Regős Gábor: Nem az a kérdés, hogy be akarunk-e lépni az euróba, hanem az, hogy mikor
Az euró bevezetésének számtalan előnye van – gondolhatunk a tranzakciós költségek csökkenésére, illetve az árfolyamkockázat megszűnésére. Vannak azonban hátrányok is, mint az önálló monetáris politika feladása, illetve a bevezetéssel együtt járó egyszeri ársokk – fejtette ki a véleményét Regős Gábor, a Századvég elemzője. A közgazdász lapunknak elmondta: ha a forint trendszerűen gyengül, az újabb érv lehet az euró bevezetése mellett. De ezt nem kell elkapkodni; meg kell várni azt az időpontot, amikor Magyarország elég érett lesz az euróövezethez való csatlakozáshoz. A témával kapcsolatban lásd még Boros Imre közgazdással készült interjúnkat.
A magyar gazdaság mutatói folyamatosan javultak, és jövőre eljuthatunk odáig, hogy komolyan gondolkodhatunk az euró bevezetésén. Véleménye szerint valóban eljött az ideje, vagy még várjunk és javítsuk a belső gazdasági mutatóinkat?
Amikor beléptünk az Európai Unióba, egyben vállaltuk az euró bevezetését is. A kérdés tehát nem az, hogy be akarjuk-e vezetni, hanem az, hogy mikor. Ez a kérdés azonban összetett: ha egyszer bevezetjük, akkor nem lehet másnaptól kivezetni, tehát egy ilyen döntést jól meg kell gondolni. Az euró bevezetésének vannak feltételei; ezeknek nagy részét a magyar gazdaság már teljesíti. A hiányzó feltételek közül az inflációt tartom a legfontosabbnak kiemelni – itt a magyar érték magas, az eurózónás túl alacsony. Az euró bevezetésének számtalan előnye van – gondolhatunk a tranzakciós költségek csökkenésére, illetve az árfolyamkockázat megszűnésére. Vannak azonban hátrányok is, mint az önálló monetáris politika feladása, illetve a bevezetéssel együtt járó egyszeri ársokk. A legfőbb probléma azonban nem ez. Az eurót akkor érdemes bevezetni, ha három feltétel teljesül: elég érett rá az adott ország, elég érett rá az eurózóna, illetve a lakosság is támogatja. Magyarországon a lakosság európárti, de csupán csekély részük gondolja úgy, hogy most és azonnal be kellene vezetni; sokkal inkább várakozó állásponton vannak. Az ország ugyanakkor még nem feltétlenül érett a bevezetésre; még csökkenteni kell a nyugattal szembeni különbségeket, hogy legalább közelítsünk az optimális valutaövezethez. Az eurózónában is látszik, hogy szükség van még módosításokra; mostanában az Európai Központ Bank sem sürgeti a belépést.
Az egyik kérdés, hogy az egykori keleti táborba tartozó országok belépnek az eurózónába, vagy kimaradnak?
Fontos látni, hogy az euró bevezetése nem cél, hanem eszköz: annak eszköze, hogy a gazdaság jobban teljesítsen, a lakosság jóléte pedig növekedjen. Ugyanakkor az elmúlt időszakban az látszott, hogy egy ország lehet euróval vagy anélkül is sikeres vagy sikertelen, tehát nincs királyi út. Az eurót még nem használó tagországok közül Románia, Bulgária és Horvátország tervezi a bevezetést, Csehország és Lengyelország azonban nem. Amíg a másik két visegrádi gazdaság nem vezeti be, addig mi is kimaradhatunk, utána ez azonban már túlzott sérülékenységet jelentene.
Ön mikor látná értelmét belépni és milyen feltételekhez kötné?
Az euró bevezetéséhez nehéz teljesen pontos kritériumrendszert felállítani: bár születtek ilyenek, de a végső döntés minden kritérium mellett alapos mérlegelést igényel. Az Európai Unió által alkalmazott maastrichti feltételeket is sok bírálat érte: kissé önkényesek, nem mérik a valódi konvergenciát. Természetesen vizsgálni kell az alternatívákat is. Ha a forint trendszerűen gyengül, az újabb érv lehet az euró bevezetése mellett.
Komoly szópárbaj zajlik a kormánytáboron belül a gazdaságpolitika jelenlegi két irányítója közt, ami kissé elfajult. Néha teljesen feleslegesen nagyon csúnyákat mondanak a másik szándékairól. Miként látja a Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter álláspontjai közti különbséget?
Az euró bevezetésével kapcsolatban vita alakult ki a magyar gazdaságpolitikában az elmúlt hónapban. Matolcsy György, a jegybank elnöke először a Csendes-óceáni térség felemelkedéséről és az euró bukásáról beszélt, majd nyilatkozatát úgy finomította, hogy az eurózóna reformokra szorul, és hogy Magyarországnak különösen is fontos egy jól működő eurózóna a szoros kapcsolatok miatt. Matolcsy György a problémák között fogalmazta meg a közös fiskális politika és kormányzás hiányát – ezek bevezetése azonban nem biztos, hogy Magyarországnak érdekében állna. Varga Mihály pénzügyminiszter a jegybankelnök első nyilatkozata után hangsúlyozta, hogy vállaltuk az euró bevezetését, azonban ezt nem kell elkapkodni: meg kell várni, amíg Magyarország elég érett lesz rá. Az eurót egy sikeres, de befejezetlen vállalkozásnak tartja. Ezzel szemben Matolcsy György az eurónak inkább a hátrányait hangsúlyozta: kifejtette, hogy a legtöbb országnak inkább a kárára volt. Varga Mihály értelmezésében tehát az euró bevezetése talán előbb következhet be, de nem a következő 1-2 évben.
A Matolcsy-Varga vita lényege az euró bevezetése kapcsán: egyik fél sem akarja a gyors bevezetést. Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban hangsúlyozta, hogy az unióhoz való csatlakozáskor vállaltuk az euró bevezetését, azonban ezt nem kell elkapkodni; meg kell várni, amíg Magyarország elég érett lesz rá. Az eurót egy sikeres, de befejezetlen vállalkozásnak tartja. Ezzel szemben Matolcsy György az eurónak inkább a hátrányait hangsúlyozta: kifejtette, hogy a legtöbb országnak inkább a kárára volt. Varga Mihály értelmezésében tehát az euró bevezetése talán előbb következhet be, de nem 1-2 éven belül történne meg. Vagyis látszik, hogy a két fél közt a valóságban közel sincs akkora ellentét. Az egyik oldal az eurót alapvetően sikeres vállalkozásnak tartja, míg a másik inkább a hátrányait hangsúlyozza, de az azonnali és gyors bevezetéstől mindketten elzárkóznak. Az eurózónában is látszik, hogy szükség van még módosításokra; mostanában az Európai Központ Bank sem sürgeti a belépést.
Kiemelt kép: PS
