A romagyilkosságok elsőrendű elítéltje a Mediaworks Hírcentrumának adott exkluzív interjúban arról beszélt, hogy további két társa is volt a halálbrigádnak, ám ők a mai napig szabadlábon vannak. Kiss Árpád állította, mindketten pénzzel és lőszerekkel segítették őket, ráadásul egyikük, akinél Kiss szerint még a felbujtás is megállhat, korábban jobbikos önkormányzati tisztségig jutott. Felidézte azt is, amikor a negyedrendű vádlott beígért vallomásának napján Gyurcsány Ferenc – Molnár Csaba jelenlegi DK-alelnök társaságában – megjelent a tárgyalóteremben. A vallómás nem hangzott el – Kiss kommentárja: ez egyértelmű nyomásgyakorlás volt a részéről, amit a mai napig gyomorforgatónak tartok.
A jogerős ítélet szerint Kiss Árpád volt annak a kivégzőosztagnak a vezetője, amelynek a tagjainak a lelkén hat ember élete szárad. A halálbrigád 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A legbrutálisabb támadás Tatárszentgyörgyön történt, ott felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. Az édesapát és négy és fél éves kisfiát kivégezték, a másik gyermek el tudott menekülni a gyilkosok elől. Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején történt, hat ember halálával végződött cigánygyilkosságok miatt 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg az utolsó két emberölésnél Kisséknek sofőrként segítő, idén augusztus 20-án szabadult Csontos Istvánt tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte. Utóbbié másodfokon jogerőre emelkedett, Kissék esetében a Kúria hozta meg a végső döntést, és hagyta helyben a korábbi ítéleteket.
Kiss Árpád elárulta, korábban beszélt két további elkövetőről a hatóságnak, de a nyomozás nem vezetett eredményre, pedig részletesen beszámolt az ő szerepükről. Mint mondta, egyikük a Jobbikban önkormányzati tisztségig jutott, tudomása szerint őt tanúként hallgatták meg korábban az ügyben. Nála a felbujtás merülhetett fel és az anyagi szponzoráció, és tippadó szerepe is volt. Őt Kiss bűntársai évtizedek óta ismerték. A másikuk szintén anyagi támogatást nyújtott, és lőszereket szállított a csapatnak. Ő az egyik legfontosabb kapcsolata volt Pető Zsolt harmadrendű elítéltnek, fegyverboltban dolgozott.
Az említett személyek Kiss állítása szerint több millió forintot adtak a csapatnak. A riporterek rákérdeztek, hogy egyik szabadlábon lévő társ testvére 2010 előtt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kötelékéhez tartozhatott, így esetleg tőle szerezhetett olyan információkat, amiket később önöknek átadott. A válasz:
Azt, hogy egyikük testvére hol dolgozott, a társaimtól tudtam meg. Megjegyzem, kaptunk az említett bűntársunktól egy olyan tippet, hogy Tiszalök környékén mikor oldották fel a fokozott rendőri ellenőrzést. Nem nehéz kitalálni, hogy ez belső információ volt. Mindenesetre én soha nem találkoztam a testvérével. Akkor viszont többször is jelen voltam, amikor a két, a mai napig kint lévő tettestársunk lőszereket, illetve pénzt adott nekünk. Pontosan tudták, hogy miben segítenek minket.
Kiss korábban elküldött egy nyilatkozatot a Magyar Nemzetnek és a PestiSrácok.hu-nak, amelyben többek között arról írt, hogy titkosszolgálati provokáció előzte meg a bűncselekmény-sorozatot. Erről így beszélt most Kiss Árpád:
Az általunk elkövetett – 2008. július 21-i – támadás előtt volt egy etnikai konfliktus Galgagyörkön, felvonult a Jobbik által létrehozott Magyar Gárda. A feszültséget a Magyar Gárdában hangadó – a Katonai Biztonsági Hivatallal együttműködő – egykori honvédtisztek, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomba is beépült fedett ügynökök fokozták. Ezt követően kaptunk az egyik szabadlábon lévő társunktól egy tippet, hogy érdemes lenne Galgagyörkön romákat megtámadnunk.
Az akkor regnáló Gyurcsány-kormány szerepéről Kiss most úgy nyilatkozott, hogy konkrét biztatást nem kaptak a szocialista kormányzat környezetéből, és ők sem számítottak arra, hogy ez a támadássorozat idáig fajulhat. De leszögezte,
a politikai felelősségük egyértelműen megáll, hiszen az már a nyilvánosság előtt is ismert, hogy testvérem megfigyelését éppen a fegyverbeszerzés előtt szüntették meg. Ma már az is tény, ha a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) rendesen végzi a dolgát, az utolsó gyilkosságot nem tudtuk volna elkövetni.
A riporterek azt is felidézték, hogy Kiss szerint a romagyilkosságok perében kulcsmomentum volt, amikor megjelent Gyurcsány Ferenc – Molnár Csaba jelenlegi DK-alelnök társaságában a tárgyalóteremben, miközben aznap szeretett volna beszélni Csontos István. Csakhogy a vádlott ekkor úgy döntött, még sincs mondanivalója. Kiss válasza:
Továbbra is úgy gondolom, hogy ez kulcsmomentum volt, hogy az egykori miniszterelnök megjelent a tárgyalóteremben. Ez egyértelmű nyomásgyakorlás volt a részéről, amit a mai napig gyomorforgatónak tartok.
Forrás: magyarnemzet.hu, Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS