Orbán Viktornak érdekes profilváltáson kellett átesnie az azonnali kérdések során az Országgyűlésben, hiszen két ízben is nyelvórát kellett tartania, de a törvényolvasás módszertanából, valamint a diplomácia alapjaiból is kénytelen volt gyorstalpaló kurzust rögtönözni. Az ellenzéki frakcióvezetők sorban álltak a kedélyes vitára, és le lehetett olvasni az arcukról, milyen rém kellemetlen, amikor a gyilkos kérdéseik azon feneklenek meg, hogy nem voltak képesek helyesen értelmezni a valóságot.
Harangozó Tamás „A nép szava” című felszólalásában – saját elmondása szerint – a Facebook-oldalán összegyűjtött kérdésekből szemezgetett, és persze személyeskedésre is futotta neki. Orbán Viktor válaszában szembesítette a magánnyugdíj-megtakarításokról kérdező szocialista képviselőt az MSZP korábbi, kormánypártként végrehajtott nyugdíjpolitikájával. Emellett az alkalmat megragadva reagált Harangozó felszólalásának címére is:
Miközben Önök egyfolytában sajtószabadságról papolnak, az ország legnagyobb példányszámú baloldali napilapját egy nagyvállalkozó – ahogy Önök mondják, oligarcha – tulajdonolja és tartja el. Nem sok ez a képmutatásból?
A miniszterelnök arról is szólt: az önkormányzati választáson kapott bizalmat az ellenzék arra használta, hogy megemelték a saját fizetésüket, visszahozták a Gyurcsány-korszak embereit – Draskovics Tibort, az ’56-os forradalmárokat lenácizó Havas Szófiát –, továbbá a büntetőügyben elítélt és eljárás alatt álló Czeglédy Csabát folyamatosan megbízásokkal tüntetik ki.
Gréczy Zsolt az 500-700 milliárd forintos állítólagos „uniós büntetést” forszírozta: szerinte azért vállalta a kormány a 10%-os „átalánybüntetést”, nehogy tételesen átvilágítsák az egész rendszert, mert akkor az összes lopás kiderülne. Orbán Viktor elmondta neki, hogy Magyarországnak egyetlen forint büntetést sem kell fizetnie, és egyetlen forintot sem vesztett el az európai uniós forrásokból, de Gréczy tovább erősködött, idézve az Európai Bizottság regionális alapokért felelős biztosának leveléből, felolvasva abból a „tíz százalékos átalánykorrekciót”. Ezen a ponton lett szükség a miniszterelnök által tartott nyelvészeti mikrokurzusra.
A korrekció bár idegen szó, de nem büntetést jelent. Az a büntetés azt jelenti, ahol valakit megbüntetnek, és azt be kell fizetnie
– adott betekintést Orbán Viktor a magyar nyelv rejtelmeibe Gréczy Zsoltnak, elmagyarázva azt is, hogy Magyarország 113 százalékra használja fel az uniós pénzeket, ez az átalánykorrekció pedig egy elszámolási módszer. Ezután rövidre zárta az ellenzéki számonkérési kísérletet:
Itt van azonban valóban büntetési tétel alatt egy nagyon kirívó eset: négyes metrónak hívják. Az Önök kormányzása alatt történt. Esetleg fizessék be Önök!
Szabó Tímea az ellenzéki vezetésű városok megfojtását célzó kormányjavaslatokra panaszkodott, és kifogásolta, hogy az iparűzési adót csak a tömegközlekedésre lehetne fordítani egy új törvénymódosító javaslat szerint. Orbán Viktor beárazta a szüntelen diktatúrázást, továbbá megértően elmagyarázta Szabó Tímeának a jogszabályolvasás alapvető módszertanát, végül beültette a Párbeszéd frakcióvezetőjét egy rögtönzött magyar nyelv külföldieknek kurzusra. A Szabó által kifogásolt törvényjavaslatban ugyanis az szerepel, hogy az iparűzési adót elsőként a helyi közlekedésre kell fordítani, és a képviselőnek a miniszterelnöktől kellett megtudnia, hogy ez azt jelenti: ha a közlekedésen felül marad a pénzből, az másra is elkölthető.
Gurmai Zita a Türk Tanács Budapestre költöző európai képviseletén aggódott egyet: az MSZP-s képviselőt zavarják a képviselet által kapott kedvezmények. A miniszterelnök röviden felvázolta neki a nemzetközi szervezetek képviseleteire vonatkozó szokásjogot, valamint felidézte a bevándorláspárti baloldal egy korábbi, kínos viselkedését:
Magyarországon élnek kunok, akiknek kétségbevonhatatlan türk rokonságuk van. Önök hetekig gúnyolódtak rajtuk, csak mert keleti származásúak. Gondoljon bele, mi történne, ha ugyanezt tette volna valaki a zsidó származású magyar állampolgárokkal! Ne alkalmazzanak kettős mércét!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS