Nem működik és elavult a korábbi szakképzési rendszer, ehhez hozzá kell nyúlni. De mint minden átalakítás, ez is diszkomfort érzéssel jár, a részesei úgy élik meg mintha az ő világukat bolygatná meg valaki. Ez azonban természetes része a folyamatnak, ugyanakkor nem megspórolható – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Friedrich Ebert Alapítvány közös szakképzési konferenciáján Budapesten. A pedagógus szakszervezeteknek is volt és van is lehetősége részt venni a köznevelési kerekasztalon – amelyen beleszólhatnak a rendszer átalakításába – de ők nemet mondtak, én viszont eljöttem, válaszolt portálunk azon kérdésére, hogy mit szól azokhoz a kritikus civil és szakszervezeti hangokhoz, hogy minden az oktatási rendszer valódi érintettjei nélkül zajlik. Az rendezvényen felszólalt Demján Sándor is, aki szerint az ország jövője alapvetően azon is múlik, milyen szakképzést valósít meg.
Mit szól ehhez a 21. század címmel rendezett szakképzési konferenciát a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Friedrich Ebert Alapítvány. A meghívottak közt volt dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki hangsúlyozta a magyar gazdaságnak több szakmunkásra és technikusra van szüksége. A szakember hozzátette, nagyon kevesen helyezkednek el a saját szakmájukban, mert a gyenge színvonalú diplomák kiszorítják a középfokú végzettséggel rendelkezőket. Hozzátette azt is, egyre kevesebben választják a szakiskolákat, helyette inkább gimnáziumba jelentkeznek. Ebben a tanévben a továbbtanulásra jelentkezők 22 százaléka szakközépiskolába, 35 százaléka szakgimnáziumba, 40 százaléka gimnáziumba jelentkezett – tette hozzá. Az elmúlt két évtizedben drámaian csökkent a szakiskolák száma is, miközben jelentősen több gimnázium lett. Mint mondta sok olyan szakiskolát ismer, amely ma már gimnáziumként működik. A diákokért folyó óriási verseny az oktatási intézmények közt pedig azt eredményezte, hogy csökkent a színvonal – értékelte a helyzetet.
A jelenlegi oktatási rendszer problémái közt sorolta, a pályaválasztási tanácsadás hiányát, amely nélkül a gyerekek nem látják, hogy milyen opcióik vannak. Véleménye szerint szükség lenne üzemlátogatásokra, a modern termelésbe bevonható és széleskörű alapismeretekkel rendelkező munkavállalókra. Úgy látja a képzési struktúra előnytelen, a szakmai tudás bizonytalan, gyengék az alapfokon megszerezhető kompetenciák, és merev a felsőoktatási rendszer, mert nincs átjárhatóság, valamint nem jellemző az élethosszig tartó tanulás – fűzte hozzá.
Biztos „kenyérkereső” szakmát kell adni diákoknak, és lehetőséget arra, hogy aki akar az továbbtanulhasson az egyetemen, mondta dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
A magyar oktatási rendszer fő hibájának véli, hogy a különböző struktúrák nem épülnek egymásra, és jelentős többletkapacitással működnek. Itt hozta példaként a 2016/2017-es felvételi adatokat, amelyek szerint az iskolák dupla annyi helyet hirdettek meg, mint amennyi diákot valójában felvettek.
Véleménye szerint minderre a szakgimnáziumok megerősítése a megoldás. A legtöbb diák családja vékony pénztárcával rendelkezik, ezért olyan biztos „kenyérkereső” szakmát kell adni számukra, hogy az iskola elvégzése után el is tudjanak helyezkedni. Arra is szükség van, hogy a szakiskolát végzők könnyebben juthassanak be az egyetemekre. Ez lesz a következő hetek és hónapok legfontosabb feladata, hogy biztosítsák az átjárhatóságot azok számára, akik a szakgimnázium vagy a szakiskola elvégzése után egyetemre illetve főiskolára szeretnének menni. Erre megoldás lehet akár a nulladik évfolyam, az esti képzés, vagy a bónuszpontszám – fűzte hozzá. Erősíteni kell a duális képzést is, és szükséges a kompetenciamérés és a tudásszint ellenőrzése az oktatási rendszerben. Úgy látja, szükség van központi felvételi rendszerre illetve nyelvvizsgára a felsőoktatásban, mégpedig 2020-tól és angolul. Szerinte ugyanis “az angol a kapu a világra.” Ezt egyébként már rég meg kellett volna lépni, a diákok egyharmada ugyanis az idegen nyelv hiánya miatt nem kap diplomát.
Az álláspontja szerint, a szakgimnáziumokra vonatkozó szabályozások közül, ami készen van azt szeptemberig be kell vezetni még akkor is, ha maga a rendszer nem is lesz készül el teljesen. Mégpedig azért, mert a világ változik, ehhez pedig igazodni kell – indokolta, hozzátéve, pont emiatt lehet, hogy 1-2 év múlva majd megint új szabályozásra lesz szükség.
Közös és nagyon erős a felelősségünk a képzéssel kapcsolatos viták tekintetében. Az oktatásnak permanensen kell változnia, és igazodnia a világ kihívásaihoz, ami nálunk a rendszerváltás óta nem történt meg. Parragh László hangsúlyozta,
nem szabad politikai színtérré tenni az oktatást, mert a politika mindig politikai válaszokat ad, és ez a szakmaiság sérüléséhez vezet, amely senkinek sem az érdeke, különösen nem a diákoké.
Parragh László a PestiSrácok.hu-nak a szakképzési rendszer átalakítását ért támadások a úgy fogalmazott, minden átalakítás diszkomfort érzéssel jár, mert amikor egy rendszer átalakul akkor annak a részesei úgy élik ezt meg mintha az ő világukat valaki megbolygatná, de ez természetes része a folyamatnak ugyanakkor nem megspórolható. Az a szakképzési rendszer amely korábban volt elavult és nem működik, ehhez hozzá kell nyúlni. Ugyanakkor senki sem hordozza magával a csalhatatlanság Marshall botját, de el kell kezdeni az átalakítást, majd a folyamatokat figyelve kijavítani az esetleg keletkezett hibákat. Emlékei szerint a pedagógus szakszervezeteket is meghívták a köznevelési kerekasztalra, de nem kívántak részt venni. Én viszont eljöttem! – fűzte hozzá.
Demján Sándor szerint tisztelni kell azt aki dolgozik! Fotó: Origó; Tuba Zoltán
Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke a munka tiszteletét emelte ki, hangsúlyozta, aki dolgozik, azt tisztelni kell, és szerinte az ország jövője alapvetően azon is múlik, milyen szakképzést valósít meg. A VOSZ elnöke problémának nevezte az erős oktatási lobbit, amely azt eredményezte, hogy Magyarországon több a kinevezett egyetemi tanár, mint Németországban. Szerinte a többletkapacitás csökkentésével növelni lehetne teljesítményhez kötötten a fizetéseket a felszabaduló forrásból, ami az oktatás színvonalára is kedvező hatással lenne.
Bojár Gábor, a Graphisoft SE alapítója az informatikai forradalomról beszélve a digitális ismeretek elsajátításának fontosságát emelte ki.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, kevés az információ a szakképzés átalakításának munkavállalói hatásáról, keveset lehet tudni arról, hogy az új rendszerben hogyan alakul a foglalkoztatás. A PSZ elnöke szerint a tankötelezettség 16 évre csökkentésével a tanulók egy része kikerül az oktatási rendszerből. A szakszervezeti vezető megfogalmazta azt is, hogy nehéz a munkaerőt úgy tervezni, ha évente változik a felvehető tanulók száma, a közismereti tantárgyak csökkentése pedig létszámfelesleget eredményez. A szakképzés átalakításával a foglalkoztatásban nagy a bizonytalanság, nem jellemző a kiszámíthatóság, tervezhetőség – mondta Galló Istvánné.
Forrás: PestiSrácok.hu
A Vezetőkép a “Mit szól ehhez a 21. század?” című szakképzési konferencián készült a budapesti Kossuth Klubban 2016. június 21-én. Fotó: MTI; Marjai János
Facebook
Twitter
YouTube
RSS