Ismét álla bál Macedóniában, és csodák csodájára ismét a Zoran Zaev által vezetett baloldali kormány gerjeszti a feszültséget Orbán Viktor szombati videóüzenete kapcsán, amelyet a a macedón kormány elleni tüntetésen vetítettek le Szkopjéban több tízezer demonstrálónak. Zaevék és más baloldali politikusok most azzal vádolják a magyar miniszterelnököt, hogy azzal, hogy kiáll a korábbi jobboldali kormánypárt, a VMRO-DPMNE mellett, azzal az ország NATO- és EU-csatlakozását szeretné megtorpedózni, de veszélyt jelent a balkáni régió stabilitására is. Ez már csak azért sem állja meg a helyét, mivel a szombati tüntetésen akkora tömeg gyűlt össze, amely jól tükrözi a macedón lakosság körében egyre csak eluralkodó elégedetlenséget.
Több tízezren tüntettek a macedón kormány ellen szombaton Szkopjéban, a legnagyobb jobboldali ellenzéki párt támogatói az ország nevének megváltoztatása ellen, illetve az előrehozott választások kiírása mellett álltak ki. Információnk szerint az eseményen mintegy 50-60 ezren gyűltek össze, akik egyrészt a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) szövetségét támogatták, illetve nemtetszésüket fejezték ki az ország névváltoztatása ellen, és előrehozott választásokat követeltek.
Tüntetés Szkopjéban – Fotó: AP
Az esemény fénypontja Orbán Viktor volt, aki támogatásáról biztosította a VMRO-DPMNE-t és Hrisztijan Mickoszki pártelnököt, aki először lépett a közönség elé ebben a szerepeben. Zoran Zaev és kormánya persze a médián keresztül megpróbálja csökkenteni az esemény jelentőségét, Orbán Viktorral kapcsolatban pedig beindult a jól bejáratott démonizálás. A baloldali politikusok most azt mondják, a magyar miniszterelnök, azzal, hogy a VMRO-DPMNE-t támogatja megpróbálja megtorpedózni az ország NATO- és EU-csatlakozását, sőt veszélyt jelent a balkáni régió stabilitására is. Orbán Viktor persze ezekről üzenetében szót sem ejtett, csupán arról beszélt, hogy a VMRO-DPMNE vezetésének megvolt a bátorsága, a bölcsessége és az ereje ahhoz, hogy megvédje a macedónokat, a magyarokat, és ezáltal az európaiakat, és ezt soha nem szabad elfelejteni.
Azok a vezetők, akik szeretik az országukat, tapasztaltak, és nem omlanak össze a külső erők nyomása alatt. Meggyőződésem, hogy Hrisztijan Mickoszki visszavezeti Macedóniát a fejlődés útjára, és visszaadja a jövőbe vetett hitet
– hangsúlyozta.
A lényeg itt az, hogy rengetegen vonultak utcára szombaton a VMRO-t támogatva, annak ellenére, hogy a Zaev-kormány sokakat félemlített már meg és börtönzött be a jobboldal támogatói közül. Ez egy jelentős felvonulás volt, az emberek éreztették a hatalommal, hogy elégedetlenek, de nem félnek. Másik lényeges dolog, hogy Mickoszki most először lépett a párt vezetőjeként a közönség elé, és jól teljesített. Az eseményen Orbán Viktor és Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke voltak a külföldi meghívottak, a magyar miniszterelnök videóüzenetben biztosította támogatásáról a jobboldali pártot. Orbánt rocksztárként ünnepelték.
– mondta Cvetin Chilimanov, macedón újságíró a PestiSrácok.hu-nak.
Cvetin Chilimanov – Fotó: Vermes Tibor
A médiában persze máshogy írtak a magyar miniszterelnök üzenetéről. Az euractiv.com például a következőképpen:
Orbán Viktor, magyar miniszterelnök videót küldött szombaton, amelyben támogatja a macedón ellenzéket abban, hogy blokkolja a Görögországgal régóta elhúzódó vita rendezésének a lehetőségét.
A lap Elmar Brok, EP-képviselőt is megszólaltatta, aki elmondta, Orbán Viktor szerinte egy “szomorú kivétel, hiszen szerinte a legtöbb európai politikus támogatja Zaevék javaslatát Macedónia névváltoztatásával kapcsolatban.
Orbán ismét aláaknázza a megoldást, amely Szkopjét, Görögországot és a balkáni régió stabilitását szolgálná, illetve támogatná az európai perspektívát is.
– mondta a politikus alapnak.
A médiában a lejáratást Gjorge Ivanov macedón elnökkel is eljátszották már többször. A haladó lapok szerint a politikusnak nem áll érdekében engedni a baloldali kormánynak ezért inkább tárgyalásokat folytat Görögországgal annak érdekében, hogy közös nevezőre jussanak.
Cvetin Chilimanovot a közhangulatról is megkérdezte portálunk. Az újságíró, illetve a SOS nevű szervezet alelnöke elmondta, a Zaev-kormány a megfélemlítésre játszik, kifejtette volt olyan, hogy egy operaénekest terrorizmussal vádoltak meg, mert a macedón himnuszt merte énekelni egy tüntetésen, de előfordult olyan is, hogy egy író ellen azért indult eljárás, mert állítólag kifigurázta a macedóniai amerikai nagykövetet és az ügyeit.
A mostani konfliktus egy állítólagos lehallgatási botránnyal kezdődött 2014-ben, amikor a baloldali szociáldemokraták Zoran Zaev vezetésével megpróbálták megbuktatni a már rég óta kormányzó Nikola Gruevszki vezette Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) koalíciót. Az ellenzéki vezér akkor állítása szerint az albán titkosszolgálatoktól kapott jelentésben értesült arról, hogy Gruevszki lehallgatta ellenfeleit, valamint számos civilt. A vád értelemszerűen politikai válságba és előrehozott választásokba torkollott, amely a kormánypárt győzelmével végződött. A megszerzett mandátumok száma azonban nem volt elég a kormányalakításhoz, ezt pedig Zoran Zaev a Soros Györggyel jó barátságot ápoló albán elnökkel karöltve ki is használt: az albán pártok segítségével sikerült többséget szereznie. A kormányalakítás azonban nehézségekbe ütközött: Macedónia elnöke, Gjorgje Ivanov nem kérte fel Zaevet kormányalakításra mondván a Zaev által is támogatott Tiranai Platform az albán kisebbség olyan jogokat követel, amelyek veszélyeztetik az ország szuverenitását. A több mint tíz évig tartó konzervatív kormányzás május 30-én ért véget, amikor a szkopjei parlament kénytelen volt megszavazni a Zoran Zaev vezette Macedóniai Szociáldemokrata Szövetségnek és idegen érdekeket kiszolgáló albán koalíciós partnereinek a kormányát. A decemberi parlamenti választásokat követő féléves belpolitikai harcot több éves válság előzte meg, amikor a pártok közötti csatározás miatt szinte megbénult a nyugat-balkáni ország adminisztrációja. Az albánok a szocdem párton keresztül azt akarják elérni, hogy az albán nyelv a második hivatalos nyelv legyen az országban, valamint követelik, hogy vétójoguk legyen az ország kiadásaival kapcsolatban. Azt is szeretnék, hogy a macedónok bocsánatot kérjenek az első világháborús mészárlásért, ami véleménye szerint meg sem történt, és az ország nevének, zászlójának a megváltoztatását is szeretnék napirendre tűzni.
Vezető kép: Vermes Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS