve, egyértelműen kiderült, hogy nekünk magyaroknak mennyire szükségünk van a sikerélményekre. Az EB megmutatta, hogy bár az elmúlt években Magyarországnak kevés sikere volt, de ha van valami, azt értékeljük. Bezártak a boltok, Budapesten nem lehetett közlekedni, mégsem haragudott senki a másikra. Mennyire ritka, amikor egész Magyarország képes egyként örülni, de az EB alatt sikerült. És ha rászokunk erre, akkor más területeken is menni fog. Az idei Oscar-díj elnyerése is ugyanaz. Ezek a dolgok segítenek elhinni, legyen az ember bármilyen világnézetű, lehetünk mi a legjobbak. Ha mi nem hisszük el magunkról, hogy a mi teljesítményünk világszínvonalú, akkor a világtól sem várhatjuk el, hogy elhiggye. És az Oscar díj, az EB, az olimpia pedig mind ezt erősíti, a hitet önmagunkban. Az olimpia pedig egy újabb, kiváló lehetőség arra, hogy Magyarország közös sikert érjen el, és ezt a világon mindenütt elismerjék. Nekünk van az egyik legtöbb Nobel-díjasunk és aranyérmesünk lakosságarányosan a világon, akkor igenis, ha ennyi ember nyújtott kiváló sportteljesítményt, akkor sportszerevezésben is hasonló sikereket érhetünk el.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Mit jelent önnek a karácsony?
A húsvétnak a megváltás, a karácsonynak a megtestesülés az üzenete. A jó Isten mindent a saját a képmására teremtett, a fia pedig mindent vállalt, ami bosszúság vagy öröm itt a Földön. Ezeket mi is megéljük a magunk fizikai valójában. Azt gondolom, ezt a hitet erősítő megtestesülést kapizsgáljuk karácsony környékén. Ilyenkor az ember örül, hogy ott vannak körülötte a szerettei és próbál velük minél több időt tölteni. A karácsony is tele van szimbólumokkal, amelyek túlmutatnak önmagukon. Ott van például a gyertya, vagy a betlehemi csillag. Fontos, hogy minél több ünnepi szimbólum legyen az otthonunkban, mert ezek befolyásolják a gondolkodásunkat. Ugyanilyen, hogy fénybe öltöznek a nagyobb városok, amelyek azt mutatják, ez egy más idő. Az élet többről szól, mint a pillanatnyi megszerzett vagyonról, a hatalomról. Az ember életének valódi mérője, amikor olyat tesz, ami nem feltétlenül áll érdekében, de morálisan helyesnek gondolja. És láthatóan erre szükségünk van a boldogsághoz.
Ki veszi a fenyőfát?
Én szoktam megvenni, én is faragom.
Idén milyen szín dominál a díszeket illetően?
Az előző években készített, vett vagy kapott díszek kerülnek rá. Korábban voltak kísérleteim, az egyszínű fára, de ebben az évben színes lesz.
Menü?
Mifelénk a hal a szokás, kedvencem a halászlé. És persze édesség töménytelen mennyiségben lesz, a favorit a mézes krémes.
Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS